Honvédségi Szemle 1991/1

1991 / 4. szám - HADTÖRTÉNELEM - Kenyeres Dénes: Petőfi Sándor kitüntetése

névsorában ott található Petőfi Sándor neve is. Bem József tábornok a kitüntetettek­nek az érdemrend átadásakor kitüntetési okiratot is átnyújtott. Petőfi kitüntetési okmányának szövege: „Az erdélyi hadsereg fővezérsége száza­dos Petőfi Sándor úrnak. Van szerencsém Önnek tudatára adni, hogy ezennel feldí­­szíttetik Ön azon érdemekért, mellyeket a csatatéren a hazának tett, a katonai érdem­jel harmadik osztályával, melynek viselé­sére addig is, míg az erről szóló oklevél a Hadügyminisztériumtól megérkeznék, fel­hatalmazom Önt azon jognál fogva, mellyet erre nézve a nemzetgyűlés küldötteitől nyer­tem. Szászsebesen április 9-én 1849. Bem” Petőfi Bem tábornok mellett szolgálati leveleket fordított az altábornagy részére, a vezéri törzs irodájában a személyi vonatkozású - előléptetések, kitüntetések ügyeivel kapcsolatos­­ okmányok szer­kesztésénél segédkezett, feljegyezte az ütközetek alatt kitűnt és kitüntetésre javaslatba hozott honvédeket. Még azt is megállapították, hogy saját kitüntetési okmányát is maga a költő töltötte ki. Petőfi 1849. május elején ismét futár­tiszti feladatot látott el. Debrecenben ezúttal Klapka tábornokkal támadt vitája, aki nem fogadta el a költő tiszti becsület­szavát. Erre Petőfi ismét benyújtotta lemondását. Később nyilatkozatot tett közzé a közlönyben, melyben többek között ez áll: „Ismét lemondtam és pedig most nemcsak őrnagyi rangomról, hanem a katonaságról egészen és örökre...!” Közben Arany Jánost baráti szíves­ségre kéri: „... Ide mellékelt lemondásomat add be a Hadügyminisztériumnak, s mondd meg Karponai alezredesnek, hogy lemondá­som írásbeli elfogadását, s érdemjelem oklevelét te neked adja át, te aztán majd fel­hozod Pestre...” A fenti sorokból kitűnik, hogy a Bem által aláírt kitüntetési irat csak ideiglenes jellegű volt. Ha a miniszter megerősítette, akkor állították ki a díszesebb, kitüntetést bizonyító okiratot. Nem tudjuk, hogy Petőfi egyáltalán megkapta-e ezt, jelenleg nincs tudomásunk a kitüntetés és az oki­rat hollétéről. Nem tudjuk, hogy magán­­gyűjteményben vagy közgyűjteményben lappang-e valahol. A kitüntetés ténye azonban bizonyos, hogy erősen hatott a költőre, büszke volt rá. 36

Next