Honvédségi Szemle 1991/2
1991 / 10. szám - HADTÖRTÉNELEM - Dr. Balogh Gyula: 45 év honvédelmi miniszterei II.
RÉVÉSZ GÉZA vezérezredes (1902-1977) Honvédelmi miniszter: 1957. március 1-től 1960. május 17-ig Sátoraaljaújhelyen, 1902. augusztus 31- én született. Édesapja borbély volt. 1915- ben Budapesten ezüstműves szakmát tanult. A VII. kerületi ifjúmunkás szervezet egyik vezetőjeként dolgozott, majd 1919-ben belépett a Vörös Hadseregbe. Előbb a déli határra, majd onnan a cseh harctérre került. A Tanácsköztársaság megdöntése után Ausztriába, majd Csehszlovákiába emigrált. Hazatérése után a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségében végzett szervező munkát. 1922-ben letartóztatták és 1923. május 12-én, mint VI. rendű vádlottat, 10 évi fegyházbüntetésre ítélték. A szovjet kormánnyal történt megállapodás alapján 1924 novemberében hadifogoly magyar tisztekért kicserélték. Pártösztöndíjasként 1932-ben mérnöki diplomát kapott, majd 1934-ben hadmérnöki képesítést szerzett. 1940-ben a moszkvai központi harckocsibázis parancsnokhelyettese és főmérnöke. 1943-ban a cseljabinszki 58. sz. hadifogolytábor parancsnokhelyettese, ahol politikai felvilágosító munkát végzett a magyar hadifoglyok között. 1944 nyarától a Kommunisták Magyarországi Pártja moszkvai bizottságának káderállományába került. 1944 szeptemberében a Kijev melletti szvjatosinói partizániskola magyar részlegének parancsnoka. 1945. február végén tért haza Debrecenbe, szovjet alezredesként. A Magyar Kommunista Párt (MKP) országos központjában a káderosztály helyettes vezetője volt, s a párt katonapolitikáját érvényesítette a fegyveres szervek (Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya, a Magyar Államrendőrség és a Honvédség) működésében. 1946-tól tagja volt az MKP Központi Vezetősége Katonai Bizottságának, s vezetője a bizottság végrehajtó szerveként működő Karhatalmi Osztálynak, amely 1948. január 26-tól Katonai Osztály néven működött. Igen értékes munkát végzett a 6. és az 1. hadosztályok szervezésében és hadműveleti területre szállításában. A köztársasági elnök 1948. október 16- ával a Honvédség nem tényleges állományában altábornaggyá előléptette (addig tartalékos vezérőrnagy volt), majd október 18-án hivatásos állományba vette. Ezzel egy időben kinevezést kapott a HM Katonapolitikai Csoportfőnökség vezetésére, a hírszerző és elhárítási feladatok irányítására. 1953-ban megvált a csoportfőnökségtől, majd kinevezték HM fegyverzeti és technikai felügyelővé. 1955. január 7-én az Országos Tervhivatal (katonai) elnökhelyettese lett. Az 1957. február 28-án átalakított kormányban március 1-jétől mint kormánytag kap megbízást a „honvédelmi ügyek” vezetésére. 1957. május 9-én az Országgyűlés honvédelmi miniszterré választotta. Ezzel visszaállt az a korábbi alkotmányos helyzet, hogy külön miniszter vezeti a honvédelmi és a belügyi tárcát. Az Elnöki Tanács 1958. március 21-én vezérezredessé léptette elő. Minisztersége alatt befejeződött a néphadsereg újjászervezése, fejlődött az irányítás és vezetés színvonala. 45