Honvédségi Szemle 1993/1-12. füzet
1993 / 1. füzet - Magyar honvédelmi miniszterek 1848-1945 (I.). Arcképvázlat
Magyar honvédelmi miniszterek 1848-1945 (I.) Arcképvázlat AZ OLVASÓHOZ Az Új Honvédségi Szemle 1991/9-10. számaiban „45 év honvédelmi miniszterei” címmel megjelentette annak a 15 honvédelmi miniszternek a rövid életrajzi portréját, akik 1944. december 22. és 1990. június 1. között voltak honvédelmi miniszterek. Az érdeklődésre való tekintettel úgy ítéltük meg, mutassuk be azokat is, akik a kezdetektől, tehát 1848. március 15-étől láttak el honvédelmi miniszteri vagy hadügyminiszteri feladatokat. Mindenekelőtt arra törekedtünk, hogy felvillantsuk azt a családi hátteret, amellyel a későbbi miniszterek rendelkeztek, és képet adjunk katonai pályafutásuk alakulásáról. Sajnos a hiteles források hiánya vagy töredékes volta nem egy esetben szinte megoldhatatlan feladat elé állította az összeállítás készítőit - a hadtudomány vagy a történettudomány doktorát, kandidátusát, akik neves szerzők, kutatók is -, s arra kényszerítette őket, hogy az életutak felvázolásánál tekintsenek el a teljességtől, a napra pontos adatok közreadásától. Összeállításunk alapját a Hadtörténelmi Levéltár (Budapest) iratai - Honvédelmi Minisztérium tiszti személyügyi osztály, Ludovika Akadémia stb. -, valamint a bécsi Kriegsarchiv vonatkozó iratanyagai - katonai iskolák anyagai, Hadiiskola iratai stb. - képezték. Ezen levéltári források mellett a szerzők igyekeztek valamennyi korabeli hivatalos közlönyt, névkönyvet, lexikont, almanachot, adattárat hasznosítani, jóllehet ezen kézikönyvek nem egy esetben alig közölnek adatokat, és azok egy része is pontatlan, hiányos a keresett személyekre vonatkozóan. A hadügy- és honvédelmi miniszterek között találunk olyanokat is, akik az ország politikai életének meghatározói lettek. Az ő esetükben sem vállalkoztunk arra, hogy politikai pályafutásukat bemutassuk, azt értékeljük. Ezt nem tekinthettük feladatunknak. Hiszen ilyen politikai értékelés részünkről csak elnagyolt lehetett volna, márpedig Hegel szerint „a nagy történelmi egyéneket csak a maguk helyén lehet megérteni”. Úgy véltük, összeállításunkkal azonos szempontok alapján megrajzolt képet - gyakorlatilag egy adattárat - kell olvasóink elé tárnunk, olyan összeállítást, amely a korszak kutatói számára is hasznos segédletnek bizonyulhat.