Honvédségi Szemle 1993/1-12. füzet

1993 / 1. füzet - Magyar honvédelmi miniszterek 1848-1945 (I.). Arcképvázlat

1848-1849 HONVÉDELMI MINISZTEREI MÉSZÁROS LÁZÁR A Bács megyei Baján született 1796. február 20-án, középbirtokos nemesi családban. Isko­láit Baján, Szabadkán, Pesten, Pécsett végezte. Tudatosan készült a tiszti pályára. 1813. augusztus 1-jén nevezték ki a 7. huszárezredbe osztott Bács megyei lovas önkéntes (veres) osztály 1. százada főhadnagyának. Részt vett az 1813. és 1814. évi franciaországi, az 1815. évi itáliai hadjáratban. Megkapta a Hadseregke­reszt kitüntetést. 1816. április 1-jén átvették a 7. huszárezred hivatásos tiszti állományába. Alakulatával 15 évig Szlavóniában állomáso­zott. A több nyelven beszélő művelt tisztet 1821. szeptember 10-én léptették elő másod­­lovasszázadosnak. Ezredével 1830 októberé­ben áthelyezték Itáliába, ahol 1831 februárjá­ban és márciusában részt vett a pármai és modenai hercegségben a nemzeti mozgalom leverésében, majd Cremonában állomásozott. 1833. június 1-jén előlépett lovasszázadosnak és az alezredesi osztály 2. százada parancsnoka lett. Az ezred legkiválóbb főtisztjeként mindig kitűnt a hadgyakorlatokon. Kiemelkedő működését gróf Joseph Radetzky tábornagy, főhadparancsnok úgy ismerte el, hogy 1844 szeptemberében javasolta ezredesi és ezredparancsnoki kinevezését, de csak alezre­desnek léptették elő. Ezredessé és az 5. huszárezred parancsnokává 1845. október 20-án nevezték­­ ki. Attól kezdve nagy elfoglaltsága miatt - szavai szerint - postaló gyanánt szolgáló ezredes. Ala­kulatával részt vett az 1848. március 18-i milánói felkelés elleni négynapos harcban, a város kiürí­tésében, a Veronába való visszavonulásban és a szárd csapatok elleni st. luciai győztes csatában (május 6.). 1823-ban készítette el első művét, amelyet azonban csak 1849-ben adhatott közre Huszárok kézikönyvecskéje címmel. Széchenyi Istvánnal 1837 júliusától kezdve levelezett. A Magyar Tudós Társaság XV. nagygyűlése 1844. december 24-i ülésén tudományos munkásságáért és mint „a magyar ügy apostolát Lombardiában” megválasztotta levelező tagnak. Az 1845. október 28-i aka­démiai kisgyűlésen olvasták fel „A katonaságról” című székfoglaló értekezését. Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök 1848. március 23-án hozta nyilvánosságra a miniszter­jelöltek neveit. Mészáros Lázár ezredes a sajtóból értesült róla, hogy hadügyminiszterként szere­pel. Május 17-én indult el Veronából és 23-án Budapestre érve vette át tárcáját. Május 26-án a király előléptette cs. kir. vezérőrnagynak. Az első felelős magyar kormány legproblematikusabb minisztériuma a hadügyminisztérium volt, mivel az önálló nemzeti haderő veszélyeztette leginkább az egységes birodalmi katonai szervezet fennmaradását, amelyben a Habsburgok joggal uralmuk megőrzésének legfontosabb eszközét látták. Az általa aláírt iratok ezrei bizonyítják, hogy létrehozta az előzmény nélküli hadügyminiszté­riumot és következetesen érvényesítette törvényes hatáskörét. A vitás katonai kérdésekben bátran kiállt. Eredményesen harcolt a nemzeti színek felvételéért és a katonai eskü letételéért a magyar

Next