Honvédségi Szemle 1993/1-12. füzet
1993 / 1. füzet - Magyar honvédelmi miniszterek 1848-1945 (I.). Arcképvázlat
1848-1849 HONVÉDELMI MINISZTEREI MÉSZÁROS LÁZÁR A Bács megyei Baján született 1796. február 20-án, középbirtokos nemesi családban. Iskoláit Baján, Szabadkán, Pesten, Pécsett végezte. Tudatosan készült a tiszti pályára. 1813. augusztus 1-jén nevezték ki a 7. huszárezredbe osztott Bács megyei lovas önkéntes (veres) osztály 1. százada főhadnagyának. Részt vett az 1813. és 1814. évi franciaországi, az 1815. évi itáliai hadjáratban. Megkapta a Hadseregkereszt kitüntetést. 1816. április 1-jén átvették a 7. huszárezred hivatásos tiszti állományába. Alakulatával 15 évig Szlavóniában állomásozott. A több nyelven beszélő művelt tisztet 1821. szeptember 10-én léptették elő másodlovasszázadosnak. Ezredével 1830 októberében áthelyezték Itáliába, ahol 1831 februárjában és márciusában részt vett a pármai és modenai hercegségben a nemzeti mozgalom leverésében, majd Cremonában állomásozott. 1833. június 1-jén előlépett lovasszázadosnak és az alezredesi osztály 2. százada parancsnoka lett. Az ezred legkiválóbb főtisztjeként mindig kitűnt a hadgyakorlatokon. Kiemelkedő működését gróf Joseph Radetzky tábornagy, főhadparancsnok úgy ismerte el, hogy 1844 szeptemberében javasolta ezredesi és ezredparancsnoki kinevezését, de csak alezredesnek léptették elő. Ezredessé és az 5. huszárezred parancsnokává 1845. október 20-án nevezték ki. Attól kezdve nagy elfoglaltsága miatt - szavai szerint - postaló gyanánt szolgáló ezredes. Alakulatával részt vett az 1848. március 18-i milánói felkelés elleni négynapos harcban, a város kiürítésében, a Veronába való visszavonulásban és a szárd csapatok elleni st. luciai győztes csatában (május 6.). 1823-ban készítette el első művét, amelyet azonban csak 1849-ben adhatott közre Huszárok kézikönyvecskéje címmel. Széchenyi Istvánnal 1837 júliusától kezdve levelezett. A Magyar Tudós Társaság XV. nagygyűlése 1844. december 24-i ülésén tudományos munkásságáért és mint „a magyar ügy apostolát Lombardiában” megválasztotta levelező tagnak. Az 1845. október 28-i akadémiai kisgyűlésen olvasták fel „A katonaságról” című székfoglaló értekezését. Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök 1848. március 23-án hozta nyilvánosságra a miniszterjelöltek neveit. Mészáros Lázár ezredes a sajtóból értesült róla, hogy hadügyminiszterként szerepel. Május 17-én indult el Veronából és 23-án Budapestre érve vette át tárcáját. Május 26-án a király előléptette cs. kir. vezérőrnagynak. Az első felelős magyar kormány legproblematikusabb minisztériuma a hadügyminisztérium volt, mivel az önálló nemzeti haderő veszélyeztette leginkább az egységes birodalmi katonai szervezet fennmaradását, amelyben a Habsburgok joggal uralmuk megőrzésének legfontosabb eszközét látták. Az általa aláírt iratok ezrei bizonyítják, hogy létrehozta az előzmény nélküli hadügyminisztériumot és következetesen érvényesítette törvényes hatáskörét. A vitás katonai kérdésekben bátran kiállt. Eredményesen harcolt a nemzeti színek felvételéért és a katonai eskü letételéért a magyar