Honvédségi Szemle 1994/1
1994 / 3. szám - HADMŰVÉSZET - Szentes László: A rádiótechnikai biztosítás időszerű kérdései a védelmi hadműveletekben
• az egységes rádiótechnikai felderítést; • a rádiótechnikai zavarást; • a légvédelmi csapatok vezetési alrendszerét, valamint • biztosítási alrendszerét. A légvédelmi rendszeren belül lévő alrendszerek összekötő láncszeme a rádiótechnikai felderítés alrendszere, mivel a vezetés részére az elhatározáshoz alapvetően szükséges információt biztosítja. A rádiólokációs felderítés: rádiólokációs eszközökkel folytatott adatszerzés a vizsgált légtérben tartózkodó repülőeszközök mozgásáról és tevékenységük jellegéről. A rádiólokációs felderítést alapvetően a rádiótechnikai csapatok végzik. Rendeltetésük: „Az ország légterének és légi határainak őrzéséhez, a fegyveres erőkre és a polgári védelemre vonatkozó döntések meghozatalához, valamint a kijelölt objektumok és körzetek, a fegyveres erők és a polgári lakosság légvédelméhez szükséges rádiólokációs információk biztosítása.” (Akadémiai Közlemények 1991. év 184. szám 17. oldal.) Ez a megfogalmazás csupán részben fogadható el, mert csak katonai igényt képvisel. Ugyanakkor a honvédelmi alapelvekkel összhangban a béke, a válságkezelés és a háború időszakára meghatározza a rádiótechnikai csapatok feladatait, amelyek a következők lehetnek: Békeidőszakban: ▲ szükség szerinti részvétel az ország légterében folyó rádiólokációs ellenőrzésekben; ▲ a repülési szabálysértések, légi határsértések felfedezése, az eljáró szervek tájékoztatása; ▲ katonai repülések rt. ellenőrzése és biztosítása; ▲ az ország légihatárforgalmának ellenőrzése; ▲ határ menti körzetekben, valamint a szomszédos országok légterében folyó repülések figyelemmel kísérése. A válságkezelés időszakában az első pontban megfogalmazott feladatokon túl: ■ meghatározott határszakaszon és irányokban az ország légteréhez csatlakozó légterekben folyamatos rádiólokációs felderítés végrehajtása; ■ az esetleges légitámadó tevékenység előkészületeinek felfedezése; ■ rádiólokációs információ biztosítása a meghatározott ország légterében folyó repülőeszközök tevékenységéről; ■ a csapatok (elsődlegesen a válságkezelésben résztvevők) és polgári szervek (Megyei Honvédelmi Bizottság) tájékoztatása. A háború időszakában: • az adott határszakaszon, hadműveleti irányban az ország légterén kívül rádiólokációs felderítés; V a légi támadóeszközök időbeni felderítése; V a légi- és földi rádiólokációs zavarok és zavarforrások felderítése, rádiólokációs jellemzőik megállapítása és az azokról az érintett harcálláspontok tájékoztatása; a saját repülők rádiólokációs biztosítása; a rádiólokációs információ biztosítása az állami és katonai vezetés részére; információszolgáltatás a lakosság részére történő légiriadó elrendezéséhez. A RÁDIÓLOKÁCIÓS BIZTOSÍTÁS MEGSZERVEZÉSE • A rádiólokációs biztosítás megszervezésének alapját a rendszer számára meghatározott feladat; a végrehajtáshoz biztosított eszközök típusa, mennyisége és harclehetősége; a felderítés erőkifejtésének időbeni, térbeni meghatározása; valamint a rádiólokációs biztosítással szembeni követelmények alkotják, amelyek a következők: • a béke időszakában a légtérellenőrzés és repülésirányítás maradéktalan biztosítása;