Honvédségi Szemle 1995/1-12. füzet

1995 / 1. füzet - Dr. Nagy Pál - Dr. Várhegyi István: Elektronikai ellentevékenység

DR. NAGY PÁL - DR. VÁRHEGYI ISTVÁN Elektronikai ellentevékenység Az ismert szerzőpáros az Új Honvédségi Szemle 1992/6. számában elemző ta­nulmányt írt az elektronikai harc (EHC) helyének és szerepének korszerű felfogásán ról. Tanulmányuk jelentős visszhangot váltott ki a szakembergárda és az összhad­­erőnemi-összfegyvernemi tervezéssel foglalkozó szakértők körében. Egyúttal továb­bi elemzések közreadását sürgették. Ezúttal a szerzők az EHC-n belül az elektroni­kai ellentevékenységnek mint az EHC második pillérének behatóbb vizsgálatára vállalkoztak. Eleget kívántak tenni az Olvasók jogos sürgetésének és méltányolható igényének, egyúttal rávilágítanak a hadügy általános fejlődésének néhány olyan figyelemre méltó tendenciájára, amelyek az EHC alkalmazását jelentős mértékben befolyásolhatják.­áltozik a világ, új regionális és világrend van kialakulóban. Új helyzet állt elő­ a hadügy területén is. A változások alapvetően érintik az ország védelmét és a fegyveres küzdelem megvívásának módját, formáit, harceljárásait. A bonyolult és gyorsan változó nemzetközi biztonságpolitikai helyzetet rendszeresen elemző szak­értők körében általános az a nézet, hogy a korszerű viszonyok között folytatott fegy­veres küzdelem egyik fontos összetevője (harcbiztosítási eleme) az elektronikai harc (EHC). Az EHC saját oldalon megsokszorozza a parancsnok erőforrásainak hatékony­ságát (ez az „erősokszorozó tényező”), az ellenfélnél pedig jelentős mértékben csök­kenti a haté­kony működést (ez az „erőcsökkentő tényező”). Következésképpen a különböző típusú fegyveres küzdelmekben, úgymint a háborús küszöb alatti és a háborús küszöb feletti, kis, közepes és nagy intenzitású konfliktusok­ban a hadműveleti tervek összeállítását és lefolytatási rendjének (a forgatókönyv idő­tervének) kialakítását nem lehet és nem szabad az EHC szükségletei, kihívásai, igényei és lehetőségei figyelembevétele nélkül elvégezni. A korszerű fegyveres erők működése nem képzelhető el az elektromágneses ener­giát alkalmazó (kisugárzó, vevő, mérő, érzékelő) elektronikai eszközök tömeges hasz­nálata nélkül. Ennek következtében az ilyen eszközökkel felszerelt fegyveres erők (az „elektronizált hadseregek”) küzdelme kiterjed egy újabb dimenzióra, amelyet elektro­mágneses dimenziónak neveztek el. Ez a dimenzió kiterejed az elektromágneses frek­venciaspektrum valamennyi frekvenciatartományra, vagyis a 0 Hz-től a 100 Hz-ig ter­jedő frekvenciákat öleli fel. Az elektromágneses dimenzióban a küzdelem az elektro­mágneses fölény/uralom kivívásáért folyik. E küzdelem sikeres megvívása egyik fontos előfeltétele az összhaderőnemi/összfegyvernemi hadművelet eredményes megvalósításá­nak. A bekövetkezett változások helyes felismerését és elfogadását jól tükrözik a Ma­gyar Köztársaság Honvédelmi Alapelveinek azon tételeit amelyek a felderítést és az

Next