Honvédségi Szemle 1999/2

1999 / 7. szám

Fókuszban ---------------------------------------------------------------------------------з Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete is egyik fő feladatának tekinti a válságok ke­zelését, felszámolását, megoldását. Kialakult a válságkezelés elmélete, amely megkülön­böztet reagáló (követő), megelőző, illetve kombinált eljárásokat. Az egyik újkeletű kife­jezés, a békekikényszerítés, amely nem más, mint béketeremtés katonai eszközökkel. E tekintetben a NATO és az ENSZ között hasznos és eredményes munkamegosztás alakul­hat ki. Magyarország bekapcsolódása a béke érdekében folytatott nemzetközi katonai tevé­kenységbe hosszú múltra tekinthet vissza. Legelső alkalommal magyar katonák egy olyan nemzetközi misszióban vettek részt, amely egyedi megállapodás alapján jött létre, és sem az ENSZ-hez, sem a NATO-hoz, sem más szervezetekhez nem kapcsolódott köz­vetlenül. Ez a misszió a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság tevékenysége volt Dél-Vietnamban, 1973 és 1975 között. Három turnusban több száz magyar töltött el álta­lában egy évet Vietnamban. Első ízben igazi ENSZ-misszióban (UNI­MOG) 1988-91 között vettek részt ma­gyar katonák, amikor hazánk is szerepet vállalt az Irak és Irán közötti nyolcéves háborút lezáró tűzszünet ellenőrzésében. A kilencvenes években már több békemisszióban jelen­tek meg a magyar egyenruhát viselő kéksisakosok. A teljesség igénye nélkül a legfonto­sabbak: Ciprus szigetén 1964-től szolgál ENSZ-kontingens (UNFICYP) biztosítva a gö­rög és a török közösséget elválasztó vonalat. Az utóbbi években az osztrák zászlóalj ke­retében magyar szakasz, illetve ma már magyar század teljesít szolgálatot. Részt vettek a magyarok Angolában 1989 és 1995 között az ENSZ ellenőrző misszióban (UNAVEM), ott voltak hazánk képviselői, a belügyi szakemberek Kambodzsában is 1991-től 1993-ig. Kivételes küldetés volt a Magyar Honvédség számára az Öböl-háború 1991-ben, ahol az ENSZ katonai akciójának részese volt az egészségügyi csoport. Későbbiekben részt vet­tünk az UNIKOM megfigyelő missziójában is. Szolgálnak magyarok Grúziában, az ottani ENSZ misszióban (UNOMIG), amely 1993 óta tevékenykedik. Legutóbb magyar tábornokot neveztek ki az India és Pakisztán között, a Kasmír térségében működő meg­figyelő csoport (UNMOGIP) élére. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa adta a felhatalmazást az 1995 decemberétől Bosznia-Hercegovinában tevékenykedő IFOR/SFOR-nak, amely­ben tevékeny részt vállalt a Magyar Műszaki Kontingens. A­z ENSZ-en és a NATO-n kívül más nemzetközi szervezet is részt vállal a válsá­gok, konfliktusok kezeléséből. Ilyen intézmény az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), amely - korlátozott lehetőségei ellenére - különösen aktív szerepet játszott a Hegyi Karabah kapcsán kirobbant véres örmény—azeri konfliktus feloldásában. Büszkék lehetünk arra, hogy a munka oroszlánrészét magyar diplomaták és más szakemberek vállalták magukra. Mire ezen írás megjelenik, a fenti lista újra kibővül: addigra már megkezdi munká­ját Koszovóban a háromszáz főt meghaladó létszámú őrző-biztosító alegység. Nem két­séges, hogy a kék vagy más színű sisakban, a nemzetközi kontingensek részeként béke­missziót vállaló és teljesítő magyar katonák további fényes lapokat írnak a magyar hon­védség dicső krónikájába, tovább öregbítik hazánk hírnevét, további megbecsülést sze­reznek a magyar névnek. Sok sikert, honvédek! DR. NAGY LÁSZLÓ nyugállományú ezredes A szerző a hadtudomány kandidátusa, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem docense, az Új Honvédségi Szemle szerkesztőbizottságának tagja.

Next