Honvédségi Szemle 2002/1

2002 / 4. szám - VÉDELMI STRATÉGIA - Szabó János: A védelmi szektor változásai 2001-ben

ÚJ HONVÉDSÉGI SZEMLE tanul azt gondoljuk, hogy géptípust nem egy szűk körű miniszteri kabinetnek kell vá­lasztania, hanem az Országgyűlésnek, megalapozott, az ellenzék számára is hozzáfér­hető katonai szakértői vélemények alapján - jelentette ki Juhász. A képviselő emlékeztetett arra is, hogy a megrendelés egyik legfontosabb szelete, a gépek felfegyverzése így is amerikai cégeké lesz, hiszen a Gripennek nincsen saját fegyverzete.­­ Az sem zárható ki, hogy a részletes tárgyalások során majd kiderül, igen komoly nehézségekkel számolhat a Magyar Honvédség a fegyverutánpótlás területén, ha az amerikai harci technikához nem amerikai vadászgépet szerez be - monda Juhász, aki szerint a nemzetbiztonsági kabinet döntése figyelmeztetés lehet az USA ajánlatte­vőinek, hogy túl idős gépekkel jelentkeztek a magyar kormány beszerzési felhívására. Ezen túlmenően a svédek győzelmét megalapozó 1995-ös megállapodást a Saab AB elnök-vezérigazgatója még Horn Gyula kormányfővel kötötte, az F-16-osok bér­letéről szóló előzetes híreket fenntartásokkal fogadó MSZP pedig nem támadja a Gripenek kölcsönvételét, szemben a Lockheed-levél miatt is gyanús amerikai ajánlat­tal. Ugyanakkor a Gripenen használt fegyverek jelentős része amerikai, így az Egye­sült Államok is legalább negyvenmilliárdos megrendelést kap. Döntés született arról is, hogy a meglévő 27 MiG-29-esből 14 üzemidejét meg­hosszabbítják, és ezeket, a korábbi elképzelésekkel ellentétben, nem vonják ki a had­rendből, hanem párhuzamosan üzemeltetik majd a nyugati típussal. Ezek többsége olyan rossz állapotban van, hogy azokat a kiszerelt alkatrészek miatt valósággal újjá kellene építeni. A döntésből következik, hogy a NATO-nál Magyarország módosítani fogja felajánlását, és a MiG-ek helyett a Gripeneket ajánlja fel a szövetséggel való együttműködésre. Az üzemeltetési számvetés alapján a felajánlott 8 gép bármikori kiállításához a ki­­sebb-nagyobb meghibásodások miatti rátartással 14 repülőgépet kell üzemeltetni. A Gri­­peneken kisebb átalakításokat kell végezni a NATO-együttműködés biztosításához. A honvédelmi, a gazdasági és az igazságügyi­ miniszter közvetlenül a döntés cél­jából részletekbe menő tárgyalásokat kezdett a svédekkel. Szabó János honvédelmi miniszter az év végén aláírta a végleges szerződést, amely megteremti az új magyar légierő magját, amelyet a későbbiekben tovább lehet fejleszteni. A gépekre 2-2,5 éves szállítási határidőt vállaltak a svédek, ennek lerövidítését illetően azonban még nyi­tottak a tárgyalások. Ugyanez vonatkozik arra a magyar törekvésre is, hogy fizetés­­könnyítést érjen el a svédeknél, mert a kétéves költségvetéshez a kormány nem akar pótköltségvetést benyújtani. A nemzetbiztonsági kabinet után a kormány és az Or­szággyűlés is döntött a vadászgépcseréről. FELHASZNÁLT IRODALOM Haszán Zoltán: Győzött a svéd vadász. Népszabadság, 2001. szeptember 11. MSZP: Elhárult az ósdi gépek beszerzésének veszélye. Népszabadság, 2001. szeptember 10. Heiner Gábor: Svéd a cél. HVG, 2001. szeptember 15. A légierő modernizálása. Népszabadság, 2001. szeptember 11. Aczél Endre: Egy döntés hátteréről. Népszabadság, 2001. szeptember 11. Prof. Szabó János: Haderőátalakítás. Zrínyi, 2001. Budapest Dr. Gyimesi Gyula: A HM és a Honvéd Vezérkar integrációja. LVKH, 2001 (kézirat). A Honvéd Vezérkar integrálása a Honvédelmi Minisztériumba 1998-2001. Tanulmányok, HM OTF, Budapest 2001.

Next