Honvédségi Szemle 2005/1
2005 / 4. szám - VÉDELMI STRATÉGIA - Horváth Attila: A modern kori terrorizmus jellemzői és a védelem lehetséges módszerei
12___________________________ ÚJ HONVÉDSÉGI SZEMLE tétele érdekében.14 A terrorizmus elleni védelemben a veszély nagysága és jellege miatt Magyarországon a Paksi Atomerőmű oltalma olyan kulcsfontosságú kérdés, amelyet a fenyegetettség szintjétől függően mindenképpen meg kell oldani. A TURIZMUS TERRORFENYEGETETTSÉGE A turisztikai központok és látványosságok szintén a nemzetközi terrorizmus lehetséges színterei lehetnek. Az üdülőközpontokban és a turistákat tömegesen vonzó nevezetességeknél viszonylag könnyen lehet halálos áldozatokkal járó, a média és a közvélemény érdeklődését kiváltó merényleteket elkövetni. A terrorveszélynek fokozottan kitett térségeket földrajzilag jól lehet határolni. Ezek a körzetek főként az iszlám vallású országokban találhatók. A turizmust érintő halálos áldozatokkal járó merényletek közül az Egyiptomban és Indonéziában végrehajtott támadásokat kell kiemelni. Egyes országokban - főként Algériában - külföldi turistákat ejtenek túszul, politikai célok érdekében vagy váltságdíj reményében. Az áldozatok főként Észak- Amerikából, Nyugat-Európából, Japánból és Ausztráliából érkező turisták közül kerülnek ki. A turizmust érintő terrorizmusnak komoly gazdasági következményei vannak, hiszen ezekben a régiókban az egyik legfontosabb bevételi forrást a turisztika jelenti. Ugyanakkor azok az országok is tehetetlenek, amelyek állampolgárai közül a sértettek kikerülnek. A terrorizmusnak e válfaja a terrorszervezeteknek kedvez, hiszen ezekben az országokban a közigazgatás és rendvédelem alacsonyabb szervezettsége miatt gyengébb az ellenőrzés, és támogatókat is könnyebb találni. EGYÉB LEHETSÉGES HELYSZÍNEK A fentiekből kitűnik, hogy nem jelent könnyű feladatot a terrorizmus által veszélyeztetett területek besorolása. Az általam egyéb kategóriába csoportosítás nem jelent rangsorolást. Ez szakmai hiba is lenne, hiszen a terrorelhárítás és a védelem sikere éppen abban rejlik, hogy a potenciálisan fenyegetettség alatt álló személyek, infrastrukturális létesítmények körét folyamatosan elemzi, és amennyiben szükséges, azokat bővíti vagy szűkíti. Éppen ezért hiba lenne a potenciális célpontok körét hosszú időre behatárolni. Az egyéb kategóriából a logisztikai bázisokat és a katonai objektumokat emelem ki. A városon kívüli logisztikai objektumok, raktárak, gyűjtő-elosztó állomások is könnyen lehetnek terrorcselekmények „tárgyai”. Igaz egy-egy logisztikai objektum ellen elkövetett terrorakció valószínűleg - ha az nem jár halálos áldozatokkal - nem kelti fel a média kitüntető figyelmét. A logisztikai infrastruktúra rombolásai súlyos anyagi károkat okozhatnak. Egyes anyagfajtáknál, áruféleségeknél még a fejlett országokban is átmenetileg regionális vagy országos ellátási nehézségek keletkezhetnek, amelyeket terven felüli importból, vagy a költségvetést terhelő hazai gyártásból lehet csak fedezni.15 Ezért szükséges megfontolni: a lakosság mindennapi ellátásához szükséges anyagok 14 Solymosi József-Rónaky József-Lévai Zoltán-Vincze Árpád-Földi László: Terrorist threast of nuclear facilities. AARMS, Academic and Applied Research in Military Science. Published by the Miklós Zrínyi National Defence University. Vulume 3. No. 1. (2004) 99-114 p. 15 Példaként lehet említeni az állami tartalékkészleteket tároló logisztikai bázisokat. Az ezekben a raktárakban tárolt gyógyszerek és élelmiszerek - pl. kenyérgabona - tömeges pusztítása komoly áruhiányt eredményezhetnek.