Honvédségi Szemle 2009
2009 / 1. szám - Havril András vezérezredes: A Magyar Honvédség a katonakultúra-váltás útján
Honvédségi Szemle 7 2009/1 az új viszonyok kezelésének szándékán. A haderőn belüli tájékoztatás, kommunikáció és szolidaritás gyakorlata ugyanis nem alkalmazkodott rugalmasan az új élethelyzetek igényeihez. A Párbeszéd sikere azon alapszik, hogy feltárta az állománykategóriák és állománycsoportok sajátos érték- és érdekrendszerét, az önkéntesség hozta igényeket, felszínre hozta a katonai vezetés hiányosságait, a bánásmód elavult módszereit, az ellátás anomáliáit, a járandóságok biztosításának ellentmondásait. A Párbeszéd tehát nem csak egy kommunikációs tréningnek tekinthető, hiszen gazdag információanyagával megalapozója volt olyan fontos projekteknek, mint a szolgálati kultúra megújítása, a katonai vezetés színvonalát javító felkészítő folyamatok, valamint bevezette a stratégiai gondolkodás fejlesztésének folyamatát. A szerződéses katonai szolgálat bevezetésének és a Párbeszéd-folyamatnak a tapasztalatai azt mutatják, hogy az elmúlt három-négy évben komoly eredményeket értünk el az állománnyal való foglalkozás terén. A Párbeszéd alakította partnerség során határozottan kirajzolódtak a professzionális haderő jellemzői. Nyilvánvalóvá vált, hogy egy értékrendszerében átalakult, szellemiségében és szakmaiságában megújult Magyar Honvédség legfőbb karakterjegyeivel átalakul, alkalmazkodik a professzionális intézményi követelményekhez. A Párbeszéd-folyamatban megfogalmazott széles körű igény kielégítésére, az internet adta lehetőségeket kihasználva, 2007 év elejétől működik a Magyar Honvédség tájékoztató portálja, a parbeszed.hm.gov.hu című interaktív információcserélő, beszélgető fórum. A nyílt csatornán, zárt rendszerben működő belső kommunikációs eszközhöz regisztráció után minden hivatásos, szerződéses, köztisztviselő, közalkalmazott, nyugdíjas és hallgató állományú hozzáférhet. Működtetése beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A katonai vezetés információt kap az állományt foglalkoztató főbb kérdésekről, illetve lehetőség van az állomány széles körű tájékoztatására. STRATÉGIAI GONDOLKODÁS A katonaikultúra-váltás folyamatába fajsúlyos összetevőként tartozik bele a stratégiai gondolkodás megújítása. Amikor azt mondjuk, hogy a strukturális, mennyiségi átalakulás hosszan tartó folyamata már lezárult, és a stabilitás és a minőségi fejlődés időszakát éljük, akkor ez alatt azt is értük, hogy nagyobb hangsúly helyeződhet a jövő haderejének körültekintő, szakszerű és felelősségteljes formálására. A stratégiai gondolkodás fejlesztését úgy értelmezzük, hogy minden vezetői felelősségi szinten életünk, mindennapjaink és legfőképpen jövőnk felvázolását stratégiai jelentőséggel kívánjuk megközelíteni. Most a hosszú távú építkezés időszakát éljük, jövőképünk, terveink, kivitelezési elképzeléseink és döntéseink magukban kell hogy hordozzák a jövőnk iránti felelősséget. A megtörtént eseményeket utólag már nem lehet megváltoztatni, legfeljebb megítélni, értékelni. Jobb és olcsóbb megoldás a helyes utat körültekintően megválasztani, mint a téves döntéseket korrigálni. Az emberi és anyagi erőforrásaink felhasználásában nem lehetnek hibás döntések, melyek pazarláshoz vezetnek. Tisztelnünk kell annyira állományunkat és a biztosított költségvetési forrásokat, hogy felhasználásukról szakszerűen, felelősséggel döntsünk. A 2007-ben végrehajtott strukturális vezetési átalakítás jelentős lendületet adott a stratégiai gondolkodás megújításának. A kialakított új vezetési struktúra határozottan körvonalazta, mondhatni, markánssá tette a felelősségi szintek elhatárolódását és kompetenciáját. Jelentős kezdeményezéseket tettünk a stratégiai gondolkodásmód kialakítására, a stratégiai szintű feladatok és felelősségkörök csoportosítására, a kapcsolódó feladattartalmak átvilágítására, a távlati célok, a célok elérését szolgáló eszközök és képességek megfogalmazására. A Magyar Honvédség szervezetének változásával, a különböző szinteken lévő vezető szervek racionalizálásával párhuzamosan meghatároztuk a stratégiai feladatokat, megkezdtük a stratégiai és hadműveleti felelősség szétválasztását. Stratégiai szinten törekedtünk a védelmi szféra más területein megjelenő és a tipikusan katonai jellegű feladatok irányításának, az irányítás rendszereinek egymáshoz való közelítésére. A HM Honvéd Vezérkar a továbbiakban az állami vezetés stratégiai-szakmai támogatására koncentrál. Hangsúlyozni szeretném, hogy a NATO- és európai uniós tagságunkból és a nemzetközi szerepvállalásunkból óriási mennyiségű új tudásanyag, illetve tapasztalat kerül a Magyar Honvédség birtokába. Ennek hasznosítása a katonai felső vezetés egyik nagyon fontos kötelessége, illetve feladata. E tudásmennyiséget elsősorban a katonai szervezetek felkészítése, kiképzése és a katonai vezetés fejlesztése terén hasznosítjuk. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az alkotmány által a Magyar Honvédség hatáskörébe utalt országos feladatokban új szemlélettel, hatékonyabban vegyük ki a részünket. Különös hangsúlyt helyeztem a stratégiai gondolkodás megújításában az állami vezetéssel való együttműködésre, az állami-kormányzati döntések előkészítésének újszerű tartalmi megközelítésére. A NATO és az Európai Unió stratégiai környezetében, az együttműködésben szerzett tapasztalatok birtokában a HM Honvéd Vezérkar vezetői és szakértői állománya kötelességének érzi, hogy a rendelkezésére álló tudásmennyiséget megossza, illetve felajánlja a nagy horderejű döntések előkészítéséhez. Komoly kihívást jelent a KFOR misszó A KATONAI VEZETÉS KORSZERŰSÍTÉSE Az önkéntes haderőre történő áttérés minőségi változást eredményezett a haderő állományszerkezetében, a katonák - parancsnokok és beosztottak - egymáshoz való viszonyában, a parancsnoki tevékenységek skálájának bővülésében. Ezek a körülmények határozták meg további tevékenységünk irányát is, amelynek legfontosabb összetevője volt és jelenleg is napirenden lévő feladat a honvédség szellemiségének, arculatának formálása, kultúrájának fejlesztése, melyben döntő szerepe van valamennyi vezetési szinten minden vezetőnek, parancsnoknak, tisztnek, tiszthelyettesnek egyaránt. Ez a felismerés vezetett el a katonai vezetés megújításának gondolatához, melynek egyik legfontosabb elemeként a korszerű vezetés szervezeti struktúrájának kialakítása jelent meg. Az utóbbi évek legmarkánsabban érzékelhető változása a Magyar Honvédség vezetésének minden szinten megvalósuló átalakítása volt. Az elgondolás az volt, hogy a honvédség méreteihez igazodó, új vezetési rendszernek képesnek kell lennie a Magyar Honvédség békeidejű és békétől eltérő feladatainak tervezésére, szervezésére, vezetésére, a műveleti feladatokat végrehajtó szervezetek irányítására. Az ezeket támogató logisztikai rendszert úgy kellett átalakítani, hogy a feladatok végrehajtási felelőssége társuljon a feltételek biztosításának képességével. A katonai vezetés megújítását kiváltó tényezők közé sorolhatjuk a NATO-hoz való csatlakozásunkat, az önkéntes haderőre történő áttérést, az ezzel járó egyszemélyi parancsnoki rendszer erősödésének és az új szolgálati kultúra kialakításának igényét. A katonai vezetés megújításának legfontosabb területei • A korszerű vezetés szervezeti struktúrája keretében átalakult a felső szintű vezetés, amikor megtörtént a vezetés-irányítás szakterületi feladatok szétválasztása és pontosítása, illetve kialakítottuk az ehhez szükséges minisztériumi struktúrát; • kialakítottuk a középszintű vezetési rendszert az MH Összhaderőnemi Parancsnokság bázisán, amely magában foglalja a szárazföldi csapatokat, a légierőt és a logisztikai ellátást. Ezzel párhuzamosan megtörtént a felső és középszintű vezetés személyi összetevőinek átalakítása is; • a csapatok is jelentős átalakításon mentek keresztül, amelynek eredményeként nemcsak a szervezeti struktúra változott és a szervezetek száma csökkent, hanem szigorúan feladatorientált szervezetek jöttek létre, közelítve a NATO-követelményekhez; • megtörtént a felső és középszintű vezetési funkciók összehangolása, pontosítása, a csapatvezetés korszerűsítése. A katonai vezetés megújításának másik lényeges területe a Magyar Honvédség szellemiségének megújítása, amely három pilléren nyugszik; a szolgálati kultúra megújítása, mely elsősorban a haderő szellemiségének, arculatának formálását jelenti. Erre garancia többek között a bekövetkező parancsnoki generációs váltás is, melynek keretében a kor