Honvédségi Szemle 2009

2009 / 1. szám - Havril András vezérezredes: A Magyar Honvédség a katonakultúra-váltás útján

Honvédségi Szemle 7 2009/1 az új viszonyok kezelésének szándékán. A had­erőn belüli tájékoztatás, kommunikáció és szoli­daritás gyakorlata ugyanis nem alkalmazkodott rugalmasan az új élethelyzetek igényeihez. A Párbeszéd sikere azon alapszik, hogy fel­tárta az állománykategóriák és állománycso­portok sajátos érték- és érdekrendszerét, az ön­kéntesség hozta igényeket, felszínre hozta a ka­tonai vezetés hiányosságait, a bánásmód el­avult módszereit, az ellátás anomáliáit, a járan­dóságok biztosításának ellentmondásait. A Pár­beszéd tehát nem csak egy kommunikációs tré­ningnek tekinthető, hiszen gazdag információ­­anyagával megalapozója volt olyan fontos pro­jekteknek, mint a szolgálati kultúra megújítása, a katonai vezetés színvonalát javító felkészítő folyamatok, valamint bevezette a stratégiai gon­dolkodás fejlesztésének folyamatát. A szerződéses katonai szolgálat bevezetésé­nek és a Párbeszéd-folyamatnak a tapasztalatai azt mutatják, hogy az elmúlt három-négy évben komoly eredményeket értünk el az állománnyal való foglalkozás terén. A Párbeszéd alakította partnerség során határozottan kirajzolódtak a professzionális haderő jellemzői. Nyilvánvalóvá vált, hogy egy értékrendszerében átalakult, szellemiségében és szakmaiságában megújult Magyar Honvédség legfőbb karakterjegyeivel átalakul, alkalmazkodik a professzionális intéz­ményi követelményekhez. A Párbeszéd-folyamatban megfogalmazott széles körű igény kielégítésére, az internet adta lehetőségeket kihasználva, 2007 év elejétől mű­ködik a Magyar Honvédség tájékoztató portálja, a parbeszed.hm.gov.hu című interaktív információ­cserélő, beszélgető fórum. A nyílt csatornán, zárt rendszerben működő belső kommunikációs esz­közhöz regisztráció után minden hivatásos, szer­ződéses, köztisztviselő, közalkalmazott, nyugdí­jas és hallgató állományú hozzáférhet. Működte­tése beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A kato­nai vezetés információt kap az állományt foglal­koztató főbb kérdésekről, illetve lehetőség van az állomány széles körű tájékoztatására. STRATÉGIAI GONDOLKODÁS A katonaikultúra-váltás folyamatába fajsúlyos összetevőként tartozik bele a stratégiai gondol­kodás megújítása. Amikor azt mondjuk, hogy a strukturális, mennyiségi átalakulás hosszan tar­tó folyamata már lezárult, és a stabilitás és a mi­nőségi fejlődés időszakát éljük, akkor ez alatt azt is értük, hogy nagyobb hangsúly helyeződ­het a jövő haderejének körültekintő, szakszerű és felelősségteljes formálására. A stratégiai gondolkodás fejlesztését úgy értelmezzük, hogy minden vezetői felelősségi szinten éle­tünk, mindennapjaink és legfőképpen jövőnk felvázolását stratégiai jelentőséggel kívánjuk megközelíteni. Most a hosszú távú építkezés időszakát éljük, jövőképünk, terveink, kivitelezé­si elképzeléseink és döntéseink magukban kell hogy hordozzák a jövőnk iránti felelősséget. A megtörtént eseményeket utólag már nem lehet megváltoztatni, legfeljebb megítélni, értékelni. Jobb és olcsóbb megoldás a helyes utat körül­tekintően megválasztani, mint a téves döntése­ket korrigálni. Az emberi és anyagi erőforrása­ink felhasználásában nem lehetnek hibás dön­tések, melyek pazarláshoz vezetnek. Tisztel­nünk kell annyira állományunkat és a biztosított költségvetési forrásokat, hogy felhasználásukról szakszerűen, felelősséggel döntsünk. A 2007-ben végrehajtott strukturális­ vezetési átalakítás jelentős lendületet adott a stratégiai gondolkodás megújításának. A kialakított új ve­zetési struktúra határozottan körvonalazta, mondhatni, markánssá tette a felelősségi szin­tek elhatárolódását és kompetenciáját. Jelentős kezdeményezéseket tettünk a stratégiai gondol­kodásmód kialakítására, a stratégiai szintű fel­adatok és felelősségkörök csoportosítására, a kapcsolódó feladattartalmak átvilágítására, a távlati célok, a célok elérését szolgáló eszközök és képességek megfogalmazására. A Magyar Honvédség szervezetének válto­zásával, a különböző szinteken lévő vezető szervek racionalizálásával párhuzamosan meghatároztuk a stratégiai feladatokat, meg­kezdtük a stratégiai és hadműveleti felelősség szétválasztását. Stratégiai szinten törekedtünk a védelmi szfé­ra más területein megjelenő és a tipikusan kato­nai jellegű feladatok irányításának, az irányítás rendszereinek egymáshoz való közelítésére. A HM Honvéd Vezérkar a továbbiakban az állami vezetés stratégiai-szakmai támogatására kon­centrál. Hangsúlyozni szeretném, hogy a NATO- és európai uniós tagságunkból és a nemzetkö­zi szerepvállalásunkból óriási mennyiségű új tu­dásanyag, illetve tapasztalat kerül a Magyar Honvédség birtokába. Ennek hasznosítása a katonai felső vezetés egyik nagyon fontos köte­lessége, illetve feladata. E tudásmennyiséget elsősorban a katonai szervezetek felkészítése, kiképzése és a katonai vezetés fejlesztése terén hasznosítjuk. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az alkotmány által a Magyar Honvédség hatás­körébe utalt országos feladatokban új szem­lélettel, hatékonyabban vegyük ki a részünket. Különös hangsúlyt helyeztem a stratégiai gondolkodás megújításában az állami vezetés­sel való együttműködésre, az állami-kormányza­ti döntések előkészítésének újszerű tartalmi megközelítésére. A NATO és az Európai Unió stratégiai környezetében, az együttműködésben szerzett tapasztalatok birtokában a HM Honvéd Vezérkar vezetői és szakértői állománya köteles­ségének érzi, hogy a rendelkezésére álló tudás­­mennyiséget megossza, illetve felajánlja a nagy horderejű döntések előkészítéséhez. Komoly kihívást jelent a KFOR misszó A KATONAI VEZETÉS KORSZERŰSÍTÉSE Az önkéntes haderőre történő áttérés minőségi változást eredményezett a haderő állományszer­kezetében, a katonák - parancsnokok és beosz­tottak - egymáshoz való viszonyában, a pa­rancsnoki tevékenységek skálájának bővülésé­ben. Ezek a körülmények határozták meg továb­bi tevékenységünk irányát is, amelynek legfonto­sabb összetevője volt és jelenleg is napirenden lévő feladat a honvédség szellemiségének, ar­culatának formálása, kultúrájának fejlesztése, melyben döntő szerepe van valamennyi vezeté­si szinten minden vezetőnek, parancsnoknak, tisztnek, tiszthelyettesnek egyaránt. Ez a felismerés vezetett el a katonai vezetés megújításának gondolatához, melynek egyik leg­fontosabb elemeként a korszerű vezetés szerve­zeti struktúrájának kialakítása jelent meg. Az utóbbi évek legmarkánsabban érzékelhető válto­zása a Magyar Honvédség vezetésének minden szinten megvalósuló átalakítása volt. Az elgon­dolás az volt, hogy a honvédség méreteihez iga­zodó, új vezetési rendszernek képesnek kell len­nie a Magyar Honvédség békeidejű és békétől eltérő feladatainak tervezésére, szervezésére, ve­zetésére, a műveleti feladatokat végrehajtó szer­vezetek irányítására. Az ezeket támogató logisz­tikai rendszert úgy kellett átalakítani, hogy a fel­adatok végrehajtási felelőssége társuljon a felté­telek biztosításának képességével. A katonai vezetés megújítását kiváltó ténye­zők közé sorolhatjuk a NATO-hoz való csatlako­zásunkat, az önkéntes haderőre történő átté­rést, az ezzel járó egyszemélyi parancsnoki rendszer erősödésének és az új szolgálati kultú­ra kialakításának igényét. A katonai vezetés megújításának legfontosabb területei • A korszerű vezetés szervezeti struktúrája keretében átalakult a felső szintű vezetés, amikor megtörtént a vezetés-irányítás szak­­területi feladatok szétválasztása és ponto­sítása, illetve kialakítottuk az ehhez szüksé­ges minisztériumi struktúrát; • kialakítottuk a középszintű vezetési rend­szert az MH Összhaderőnemi Parancsnok­ság bázisán, amely magában foglalja a szárazföldi csapatokat, a légierőt és a lo­gisztikai ellátást. Ezzel párhuzamosan megtörtént a felső és középszintű vezetés személyi összetevőinek átalakítása is; • a csapatok is jelentős átalakításon men­tek keresztül, amelynek eredményeként nemcsak a szervezeti struktúra változott és a szervezetek száma csökkent, hanem szigorúan feladatorientált szervezetek jöt­tek létre, közelítve a NATO-követelmé­­nyekhez; • megtörtént a felső és középszintű vezetési funkciók összehangolása, pontosítása, a csapatvezetés korszerűsítése. A katonai vezetés megújításának másik lé­nyeges területe a Magyar Honvédség szellemi­ségének megújítása, amely három pilléren nyugszik;­­ a szolgálati kultúra megújítása, mely első­sorban a haderő szellemiségének, arcula­tának formálását jelenti. Erre garancia töb­bek között a bekövetkező parancsnoki ge­nerációs váltás is, melynek keretében a kor

Next