Honvédségi Szemle 2011

2011 / 5. szám - Dr. Szarka Gábor: Hiteles pályamodell, kiszámítható jövő

A MAGYAR HONVÉDSÉG KÖZVETLEN LÉGITÁMOGATÓ KÉPESSÉGE 9 EUFOR-9 FELKÉSZÍTÉS AZ MH 5. BOCSKAI ISTVÁN LÖVÉSZDANDÁRNÁL 29 ÚJDONSÁGOK A REPÜLÉS, A KATONAI REPÜLÉS TERÉN 53 Honvédségi Szemle 2011/5 Dr. Szarka Gábor: HITELES PÁLYAKÉP, KISZÁMÍTHATÓ JÖVŐ­ Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter július végén jóváhagyta a tárca új humánstratégiá­ját, amely az elkövetkezendő időszak egyik legmeghatározóbb dokumentuma lehet, hi­szen szemléletváltásával egy új szolgálati kultúrát alapoz meg. A stratégia megalkotását az elmúlt években megjelent kedvezőtlen fo­lyamatok és problémák kezelésének igénye mellett a különböző közszolgálati életpályák (katonai, rendvédelmi és kormánytisztviselői) összehangolását is tartalmazó Magyary Zol­tán közigazgatás-fejlesztési program, illetve a Széll Kálmán-terv szolgálati nyugdíjak rend­szerének gyökeres átalakításával kapcsolatos célkitűzései befolyásolták. A stratégiai célokat négy pillér mentén hatá­roztuk meg. Ezek a hiteles, valós pályamodell megteremtése, a munkaköri követelmények rendszerének kidolgozása, a személyzetfej­lesztés, valamint a kompenzációs rendszer át­alakítása, beleértve az illetményt, juttatásokat és a különböző támogatásokat. A humánstratégia központi elemét képezik a pályamodellek, melyek vonatkozásában az átláthatóság, kiszámíthatóság, tervezhetőség jelent meg alapvető irányként. A stratégiában külön jelennek meg a tiszti és az altiszti állo­mánycsoportra vonatkozó „klasszikus katonai", illetve „speciális szakmai” pályamodellek, vala­mint harmadikként a legénységi pályamodell. A pályamodellben megjelenik a más köz­­szolgálati ágazatba való átjárhatóság lehetősé­ge is, ami azt célozza, hogy ha a hivatásos - és részben a szerződéses - katonának a pályafu­tása során ki kell válnia a Magyar Honvédség állományából, aktív katonai szolgálatát követő­en a közszolgálat más területén dolgozhasson tovább, megkezdve ezzel a „második karrier­jét”. Emellett a hivatásos jogviszony keretében, az öregségi nyugdíjkorhatárig tartó foglalkozta­tást teszi lehetővé a „nyugdíj előtti rendelkezési állományba” helyezés, illetve a „könnyített szol­gálat” intézményének kialakítása. Új elv lesz továbbá, hogy a jövőben hatá­rozottan elkülönül majd egymástól a hivatásos és a szerződéses katonai pálya. A klasszikus katonai pályamodellbe tartozó munkakörcsa­ládok beosztásait csak katonai oktatás, kép­zés keretében szerzett végzettséggel lehet betölteni, itt a hivatásos, míg a többi pályamo­dell esetében a szerződéses jogviszony lesz a jellemző. A karrier kibontakozásának alapja az egyé­ni teljesítmény, a szervezeti elvárásoknak való megfelelés, a siker- és eredményorientáltság, valamint az egyéni motiváció kell legyen. A katonai pályakép új eleme lesz, hogy a „felfe­lé” irányuló, rendfokozatban történő előlépte­téssel járó előmenetel mellett a „horizontális" karrier, azaz a szakértővé válás lehetősége is megjelenik majd. Ez rendfokozati előléptetés­sel nem jár, de az egyes „szakértői” fokozatok megszerzése az illetményben is tükröződni fog. Világosak lesznek a katona előtt az elvá­rások, és az, hogy a követelményeknek való megfelelés függvényében milyen lehetősé­gek nyílnak meg előtte. A katonák lényegében maguk dönthetnek pályájuk, sorsuk, karrier­jük alakulásáról - persze ehhez megkapják a megfelelő szervezeti támogatást is. A cél az, hogy mindig a legjobbak kerüljenek maga­sabb beosztásba, a jobb teljesítmény pedig a karrier kibontakozásával, ezáltal magasabb juttatásokkal fog járni. A legjobbak kiválasz­tását a teljesítmény mérésének új rendszere biztosítja, mely nem csupán az előmeneteli rangsorba kerülést, hanem az új rendszernek megfelelő, rendfokozatonkénti szakmai rang­sor kialakítását is támogatja majd. Az előmenetel rendszerével párhuzamosan alakul át az illetmények, juttatások rendszere is. Radikálisan csökken a pótlékok száma, de ezek nem „tűnnek el", az így felszabaduló for­rásokat visszaforgatjuk az illetményrendszer­be. Megváltozik a lakhatási támogatás rend­szere is. Fontos a különleges élethelyzetekben a katonacsaládoknak támogatást nyújtó hu­mánszolgálati rendszer további fejlesztése. Átalakul a tiszt- és altisztképzés rendszere is, szorosabban fog illeszkedni a szervezeti elvárásokhoz. A jövőben a Nemzeti Közszol­gálati Egyetemen folyó tisztképzés biztosítja a Magyar Honvédség hivatásos tisztikarának utánpótlását, a képzés tematikájába pedig be­épülnek a közigazgatási ismeretek. Az új humánstratégiát nem egy szűk bázi­sú műhelymunka, hanem széles körű szakmai együttműködés eredményeként, a honvédség parancsnoki állománya és a vezénylőzászlósi rendszere bevonásával, az érdekképviseleti szervek javaslatait is figyelembe véve alkottuk meg. A stratégia elkészült, de a munka ezzel közel sem fejeződött be: az elkövetkező hóna­pok feladata a stratégiában megfogalmazott célok megvalósulását támogató és az átme­neti időszakot megfelelően kezelő szabályo­zórendszer, jogszabályi háttér kidolgozása, a személyügyi intézményrendszer átalakításá­nak megkezdése. 1

Next