Honvédségi Szemle 2011
2011 / 5. szám - Dr. Szarka Gábor: Hiteles pályamodell, kiszámítható jövő
A MAGYAR HONVÉDSÉG KÖZVETLEN LÉGITÁMOGATÓ KÉPESSÉGE 9 EUFOR-9 FELKÉSZÍTÉS AZ MH 5. BOCSKAI ISTVÁN LÖVÉSZDANDÁRNÁL 29 ÚJDONSÁGOK A REPÜLÉS, A KATONAI REPÜLÉS TERÉN 53 Honvédségi Szemle 2011/5 Dr. Szarka Gábor: HITELES PÁLYAKÉP, KISZÁMÍTHATÓ JÖVŐ Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter július végén jóváhagyta a tárca új humánstratégiáját, amely az elkövetkezendő időszak egyik legmeghatározóbb dokumentuma lehet, hiszen szemléletváltásával egy új szolgálati kultúrát alapoz meg. A stratégia megalkotását az elmúlt években megjelent kedvezőtlen folyamatok és problémák kezelésének igénye mellett a különböző közszolgálati életpályák (katonai, rendvédelmi és kormánytisztviselői) összehangolását is tartalmazó Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program, illetve a Széll Kálmán-terv szolgálati nyugdíjak rendszerének gyökeres átalakításával kapcsolatos célkitűzései befolyásolták. A stratégiai célokat négy pillér mentén határoztuk meg. Ezek a hiteles, valós pályamodell megteremtése, a munkaköri követelmények rendszerének kidolgozása, a személyzetfejlesztés, valamint a kompenzációs rendszer átalakítása, beleértve az illetményt, juttatásokat és a különböző támogatásokat. A humánstratégia központi elemét képezik a pályamodellek, melyek vonatkozásában az átláthatóság, kiszámíthatóság, tervezhetőség jelent meg alapvető irányként. A stratégiában külön jelennek meg a tiszti és az altiszti állománycsoportra vonatkozó „klasszikus katonai", illetve „speciális szakmai” pályamodellek, valamint harmadikként a legénységi pályamodell. A pályamodellben megjelenik a más közszolgálati ágazatba való átjárhatóság lehetősége is, ami azt célozza, hogy ha a hivatásos - és részben a szerződéses - katonának a pályafutása során ki kell válnia a Magyar Honvédség állományából, aktív katonai szolgálatát követően a közszolgálat más területén dolgozhasson tovább, megkezdve ezzel a „második karrierjét”. Emellett a hivatásos jogviszony keretében, az öregségi nyugdíjkorhatárig tartó foglalkoztatást teszi lehetővé a „nyugdíj előtti rendelkezési állományba” helyezés, illetve a „könnyített szolgálat” intézményének kialakítása. Új elv lesz továbbá, hogy a jövőben határozottan elkülönül majd egymástól a hivatásos és a szerződéses katonai pálya. A klasszikus katonai pályamodellbe tartozó munkakörcsaládok beosztásait csak katonai oktatás, képzés keretében szerzett végzettséggel lehet betölteni, itt a hivatásos, míg a többi pályamodell esetében a szerződéses jogviszony lesz a jellemző. A karrier kibontakozásának alapja az egyéni teljesítmény, a szervezeti elvárásoknak való megfelelés, a siker- és eredményorientáltság, valamint az egyéni motiváció kell legyen. A katonai pályakép új eleme lesz, hogy a „felfelé” irányuló, rendfokozatban történő előléptetéssel járó előmenetel mellett a „horizontális" karrier, azaz a szakértővé válás lehetősége is megjelenik majd. Ez rendfokozati előléptetéssel nem jár, de az egyes „szakértői” fokozatok megszerzése az illetményben is tükröződni fog. Világosak lesznek a katona előtt az elvárások, és az, hogy a követelményeknek való megfelelés függvényében milyen lehetőségek nyílnak meg előtte. A katonák lényegében maguk dönthetnek pályájuk, sorsuk, karrierjük alakulásáról - persze ehhez megkapják a megfelelő szervezeti támogatást is. A cél az, hogy mindig a legjobbak kerüljenek magasabb beosztásba, a jobb teljesítmény pedig a karrier kibontakozásával, ezáltal magasabb juttatásokkal fog járni. A legjobbak kiválasztását a teljesítmény mérésének új rendszere biztosítja, mely nem csupán az előmeneteli rangsorba kerülést, hanem az új rendszernek megfelelő, rendfokozatonkénti szakmai rangsor kialakítását is támogatja majd. Az előmenetel rendszerével párhuzamosan alakul át az illetmények, juttatások rendszere is. Radikálisan csökken a pótlékok száma, de ezek nem „tűnnek el", az így felszabaduló forrásokat visszaforgatjuk az illetményrendszerbe. Megváltozik a lakhatási támogatás rendszere is. Fontos a különleges élethelyzetekben a katonacsaládoknak támogatást nyújtó humánszolgálati rendszer további fejlesztése. Átalakul a tiszt- és altisztképzés rendszere is, szorosabban fog illeszkedni a szervezeti elvárásokhoz. A jövőben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folyó tisztképzés biztosítja a Magyar Honvédség hivatásos tisztikarának utánpótlását, a képzés tematikájába pedig beépülnek a közigazgatási ismeretek. Az új humánstratégiát nem egy szűk bázisú műhelymunka, hanem széles körű szakmai együttműködés eredményeként, a honvédség parancsnoki állománya és a vezénylőzászlósi rendszere bevonásával, az érdekképviseleti szervek javaslatait is figyelembe véve alkottuk meg. A stratégia elkészült, de a munka ezzel közel sem fejeződött be: az elkövetkező hónapok feladata a stratégiában megfogalmazott célok megvalósulását támogató és az átmeneti időszakot megfelelően kezelő szabályozórendszer, jogszabályi háttér kidolgozása, a személyügyi intézményrendszer átalakításának megkezdése. 1