Honvédségi Szemle 2019
2019 / 6. szám
HSz 2019/6. Haderőszervezés, -fejlesztés 45 használtak ún. „booby trap”-eket, a mai fogalmaink szerint rögtönzött robbanószerkezeteket. A rögtönözött eszközöket a hátrahagyott raktárakban, illetve a kiürített védelmi állásokban helyezték el annak érdekében, hogy azok akadályozzák a török csapatok előrenyomulását.9 Napjainkban azonban az IED-et mind gyakrabban kapcsoljuk össze az aszimmetrikus hadviseléssel.10 Az IED az aszimmetrikus hadviselés leghatékonyabb fegyvere,11 hiszen komplex módon alkalmazható harcászati, műveleti, de akár stratégiai célok elérése érdekében, bár számos hagyományos fegyverrel is elérhetőek ezek a célok. Példaként említhetném a pisztolyt, amely az első világháború kirobbanásához vezetett. 1914. június 28-án Gavrilo Princip Szarajevóban elkövetett merényletére visszagondolva egyértelmű, hogy nem a pisztoly vált stratégiai fegyverré, hanem az általa kiváltott hatás volt stratégiai jelentőségű. Az IED azonban rendelkezik számos olyan jellemzővel a hagyományos fegyverekkel szemben, amely lehetővé teszi, hogy azoknál hatékonyabb és hatásosabb legyen. Az eddig végzett kutatómunkám és személyes tapasztalataim alapján ezek a jellemzők a következők: egyszerűen, kevés anyagi ráfordítással, akár kereskedelmi forgalomban kapható anyagokból előállítható, ezzel megteremtve a lehetőségét annak, hogy nem állami szereplők jelentős források nélkül is elő tudják állítani; - váratlan megsemmisítő hatása kiegyenlíti a drágább és hatásosabb hagyományos fegyverek előnyeit; - a kialakítás és a működtetés számtalan variációja jelentősen nehezíti az ellenük való védekezést; - telepítésére, elhelyezésére jellemző a nagyfokú környezeti rugalmasság, ami nehezíti az eszköz felderítését, észlelését; - nagyságának, pusztító erejének, azaz méreteinek kialakítása teljesen felhasználóés/vagy feladatfüggő; - a fegyver alkalmazása nem szükségszerűen jár együtt az alkalmazó kilétének felfedésével; - az alkalmazó számára a csapásmérés (az eszköz felrobbantása) kisebb veszélyekkel jár, mint egy fegyveres támadás, rajtaütés végrehajtása; - kiszámíthatatlan alkalmazása műveleti szinten megnehezíti, akadályozza az erők megóvását és utánpótlással történő ellátását; alkalmazása általában jelentős sajtónyilvánosságot generál, ami stratégiai következményekkel járhat. 8 Robbanó- vagy nem robbanó anyagot tartalmazó csapda, amely általában egy nap mint nap használt eszközhöz van csatlakoztatva, és annak elmozdítása vagy egy napi rutinmozdulat - ajtó kinyitása, fiók kihúzása - során lép működésbe, és általában maradandó sérülést, ritkábban halált okoz. Minden hasonló rendeltetésű eszköz, amely robbanóanyagot tartalmaz, IED-ként nevezhető. UNMAS Landmines, Explosive Remnants of War and IED Safety Handbook. UN, New York, 2015, 117. 9 Marc Tranchemontagne: The Enduring IED Problem - Why We Need Doctrine. JFQ 80, 1st Quarter 2016. https://ndupress.ndu.edu/Portals/68/Documents/jfq/jfq-80/jfq-80_153-160_Tranchemontagne.pdf (Letöltés időpontja: 2019. 01. 06.) 10 Az aszimmetrikus hadviselés fogalma: „Pontosan körvonalazott politikai célok érdekében folytatott, gyakran több szervezet ideológiai, vallási, etnikai közösségén alapuló katonai és nem katonai műveleteket, eljárásokat és módszereket alkalmazó közvetlen és közvetett hatásokra építő és egymás hatásait felerősítő, a biztonság különböző dimenziónak területét veszélyeztető harcmodor, főként harcászati eljárás, melyek együttes hatásával kényszeríthetjük akaratunkat az ellenségre.” Resperger István - Kiss Álmos Péter - Somkuti Bálint: Aszimmetrikus hadviselés a modern korban - Kis háborúk nagy hatással. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2014, 23. 11 Megállapításom alapját lásd Csurgó Attila: A katonai műszaki támogatás az aszimmetrikus hadviselés korában, különös tekintettel a rögtönzött robbanószerkezetek elleni harcra. Szakmai Szemle (online), XVI. évf. 3. szám, 2018, 171-184. http://www.knbsz.gov.hu/hu/letoltes/szsz/2018_3_szam.pdf (Letöltés időpontja: 2019. 01. 06.)