HUNGARIAN STUDIES 19. No. 2. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság. Akadémiai Kiadó Budapest [2005]
Viktória Dian: Description as Self-Reflection in Zsigmond Justh's Művész szerelem
VIKTÓRIA DIÁN 15 54 35 37 3 5 Mieke Bal, Over-Writing as Unwriting: Descriptions, World-Making, and Novelistic Time. Bal's lecture at Eötvös Loránd University, Department of Comparative Literature, Budapest, 09/05/2001. Gérard Genette, Figure II Frontiere du récit, Édition du Seuil, 1969, 58. Philippe Hamon, Introduction à l'analyse du descriptif. Paris: Hachette, 1981. Mieke Bal, Over-Writing as Unwriting: Descriptions, World-Making, and Novelistic Time. Bal's lecture at Eötvös Loránd University, Department of Comparative Literature, Budapest, 09/05/2001. Marc Eli Blanchard, Description: Sign, Self, Desire. Critical Theory in the Wake of Semiotics. The Hague, The Netherlands: Mouton Publishers, 1980, 18. Mieke Bal, Description as Narration. On Story-Telling. Essays in Narratology, California: Polebridge Press, 1991. Marc Eli Blanchard, Description: Sign, Self Desire. Critical Theory in the Wake of Semiotic. The Hague, The Netherlands: Mouton Publishers, 1980, 182. Gábor Halász, Válogatott írásai [Selected writings]. Budapest: Magvető, 1959. Greist Georgia Lenart, The Reception of French Naturalism in the Hungarian Novel. The University of Wisconsin, Madison, Ph.D. 1975,126-127. Jenő Péterffy, Válogatott művei [Selected works]. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1962, 604-608. Zsigmond Justh's letter to József Szinnyei the Elder (5 March 1889). In: Justh Zsigmond naplója és levelei. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1977. "Nékem egypár dolog eszembe jut a távoli pátriából, a 'meleg' fogadtatás, amellyel új könyvemet látták" Justh Zsigmond naplója és levelei. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1977,248. Elemér Császár, A magyar regény története [History of the Hungarian novel], Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1939. György Bodnár, Új Auróra 1987/3. "Amikor 'leír', mintha tollat cserélne, mert közlései és analízisei szikkadtabbak, szárazabbak, stílustalanabbak. Tájképei tehát a 'megszokott iránnyal' szemben újdonságok." In: Imre Bori: Varázslók és mákvirágok, 163-164. Although Béla Németh G. wrote a critical essay about Justh's overesteemed place in Hungarian literary history, he also enhanced the values of Justh's descriptions. Béla G. Németh, Szemközt egy legendával, in Béla G. Németh, Századutóról-századelőről, Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1985,220-236. Other critics who layed stress on the values of Justh's descriptive style. Aurél Kárpáti, Justh Zsigmond, in Kárpáti, A. A búsképű lovag [The sad faced knight]. Budapest: A Táltos kiadása, 1920, 73-79. László Elek, Justh Zsigmond, Gyula, 1964. "A tavaszi napfény beragyogta egész alakját. Arcza a byzanczi aranyalapra festett szent képekre emlékeztetett. Hosszúkás arczéle, keskeny, mandola vágású szemei, sovány, hosszú lecsüggő karjai, szájába lógó orra, mintha stylizáltak lettek volna, de szemeiből bágyadt, finomult érzékiség s mély érzés beszélt" (10). Mieke Bal, Reading Rembrandt: Beyond the Wold-Image Opposition. Cambridge: Cambridge University Press, 1991,271. Blanchard, 186. Roland Barthes, La description littéraire de l'Antiquité à Roland Barthes: une anthologie. Paris: Éditions Macula, 1991, 251. "... Feketés törzseik megvonalazták a zöld rét világos alapját. Itt-ott egy nagy fűz, vagy nyárfa finom, picziny, fakadozó levélkéi pontozták zöldre az ég világos, áttetsző azúrját. A pázsitot sötét lilaszin liliomok és fehér százszorszépek tarkították. A levegőben könnyű, alig érezhető illat áradozott. Egy-egy bokorban énekes madár szólt szerényen, alig hallhatóan, tán mert