Hegedűs Rita, Körösi Zoltánné, Tarnói László (szerk.): HUNGAROLÓGIA 5. Tudományos, oktatásmódszertani és tájékoztató füzetek (Budapest, 1994)
II. PLENÁRIS: ÉRTÉK ÉS ÉRTÉKREND - Kibédi Varga Áron: Az irodalomtörténet válságai
Anciens et des Modernes néven ismeretes: attól, hogy egyre nő, fontosabb-e, ,jobb"-e a múlt irodalma, mint a jelené? A Querelle egyébként elkezdte (ezért olyan jelentős!) az európai irodalomszemlélet átideologizálását: az irodalomban is van haladás, ne a múltra, itt is a jövőre tekintsünk. 4. Lásd Szegedy-Maszák Mihály tanulmányát a Literatura 1992-es 2. számában. 5. Elsősorban Hayden White és Frank Ankersmit írásaira gondolok. 6. Az első csoportba tartozik a Denis Hollier által kiadott A Neu History of French Literature (Harvard University Press, 1989), mely mindennemű periodizálást eltöröl, és 200 dátumból kiindulva tárgyalja a francia irodalom leghíresebb alkotásait; e könyvet mint a posztmodern történelemszemlélet produktumát szokás emlegetni. A második csoportban van helye — a feminizmus mellett vagy attól függetlenül — a pszichoanalízis által ihletett irodalomtörténeti kutatásoknak. 7. Mannheimot idézi David Perkins (Is Literary History Possible? Johns Hopkins University Press, 1992. 59.) 8. „I can only answer the question: »What am I to do?«, if I can answer the prior question: »Of what story or stories do I find myself a part?«" (Alasdair Mclntyre: After Virtue, a Study in Moral Theory. London, 1981.201.) 58