Hungarológiai Értesítő. III. évfolyam 3-4 szám. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság (1981)

I. Könyvismertetések - Magyar irodalomtörténet, 1979

pedig az alfabetikus sorrendet követi. Az óriási adathalmazban négyféle mutató segí­ti a tájékozódást, megbízható és pontos valamennyi. A napilapoktól az évkönyveken, tanulmányköteteken át nemcsak hazai, hanem határon túli kiadványok feldolgozását is vállalta a szerző, s a felkutatott anyag mennyiségével és könnyen kezelhetőségével tiszteletet ébreszt a bibliográfia használóiban. A huszadik század egyik legnagyobb és legtermékenyebb magyar írójáról szöveg nélkül is vall ez a gyűjtemény, megerősít ku­tatói tételeket, újabb szempontokat ad a teljesnek még korántsem tekinthető Móricz­kutatáshoz, századunk prózájának jobb megismeréséhez. A Móricz születésének 100. évfordulójára megjelent kiadvány méltó tisztelgés nagy írónk emléke előtt. R. T. O. Petőfi Sándor: Bánk bán. Bemutatja Kerényi Ferenc. Magyar Helikon, Budapest, 1979. 73 (3)­­. (Kézirattár) A Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárának Taxner-Tóth Ernőtől szerkesztett so­rozata olyan kiadványtípus keretéül szolgál, amely szerencsésen egyesíti a gyűjtemény értékeinek bemutatását a tudományos alapokon nyugvó, magas színvonalú ismeret­terjesztéssel: egyrészt kezünkbe adja a kézirat hasonmását, másrészt megkísérli re­konstruálni azt az alkotói helyzetet, amelyben a mű kézirat formájában testet öltött. Kerényi Ferenc szakszerű gondolat elemeire bontva világítja meg azt a bonyolult lélektani szituációt, amelyben Petőfi költeménye, a fakszimilében mellékelt Bánk bán létrejött, s ennek kapcsán sikerül feltámasztania 1848-nak azt a nyugtalan, ellentétek­kel terhes, sűrű atmoszféráját, amelyhez az utókor újra meg újra visszatér, hogy erőt merítsen és okuljon belőle. Amikor Petőfi 1848 március végén, nevét sem hallgatva el, röplapon kiadta A ki­rályhoz című költeményét, heves támadások érték: tátakozások, ellenversek láttak napvilágot a „szeretett király" védelmében. Utóbb maga a költő is elismerte, hogy ko­rábbi népszerűsége gyors hanyatlásának „fő oka" ez a verse volt. Bizonyára hozzájárult követválasztási kudarcához is: például egyik szabadszállási kortes-ellenfele „az ösz­vegyűlt nép előtt" egy bizonyos „Van szeretett Király" című versezetet olvasott fel a republikánus tanokat hirdető jelölt lejáratására. Petőfi a tanulságokon okulva elhatá­rozta, hogy tollát elsősorban a tudatlanságban élő nép művelésének, öntudatra ébresz­tésének szolgálatába állítja: e program keretébe illeszkedtek azok a magyar történe­lemből vett verses példázatok is, amelyekkel — e közvetett úton — a népi tömegek­be oltott vak királyhűség lerombolására, királygyűlöletbe fordítására törekedett. Mivel e verseket az egyszerű olvasóknak szánta, a népnyelv köznapi kifejezéseivel, szólásaival tűzdelte meg őket. Feltehetőleg az is ösztönözte erre, hogy áprilisban megkezdődtek a Nép Barátja című, nagy példányszámú politikai-ismeretterjesztő néplap kiadásának előkészületei, s a költő, aki az e célból életrehívott „alválasztmány" tagja volt, abban reménykedett, hogy ezt az orgánumot a maga népművelő céljaira is felhasználhatja. Bár reménye nem teljesült, a tervezett vers­sorozat két darabja — elsőként a Bánk bán — e lap hasábjain látott napvilágot. Petőfi nem tagadhatta meg önmagát: a költeményt áttüzesítő indulat szétfeszíti a történeti téma kereteit: a mű alig különbözik a közvetlen forradalmi tettre hívó szó.

Next