Hungarológiai Értesítő. XII. évfolyam 3-4. szám. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság (1990-1993)

Könyvismertetések - Magyar irodalomtörténet 1988

kísérli meg kitapogatni a művelődéstörténetbe sorolható tárgyköröket. Irodalom, kritika, irodalmi intézmények, nyelvészet, a képzőművészet és ezen belül az építészet eszmeháttere, az értelmiség strukturálódása és szellemi iránykeresése, a középosztály, a kor filozófiai irányai, egyháztörténet és ideológia összefüggései, nemzetiségi problémák, egészségügy és iskolatörténet -íme, a kötet tematikája, amely egyfelől továbbgondolásra és bővítésre érdemes, ám mindez nem érinti a tanulmányok javának érdemleges voltát. Alexa Károly Fráter Jánosné: Az MTA Könyvtári Bizottságának iratai, 1866-1949. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988, 146 l. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei, Új sorozat 29/95). A könyvet a szerző a tulajdonképpeni első magyar akadémiai tudományos intézet, a könyvtár érdekében létrehozott Könyvtári Bizottság üléseinek jegyzőköny­veiből, előterjesztéseiből és egyéb irataiból állította össze, ezért tudománytörténeti jelentősége van a közreadásnak. Ha a bizottság működését a kezdetektől - 1865-től - végigkísérjük az utolsó dokumentumig - ez 1949-ből származik -, a magyar tudományosság színe-javának pantheonjába lépünk: Arany Jánostól és Toldy Ferenctől Jedlik Ányoson, Hunfalvy Pálon át Kodály Zoltánig, sőt - az élők közül - Keresztury Dezsőig. A dokumentumok hű tükrei annak is, hogy milyen aktivitással és megbecsü­léstől övezve, vagy annak hiányában) működött a Bizottság, mikor voltak mélypont­jai, kik „tüntettek" távolmaradásukkal az ülésekről. (Volt, aki tíz év alatt egyszer sem jelent meg!) Természetesen a konkrét munkáról olvashatunk legtöbbet, arról, hogyan látta el feladatát, pl. a könyv- és folyóiratvásárlást, a csereügyleteket, ajándékozásokat, egyéb szolgáltatásokat stb. Hogyan gondozta tehát a tudós utókor az 1826-ban a Teleki család alapította gazdag és igényes könyvtárat. A kiadványt alapos, részletes előszó vezeti be. Az utolsó, a 70. dokumentumot (az MTA ötéves tervének könyvtári vonatkozásai!) jegyzetek követik, majd rövidítések jegyzéke, végül iratmutató. S ne feledkezzünk meg az illusztrációkról sem: könyvtárnokokról, titokno­kokról, bizottsági tagokról készült múltszázadi fölvételek segítenek „korhűvé" tenni a könyvet. Baricz Zsolt Gálos Magda: Justh Zsigmond művelődéspolitikai törekvései. Szerkesztette Szabó Ferenc. Békéscsaba, 1988. 38­­. (Új Auróra Kiskönyvtár) A szép kiállítású kis füzetet Justh Zsigmond (1863-1894) születésének 125. évfordulójára adta ki a Békéscsabai Városi Tanács, a Megyei Múzeumok Igazgató­sága és az Orosházi Városi Tanács Művelődési Osztálya.

Next