Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon I. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság – Scriptum Kft. Budapest – Szeged (1993)

I. Eszmék és technikák áramlása Európából Magyarországra — Magyarországról Európába (gazdasági, társadalmi folyamatok, politikai mozgalmak, szellemi áramlatok kölcsönhatásai) - Tatár Mária Magdolna: Björnstjerne Björnson és szlovák informátorai: mi történt Csernován?

egy Allegheny-ból, hamis címről 1906. augusztus 4-én feladott „Akasztófá­ravaló és méltóságtalan Párvy püspöknek saját piszkos kezébe" címzett la­pon szélsőséges elemek (két kézírás) életveszélyesen is megfenyegették a püspököt. Ebben a helyzetben készült el az új római katolikus templom Cserno­ván, Hlinka szülőfalujában, amelynek szentelését a nép Hlinkára akarta bíz­ni, aki állítólag az építkezést pénzzel támogatta. Ennek a püspök ellenállt. 1907. október 25. körül a falubeliek küldöttsége felkereste a püspököt. Ez­után október 27-én vasárnap papok mentek Csernovára a szolgabíró kísére­tében. Ekkor vitára vagy heves jelenetekre került sor (attól függően, hogy mely publikáció szól az esetről), s a csendőrség belelőtt a tömegbe.­ Mit ír erről Bil Jornson újságcikkeiben? Először is hevesen támadja a magyarokat, akik erővel magyarosítani akartak egy szlovák templomot, és megállapítja, hogy csak magyarok püs­pökök, és magyar volt a négy esperes is, a küldöttség tagjai, akik erővel fel akarták szentelni a templomot. Magyar volt a szolgabíró is és a csendőrök, akik 5—10 lépésről a békés népre lettek előzetes megbeszélés, figyelmezte­tés nélkül. Bjlfornson és a szlovákok viszonyáról Trygve Tonstad norvég szlavista írt egy 1938-ban publikált könyvet, amely szerint a püspök már október 26-án csendőröket küldetett a községbe, majd három magyar pap érkezett 27-én, hogy a templomot felszentelje, akik erőszakkal be akartak hatolni a templomba. A nép néhány követ dobott, mire a magyar szolgabíró tüzet vezényelt a csendőröknek. A két sortűznek 12 halálos és 12 halálosan sebesült áldozata volt. A papok elmenekültek, a sebesülteket otthagyták, a hatóságok ezeket nem engedték kórházba, a szolgabíró és a csendőrök sok embert letartóztattak. Az esetről hivatalos, helyszíni vizsgálaton alapuló, belső, bizalmas je­lentés maradt fenn, amely — nem a nyilvánosságnak szánva — konkrét és tárgyilagos leírását adja a tragédiának. Eszerint a templomot előzőleg erő­szakkal felnyitották, a berendezés egy részét (templomi zászlókat, gyertya­tartókat) elvitték. Ezért a csendőrőrs vezetője már 26-án három járőrt kül­dött Csernovára, majd 27-én reggel fél hétkor maga is odament nyolcadma­gával.­ Már útközben jelentést kapott izgatott csoportosulásról, ezért a csendőröket előreküldte, maga pedig egy kísérővel telefonon jelentést tett és erősítést kért. A fűrészgyárnál mintegy 100 főnyi csoport tartóztatta fel őket, akik meg akarták akadályozni, hogy a papság erőszakkal szentelje fel a templomot. A csendőrség rábeszélésére ezek szétoszlottak. A község bejá­ratánál további 4­ 500 ember állta útjukat, ezek lecsillapítása azonban nem sikerült. Ezekkel tárgyalt éppen a járásőrmester és hat kísérője, míg az elő­ző este előreküldött hat csendőr a levert zárú templomot őrizte, kettő pedig a tanácsnok házát, akit szintén fenyegettek. Délelőtt 10 óra után érkezett meg a két kocsi, rajta a háromtagú papi küldöttség (a liszkóhegyi esperes, Fischer rózsahegyi plébános és Ileczkó rózsahegyi káplán), Pereszlényi

Next