A magyar művelődés és a kereszténység II. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság – Scriptum Rt. Budapest – Szeged (1998)

Nyelvünk és a kereszténység - Tóth Szilárd: Rovásírás és latin betűs írás a magyar művelődésben

sok (itt tizenkét éve oktatják a rovásírást) és az újonnan megrendezésre ke­rülő honfoglalási táborok, az Erdélyi Magyarok Egyesülete által szervezett Az igazi rovás. Rovásegyetem című előadás-sorozat, valamint a Forrai Sándor által írt Új magyar rovásírás elsajátítása (1995) című tankönyv. Nyers Csaba szervezőkészségének köszönhetően évről évre megjelenik egy rovás­írásos kártyanaptár és egy képes levelezőlap, valamint piacra került egy rovásírásos pólóing is. Egy budapesti postafiókcímen lehet elérni a Rovásírástudók Körét (1537 Bp., Pf.: 453/275), amelynek célja, hogy tagjai közvetlenül tudjanak egymással kapcsolatot teremteni, egymás ismereteit, ötleteit, információit megosztani. A Rovásírástudók Köre ezzel kívánja a rovásírás ismeretének, használatának terjesztését ösztönözni a magyarság nemzeti öntudatának erő­sítése érdekében" - olvasható a kör felhívásában.­ A millecentenárium éve még inkább kedvezett a rovásírás népszerűsíté­sének: a hűvösvölgyi-nagyréten megrendezett honfoglalási hétvégén is taní­tották a Történeti Játszóház munkatársai a gyerekeknek a rovásírást, s ugyanitt több felirat is párhuzamosan tartalmazta ugyanazt szöveget latin betűkkel, illetve rovásjelekkel. A legérdekesebb legújabban az, hogy a ro­vásírás sörcímkére is rákerült: a dunakeszi Póczik Söripari Bt. által gyártott Attila sör címkéjén a latin mellett rovásbetűkkel is olvasható a nagy hun ve­zér neve. A rovásírás életbentartásában nagy szerepet játszanak a cserkészek. E sorok írójának egy újságcikkére reflektálva olvasói levélben egy cserkésztiszt a következőt írja: „A 18 ezer cserkész döntő többségének ismernie kell a ro­vásírást. Annyira, hogy a próbáztatás alkalmával rovásírással írt szöveget kell megfejtenie, vagy így kell levelet írnia. Az időközben kiöregedett cserkésze­ket is figyelembe véve bizton írhatom, hogy ma mintegy 25 ezer cserkész ismeri az ősi magyar rovásírást. Ehhez még hozzászámíthatom az elszakított területek magyar cserkészeinek többezres számát is. (...) nem is halt ki a ma­gyar rovásírás. Csak egy példát említek: kárpátaljai kis cserkésztestvéreimtől nemegyszer kaptam már rovásírással írt levelezőlapot."22 Végül nem szabad megfeledkeznünk a rovásírás mai helyzetének tárgya­lásakor Erdélyről, s ezen belül a Székelyföldről. Mint ahogy rovásemlékeink túlnyomó része éppen itt található, akképp itt él ma is a leginkább ősi írásunk: a székelyek az anyaországiaknál jobban tisztában vannak a rovásírás mibenlété­vel, s többen aktívan ismerik is. Az utazó a Székelyföldön gyakran találkozhat rovásírásos székely kapukkal, ami azt jelenti, hogy a székelyek között a rovás­írás még ma sem vesztette el teljesen eredeti szerepét.23 21 In: Fűr Zoltán: A magyar rovásírás ABC-s könyve, S. 1., 1996. 54. 22 Paál István: Életre kel-e a rovásírás? In: Új Magyarország, VI/277., 1996. nov. 27. 13. 21 A rovásírásos székely kapukhoz lásd még: Forrai, 1994. 365-366.

Next