A magyar művelődés és a kereszténység III. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság – Scriptum Rt. Budapest – Szeged (1998)
Kereszténység és nemzettudat - Tatár Mária Magdolna: Björnson és szlovák informátorai: Mi történt Csernován? (Andrej Hlinka perének sajtóvisszhangja)
3. Hlinkát mind a két perben elmarasztalták, az egyház felfüggesztette ab ordine et officio, az állam pedig két évi fegyházra és 1500 forint pénzbüntetésre ítélte. Meg kell említenünk, hogy Hlinka egyházi felettesei, s az ügy többi papi szereplői a Magyar Hírlap és a Felvidéki Híradó oldalain nyilatkoztak meg, míg a felvidéki szlovák illetve cseh és morva lapokban az ő tényszerű nyilatkozataik nem jelentek meg. Ennek magyarázata egyszerű: A turócszentmártoni Narodné noviny, a cseh Hlas és Cas hevesen támadta Párvy Sándor besztercebányai püspököt, aki ugyan szlovák volt, de a magyar állam iránt lojális, s ezért ezek a lapok úgy tüntették fel, hogy a csernovára érkező papi küldöttség agresszívan, támadóan lépett fel a néppel szemben, belehajtott a tömegbe, a halálesetek számát növelte makacs magatartásával. Az illetékes papok nyilatkozataiból viszont megtudjuk, hogy a csernovai templom építését Hlinka azután kezdte szorgalmazni és pénzzel támogatni, miután egyházilag felfüggesztették. A csernovaiak nem kevesebb mint négy kérvényben sürgették a püspököt a templom felszentelésére, de kikötötték, hogy a megáldást Hlinka végezze, illetve a szentelésen legyen jelen. Ugyanis egy új templomot elég megáldani, ha régi oltára van, ezt bármely pap elvégezheti, viszont új oltár esetén a püspöknek kell felszentelnie. Csernován új oltár volt, de Hlinka heves vádaskodása és a nép sürgetése miatt a püspök nem akarta túl soká halasztani a templom használatba vételét, ezért megbízta Kuzimszky Antal idős és tekintélyes szlovák papot, hogy addig is áldja meg az új templomot. Az idős Kuzimszky Antal visszariadt a felkorbácsolt szenvedélyektől, ezért Pazulik András esperesre, ismert, de nem szélsőséges szlovák aktivistára, a korábban Csernovát is ellátó papra bízta a feladatot. Közben azonban az egyházi szankciókból világossá vált, hogy a simónia miatt felfüggesztett Hlinka nem vehet részt papként a szentelésen, ezért a szentelést sürgető nép egyre fogyott. Pazulik fenyegető levelek hatására három nappal a tragédia előtt elment Csernovára, amikor is a nép őt békés tárgyaló szándékáról biztosította. Három nappal később viszont egyértelmű provokáció (feltört és részben kiürített templom, lázongó tömeg stb.) fogadta. E változások mögött nem nehéz meglátni a taktika változását: Bjornsont a helyben tartózkodó morva aktivisták már a szabadság kivívásához okvetlenül szükséges vérontás megtörténtéről értesítették a tragédia másnapján. Továbbiakban a magyar lapok értesítenek azokról a szimpátia megnyilvánulásokról, amelyekkel az egyházmegye lakossága Párvy Sándor püspököt támogatásáról biztosította. Például a rózsahegyiek felajánlották, hogy a templomot még terhelő 40 000 forint adósságot kifizetik, ha a csernovaiak megengedik a templom használatba vételét. Számos város, falu írt támogató levelet, a bérmakörúton lévő püspököt Túrócszentmártonban, a Matica központjában a luteránus és zsidó hitközség is - mai szóval élve - ökumenikus szellemben üdvözölte stb. Magyarázatul csak annyit, hogy Párvyt súlyosan, életveszélyesen megfenyegették, a szlovák aktivisták a püspököt képeslapon