A magyar művelődés és a kereszténység III. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság – Scriptum Rt. Budapest – Szeged (1998)
Kereszténység és nemzettudat - Tatár Mária Magdolna: Björnson és szlovák informátorai: Mi történt Csernován? (Andrej Hlinka perének sajtóvisszhangja)
püspöki ornátusban, de gyilkolásra alkalmas, hegyes bottal ábrázolták stb. Míg a magyar lapok a püspök iránt megnyilvánult szimpátiáról írtak, a szlovák és a cseh lapok egyértelműen támadó, negatív cikkeket közöltek. A Narodné Noviny még azt is felrótta Párvynak, hogy közbenjárt az államnál, kegyelmet kért a csernovai elítélteknek, amit a hatóságok meg is adtak. A Brnóban megjelenő Hlas azt állította, hogy Hlinka belenyugodott volna abba, ha Párvy maga ítélkezik felette, de a püspök nem vállalkozott erre, mert akkor fel kellett volna mentenie őt. Ezért utalta át az ügyet Rómába, ahol viszont elvágta az útját. Ugyanebben a lapban nyilatkozta Hlinka, hogy a nép joggal követelte az ő egyházi perének megszüntetését cserébe azért a 80 000 koronáért, mellyel a templomépítést támogatta. (Ez sajátosan ferde, az egyházjogban elfogadhatatlan szemlélet: megtörtént szabálytalanságot nem semmisít meg egy egész más célra történő, önkéntes adakozás, megkezdett per alól nem lehet „pénzzel kiváltani" magát valakinek.) Azt is állítja Hlinka, hogy a nép még mindig őt követi (akkor viszont joggal tartják őt az állami hatóságok felbujtónak). Továbbá azzal vádolta Párvy Sándor püspököt és Fischer plébánost, hogy a tótok kiirtására szövetkeztek. (Különös feltevés ez az egyházi hierarchiáról.) A Felvidéken (Szakolcán) megjelenő Ludové Novinyt Hlinka saját lapjának nevezte. Egyik sérelmének tekintette, hogy az egyház nem engedte meg, hogy ezt a szélsőséges hangú lapot hivatalos egyházi orgánumnak tüntesse fel. Ebben a magyar püspökséget sommásan sovinisztának nevezte, cseh és morva paptársaitól kért segítséget, mivel magyarországi paptársai hallgatnak a magyaroktól és a zsidóktól való félelmükben. (Hlinka antiszemitizmusa, mely később a Hlinka-gárdát Szlovákia SS-évé tette, már itt megnyilvánult.) Cikkében megdöbbentően uralkodói hangnemben beszélt plébániájáról, amely fölött nem ismeri el a püspökség fennhatóságát. (Ez a római katolikus egyházban igen súlyos egyházjogi vétség!). Hasonlóképpen szólt „városáról", amelyet kormányoz stb. Ebben a lapban jelenti be azt is, hogy vállalja a börtönt, sőt még súlyosabb dolgokat is. Egyértelmű, hogy Hlinka támogatója a morva alsó papság volt, és nem a cseh egyház. Nem véletlen, hogy a morva Hlas aggódik leginkább Hlinka karrierjéért, mely így tönkrement. A brnói püspökség kb. hétszáz papja 1907 decemberében levélben fordult a pápához, hogy Hlinka egyházi felfüggesztését, ítéletét szüntesse meg, mivel Magyarországon a vallásosságot éppúgy elnyomják, mint Constantin és Valens császárok idején a pogány Rómában. A liberális államnak ilyen túlzó kritikája nem volt indokolt. Simóniáról viszont egy szót sem ejtettek. Erre a levélre Hlinka ismét levélben válaszolt, amelyben megköszöni a morva papok dr. Kolisek vezette akcióját. Hlinkának ez a levele is nagyon informatív egyházpolitikai álláspontját illetően: kifejti ugyanis, hogy ő maga sohasem volt úgynevezett modern pap, ellenzi a polgári házasságot, követeli, hogy szűnjék meg Magyarországon az úgynevezett felekezetnélküliség, továbbá melegen üdvözli a morva papokat, akiknek nehéz, a modernizmus ellen vívott harcait nem értékeli a kor.