Fenyvesi Kristóf szerk.: ÁTMENET ÉS KÜLÖNBÖZŐSÉG • Magyarságtudományok kelet-közép-európai kontextusban / VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Kolozsvár, 2011. augusztus 22-27.
ÁTMENET ÉS KÜLÖNBÖZŐSÉG AZ IRODALOMTUDOMÁNYOKBAN
Lajtos Nóra sorsról, amolyan alulnézetből, B. Nagy László szavaival élve: „lentről nézi az életet”.15 A kötet utolsó hét darabja szintén a kiszolgáltatott lét mélységes és fájdalmas tragikumát hordozza áttételesen, egy ideológiákkal túlterhelt kor arctalanságáról, a történelem terhéről.16 A kötet közbülső 10 novellája közül öt az elbeszélés – elMESÉLÉS terén mutat újat: a mesés és valós élettereket mutatja be. A másik öt mű pedig a mindentudó narrátorával készteti párbeszédre az olvasót. Ez a kötet világosan megmutatja, hogy „...ami a regényekben jelen van, az csírájában legalábbis, mind megtalálható már a novellákban”.17 Így tehát a kötetbe be nem válogatott írásokat is bevonhatja az olvasó az értelmezésbe, nem másra, mint az olvasói kompetenciára támaszkodva. Egy másik teoretikus, Hajdu Péter az elbeszélésciklust egyfajta olvasásmódként határozza meg.18 Bereczky Gábor Az elbeszélés poétikája című munkájában pedig a regény felől közelít az elbeszélés műfaja felé: „Nemcsak az összetett regényt és az elbeszélésciklust nehéz elkülöníteni egymástól, hanem az elbeszélésciklust és a vázlatszerűen összerakott gyűjteményt is.”19 Lehetségesnek tartja, hogy egyedül az olvasó találékonyságának köszönhetően találnak egymásra az egymás mellé válogatott művek. Ezeknek a szövetdaraboknak (sic!) az egymáshoz öltése, illesztése egy jó olvasó-szabónak köszönheti újszerűségét, majdani divatba hozását. Szegedy-Maszák Mihály Az újraolvasás kényszerében (2002)20 tematikailag és grammatikailag általánosságban vizsgálja a novellák egységét. A Sántanovellákra ez a következőképp áll: a) tematikailag: idegenség, egzisztenciális létbizonytalanság, Ferike félelmei b) grammatikailag: a hang, a saját szólam keresése, az adott identitáshoz tartozó hang, nyelvi módusz keresése. A motívumháló működése: az ablak metaforikája Az első novella, amely kapcsán a motívumhálót érdemes vizsgálnunk, a Tündérvilág címet viseli. A Tündérvilág cselekménye röviden így írható le: egy anya a szokásos mosás alkalmával, kitekintve az ablakon, egy tündérvilágot képzel 15 B. NAGY László, A teremtés kezdetén, Szépirodalmi, Budapest, 1966, 409. 16 Hayden WHITE, A történelem terhe, Osiris, Budapest, 1997. 17 VASY Géza, Sánta Ferenc, Szépirodalmi, Budapest, 1975, 61. 18 HAJDU Péter, Az elbeszélésciklusok elmélete, Literatura, 2003/2, 163–183. 19 BEZECZKY Gábor, Az elbeszélésciklus poétikája, Literatura, 2003/2, 186. 20 SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Az újraolvasás kényszere, Kalligram, Pozsony, 2011. 228