Hungarologische Beitrage 11. Universität Jyväskylä (1998)
Literatur- Irodalom - Kirjallisuus - Sz. Molnár Szilvia: Homo ludens (...ahogy fikciót, illetve nem-fikciót olvas
Sz. MOLNÁR SZILVIÁ kat kell felfognunk."17 Található azonban az irodalmi fikcionalitásban olyan példa is, amikor a valós világ alternatívái mint lehetséges világok tűnnek fel, de ezek egyszerre valósulnak meg, és nem választódik ki egyik sem a másik rovására. Ezt a példát egy regény tükrözi, Cuj Pen fikciója Borges elbeszélésének fikcióján belül. Az elágazó ösvények kertje egy olyan regény-labirintus, amelyben nem az történik, mint „minden regényben, amikor valaki válaszút elé kerül, az egyik utat választja, a többit mellőzi. Cuj Pen úgyszólván kibogozhatatlan regényében egyidejűleg az összeset választja."18 Noha ez a megoldás nem egy szöveg vonatkozási tereinek a játékát, hanem a párhuzamos idődimenziók együttes jelenlétének lehetőségét mint egy másfajta szövegjátékot villant föl, nem mellékes a lehetséges világok szemantikájának értelmezhetősége szempontjából sem. Kommunikációelméleti megközelítése ugyanennek a kérdésnek Csúri Károly másik tanulmánya, amelyben Posner irodalmi szemiotikája alapján 19 a fiktív szövegeket mint irodalmi kommunikációs folyamatokat elkülönítette a nem irodalmiaktól aszerint, hogy az előbbiek egy egyszeri és egyedi cselekvéseket, az utóbbiak pedig szokásos és gyakori cselekvéseket tartalmaznak. Az irodalmi kommunikációban a szokásos és gyakori cselekvések dezautomatizálódnak és a régi kódok alapján már feloldhatatlanokká válnak, mert „a megszokott kódok irodalmi szövegek létrehozásakor új, szokatlan kontextusban, más módon és más céllal működnek. Erre figyelmeztet többek között az irodalmi szövegek referenciájának és igazságértékének szemantikai-pragmatikai problémája is."20 Az irodalmi szövegvilágok mint fikciók referenciájának a problémáját egy igazságértékekkel operáló interpretációs eljárásban Csúri megoldhatónak látja: „olyan modellstruktúrát ( kódot) próbálunk létrehozni, amely a szövegvilágról tett, pontosabban: a szövegvilágot létrehozó, hipotetikusan igaz kijelentéseket a modellstruktúra alapján, s egyedül annak felépítéséből következően igazzá teszi."21 A lehetséges világokban a hipotetikus kijelentésekre nem érvényesek a valós világok igazságkonvenciói, ezért az irodalmi kódok csak esztétikai funkcióval rendelkező szemiotikai folyamatban oldhatók föl. 17 Castaneda i.m. 465^66. 18 Borges: Az elágazó ösvények kertje. Uo. 123. 19 Posner, R.: Linguistische Poetik. In: Althaus. Hrsg. Heine-Wiegand. 1973. 513-522. 20 Csúri Károly: Modellstruktúrák és lehetséges világok. W. Bochert: A konyhai falióra. In: Lehetséges világok. Tanulmányok az irodalmi műértelmezés témaköréből. Budapest 1987. 273. 21o. 275.