Hungarologische Beitrage 11. Universität Jyväskylä (1998)

Literatur- Irodalom - Kirjallisuus - Sz. Molnár Szilvia: Homo ludens (...ahogy fikciót, illetve nem-fikciót olvas

Sz. MOLNÁR SZILVIA kat kell felfognunk." 17 Található azonban az irodalmi fikcionalitásban olyan példa is, amikor a valós világ alternatívái mint lehetséges világok tűnnek fel, de ezek egyszerre valósulnak meg, és nem választódik ki egyik sem a másik rovására. Ezt a példát egy regény tükrözi, Cuj Pen fikciója Borges elbeszélésének fikcióján belül. Az elágazó ösvények kertje egy olyan regény-labirintus, amelyben nem az történik, mint „minden regény­ben, amikor valaki válaszút elé kerül, az egyik utat választja, a többit mellőzi; Cuj Pen úgyszólván kibogozhatatlan regényében egyidejűleg az összesét választja." 18 Noha ez a megoldás nem egy szöveg vonatkozási te­reinek a játékát, hanem a párhuzamos idődimenziók együttes jelenlétének lehetőségét mint egy másfajta szövegjátékot villant föl, nem mellékes a le­hetséges világok szemantikájának értelmezhetősége szempontjából sem. Kommunikációelméleti megközelítése ugyanennek a kérdésnek Csúri Károly másik tanulmánya, amelyben Posner irodalmi szemiotikája alap­ján 19 a fiktív szövegeket mint irodalmi kommunikációs folyamatokat el­különítette a nem irodalmiaktól aszerint, hogy az előbbiek egy egyszeri és egyedi cselekvéseket, az utóbbiak pedig szokásos és gyakori cselekvése­ket tartalmaznak. Az irodalmi kommunikációban a szokásos és gyakori cselekvések dezautomatizálódnak és a régi kódok alapján már feloldhatat­lanokká válnak, mert „a megszokott kódok irodalmi szövegek létrehozá­sakor új, szokatlan kontextusban, más módon és más céllal működnek. Erre figyelmeztet többek között az irodalmi szövegek referenciájának és igazságértékének szemantikai-pragmatikai problémája is." 20 Az irodalmi szövegvilágok mint fikciók referenciájának a problémáját egy igazság­értékekkel operáló interpretációs eljárásban Csúri megoldhatónak látja: „olyan modellstruktúrát (= kódot) próbálunk létrehozni, amely a szöveg­világról tett, pontosabban: a szövegvilágot létrehozó, hipotetikusan igaz kijelentéseket a modellstruktúra alapján, s egyedül annak felépítéséből kö­vetkezően igazzá teszi." 21 A lehetséges világokban a hipotetikus kijelenté­sekre nem érvényesek a valós világok igazságkonvenciói, ezért az irodal­mi kódok csak esztétikai funkcióval rendelkező szemiotikai folyamatban oldhatók föl. 17 Castaneda i.m. 465^66. 18 Borges: Az elágazó ösvények kertje. Uo. 123. 19 Posner, R.: Linguistische Poetik. In: Althaus. Hrsg. Henne-Wiegand. 1973. 513-522. 20 Csúri Károly: Modellstruktúrák és lehetséges világok. W. Bochert: A konyhai falióra. In: Lehetséges világok. Tanulmányok az irodalmi műértelmezés téma­köréből. Budapest 1987. 273. 21 Uo. 275. 34

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék