Hungarologische Beitrage 11. Universität Jyväskylä (1998)

Literatur- Irodalom - Kirjallisuus - Sz. Molnár Szilvia: Homo ludens (...ahogy fikciót, illetve nem-fikciót olvas

Sz. MOLNÁR SZILVIA ként akar a szöveg feltűnni, miként aposztrofálja magát. „Ha tény és fik­ció tizenkilencedik századi megkülönböztetése nem tartható tovább, de látjuk, hogy a diszkurzusban továbbra is alkalmazzák, akkor fölmerül a kérdés, hogy vajon mi a fikció szerepe a nem-fiktív beszédmódban, vagy az olyan diszkurzusban, amely legalábbis megpróbál nem fiktív lenni. Hi­szen mindenki, aki írásban elbeszél valamit, irodalmat [tehát fikciót] ír."1. Szerzői oldalról nézve minden alkotás egyben fikcionálás is - „...a va­lóság (...) érzékeink tagolódásának a belső tapasztalattal való együttmű­ködésében adott, (...) tény mivoltuk számunkra megalapozhatatlan"12­­, olvasói oldalról nézve pedig ugyanez a fikcionálási folyamat történik meg lépésről lépésre: egy szövegvilág mindaddig nincs jelen az olvasó számá­ra, amíg azt imaginatív tevékenységével hozzáférhetővé nem teszi; csak a folyamat mikéntje a más, mert az interpretáló személyétől függően és mindig egy kiválasztott aspektusból nézve történik. „Az életrajzi szót tö­rölném - nem életrajz, hanem regény. Tökéletesen mindegy, hogy vala­mely megtapasztalt esemény során mi történt abban a másik, fizikai világ­ban. Ha a regény azt le akarja rázni magáról, akkor le fogja rázni és a ma­ga törvényei szerint választ. Persze, minden ember csak abból írhat, ami benne van, amit megélt. Ha léteznék olyan archimédeszi pont, melyből megnézhetnénk a műveket az emberen kívülről, akkor kiderülne, hogy a legelrugaszkodottabb science fiction világ is teljesen emberre szabott. Nem tudunk kibújni az emberbőrünkből."13 Lengyel Péter regényének a címben szereplő történelmi jelentőségű év­számai alapján várható politika­történeti illetőleg történelmi vonatkoztatá­sa a műfajra félrevezető lehet, ha az olvasó ez alapján a rendszerváltás po­litikai hátterének felvázolását várja (ez esetben például újra jogos lenne a nem-regény megjelölést a formai követelmények alapján meghatározott non-fiction műfajjal összefüggésbe hozni). A műből nem kapható válasz az olyan kérdésekre, hogy hogyan zajlott le ez a változás, és milyen törté­nelemkönyvbe is bevonuló események történtek ezekben az években. A hangsúly inkább a szociológiai fordulaton van, az új jelenségek és lehető­ségek felmérésén, az eddig ismeretlen vagy tiltott dolgok tapasztalatán. „A kérdések ma itt úgy szólnak: hogyan zajlottak a mi forradalmaink és miért? Eretnek állításom: nem ez a kérdés. Valamikor meg kellett történ­niük, törvényszerűen. Nem ez a tanulságos. Hanem az, hogy hogyan él- 11 White, Hayden. In: Eva Domanska, Fehér Tropológia, avagy Hayden White és a történetírás elmélete. 2000 1995/9. 42. 12 Dilthey, Wilhelm: Bevezetés a szellemtudományokba. In: A történeti világ felépítése a szellemtudományokban. Budapest 1974. 84. 13 Lengyel Péter: Holnapelőtt. (Nem-regény) 1989-90-91. Budapest 1992. 168.

Next