Húsos, 1995 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1995-02-01 / 1. szám
HÚSIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE r Több lobby áll egymással szemben V (2. old.) A Kirakatnéző fizetőképtelen emberek (3. old.) Gondjainkat az óévből átcipeltük az újba (4. old.) A HDSZ IDŐSZAKI LAPJA 1995. III. évfolyam, 1. szám --------------------------------------------------------------------------------Húsipari helyzetkép munkavállalói szemmel a A Húsipari Dolgozók Szakszervezetéhez tartozó társaságok 1993. december 31-én 19 356 főt foglalkoztattak, 1994. december 31-én 16.880 fő szerepelt a létszámjelentések összesítésében. Mint a két számból megállapítható, 1994. év folyamán 2476 munkahely szűnt meg az ágazatban. Az 1993. évi átlagbér 26.889,Ft/hó/fő, az 1994. évi átlagbér nem végleges adatok szerint 31.263,Ft/fő/hó volt. Mindkét szám átlagszám, amely nem mutatja, hogy ehhez a keresethez mennyi túlmunkával jutottak hozzá az érintett munkavállalók és a növekedéstechnikai bérszínvonal-növekedést is takar, nemcsak ténylegesen végrehajtott bérfejlesztést. Az 1994. évben is megmaradt az iparban a vállalati átlagkeresetek közötti távolság, a legnagyobb átlagkereset bruttó 42.989,-Ft/hó/főt jelentett, a legkisebb pedig bruttó 18.078,Ft/hó/főt. Az 1995. évi bértárgyalásokra a HDSZ már december elején megtette javaslatát a munkáltatók részére, amelyben bérkövetelése, tárgyalási ajánlata 25 százalék átlagbérnövelést irányzott elő. A vállalati legkisebb minimálbérre pedig 14.000,-Ft/fő/hó-t javasolt, amelyet több húsipari cég 1994. évben már teljesítettnek tekinthetett. Az 1995. évi bérfejlesztési javaslat megfogalmazásakor, 1994. őszén a HDSZ bízott a kormányzatnak az agrárágazat számára javulást ígérő prognózisában, amelynek meg kellett volna jelennie a növekvő vágósertés-darabszámban, az exportérdekeltséget illetően a szubvenció tömegének növekedésében, az ipar pozíciójának javulásában. Az ipar helyzetét erőteljesen befolyásoló és meghatározó exportszubvenciós rendszer kedvezőtlenül alakult, mivel nem ösztönzi megfelelően a feldolgozottabb termékek exportcélú termelését, sőt esetenként azok termelése veszteségtermelést jelent. Az importnál, amely mindig kényes területet jelent, ugyancsak kedvezőtlenül alakult a helyzet, mivel a GATT- egyezmény előrehozott alkalmazása a vámok jelentős emelését eredményezi; ezekkel a feltételekkel importált húsok feldolgozása erőteljes árnövelő tényező. A kedvezményes vámtétel mellett importálható kontingensekre történő pályázat, illetve az azokból történő részesedés lehetőségei ma még a cégek előtt nem ismertek. Szakmai vezetők szerint az ipar 1995 elején az egyik legmélyebb krízisét éli meg, amely erőteljesen kihat a szakszervezeti munkára. A cégek többségénél jelenleg bértárgyalás helyett a HDSZ létszámleépítő tárgyalásokban kénytelen részt venni. Szakszervezeti tisztségviselők információi szerint a tervezett elbocsátások érintik a Gyulai Húskombinát Rt-t 200 fővel, a SOLAMI Húsipari Rt-t 50 fővel, a Szekszárdi Húsipari Rt-t 200 fővel, a ZALAHÚS Rt-t 100 fővel, a Pápai Hús Rt-t 230 fővel, a Pini Hungary Kft-t (Kaposvár) 314 fővel, a Budapest Bank Rt. 2B Kft. Ceglédi Húsüzemét 100 fővel, a RINGA Húsipari Rt-t 35 fővel, így a húsiparban 1995. I. félév folyamán várhatóan 1229 munkahely tűnhet el. Ebben az összegzésben, amelyben a működő cégek elbocsátási szándékait összesítettük, nem szerepel a január 'égen megszűnő MEGYERIKI? Kft. 114 munkahelye, valamint a felszámolás alatt álló Borsod megyei ÁHV február elsejével bejelentett további 150 fős zsugorítása. Ha valamennyi tervezett elbocsátást végrehajtanak a társaságok, akkor ez azt jelenti, mintha egy nagyobb húsi ipari cég eltűnne az ágazatból. Vészesen fogy a sertésállomány Az ország sertésállománya 1994. december 31-én 4356 ezer darab volt, 13 százalékkal (645 ezer darabbal) kevesebb, mint egy éve. A sertésállomány valamennyi gazdálkodási formánál csökkent: a vállalatoknál és gazdasági társaságoknál 13 százalékkal (181 ezer darabbal), a szövetkezeteknél 14 százalékkal (175 ezer darabbal), az egyéni gazdálkodóknál pedig 12 százalékkal (289 ezer darabbal). Az anyakoca-állomány 335 ezer darab volt, az egy évvel korábbinál 16 százalékkal (66 ezer darabbal) kevesebb. A vállalatok és gazdasági társaságok 10 százalékkal (10 ezer darabbal), a szövetkezetek 13 százalékkal (14 ezer darabbal), az egyéni gazdálkodók 22 százalékkal (42 ezer darabbal) kevesebb anyakocát tartottak. (KSH) A sertésállomány alakulása az 1981-1994. években (december 31-i adatok) Év Összesen Változás (1000 darab) 1981 8296 -34 1982 9035 +739 1983 9844 +809 1984 9237 -607 1985 8280 -957 1986 8687 +407 1987 8216 +471 1988 8327 +111 1989 7660 -667 1990 8000 +340 1991 5993 -2007 1992 5364 -629 1993 5001 -363 1994 4356 -645 Tisztújítás a Húsipari Szövetségnél Tisztújító közgyűlést tartott nemrégiben a Húsipari Szövetség. Mint a szervezet titkára, Mike Imre elmondta, az eddigi tevékenységük értékelésekor nem sok pozitívumot mondhattak el, ami jórészt annak köszönhető, hogy számos kezdeményezésük, javaslatuk nem talált meghallgatásra a kormányzat részéről. Eközben az állatállomány drasztikusan csökken, ami lehetetlen helyzetbe hozza a feldolgozókat. Mike Imre hangsúlyozta, hogy a szövetség nem vállalkozásellenes, de megítélésük szerint a kis vágóhidak közül sokan nem tartják be a hazai élelmiszertörvény előírásait, a rendelkezéseket megszegő vágóhelyeket pedig be kellene zárni. Fájó pontként értékelték az idei exporttámogatási rendszer rendelkezéseit, amelyek a magas feldolgozottsági fokú hústermékek kivitelét nem ösztönzik. A szövetség elnöksége szinte teljesen kicserélődött a tisztújítás során. Elnöknek három évre Szombathy Lászlót, a Debreceni Hús Rt. vezérigazgatóját választották, míg az általános elnökhelyettes Waffenschmidt János, a Szekszárdi Hús Rt. vezérigazgatója lett. A három alelnök: Zám András, a Gyulai Húsipari Rt. vezérigazgatója, Jankó Ferenc, a Ringa Rt. vezérigazgatója és Huszár Antal, a Bácshús Rt. kereskedelmi igazgatója. Az élelmiszeripar a legnagyobb kárvallott Gazdaságpolitika és érdekvédelem címmel konferenciát szervezett Budapesten, február 2-án, az Élelmiszer-ipari Szakszervezetek Uniója. Az összejövetelt Kapuvári József, az ÉSZ -Unió soros elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, a meghívott előadókat, vendégeket, majd az eszmecsere alaphangját ezekkel a szavakkal adta meg: a konferenciát az a csalódottság hívta életre, amely a megszorító gazdasági intézkedéseket, a társadalmi-gazdasági megállapodást és a munkaügyi szabályozás problémáit kíséri. Kár lenne feszíteni a kűrt Az előadók közül elsőként Dr. Héthy Lajos, a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára lépett a mikrofonhoz, aki a társadalmi-gazdasági megállapodás (tgm) problematikus helyzetéről beszélt. Emlékeztetett a tgm eredeti céljára, kiinduló koncepciójára, miszerint a szociális partnerek önkorlátozást vállalnának a jövedelempolitikában, a bérek kiáramlásában. Felidézte a munkálatok kezdetét, amikor tavaly júliusban, az új kormány megalakulása után néhány nappal, Horn Gyula részvételével összeült az Érdekegyeztető Tanács, hogy megkezdje a tgm tető alá hozását. Az eredeti határidő 1994. október 15-e volt. Az újabb határidők is tolódtak, mígnem a megállapodás hat hónap elteltével sem jött létre. A tartalmi kérdésekről az érdemi tárgyalások tulajdonképpen el sem kezdődtek, mert mindig újabb nehézségek merültek fel. A jelenlegi helyzet kialakulásában különböző okok játszottak közre, ebben az ÉT mindhárom oldalának megvan a felelőssége. Ezért közösen kell értékelni az eddigi tapasztalatokat, és együttesen kell válaszolni a hogyan továbbra is. A tgm sikertelensége közrejátszott az ÉT január végi ülésének kudarcában, miszerint elmaradt a megegyezés a Munka törvénykönyve módosításában. Emiatt megromlott a viszony, konfliktus kezd kialakulni a szakszervezetek és a kormány között. Ez egy szerencsétlen helyzet. Héthy Lajos szerint ezért kár lenne feszíteni a húrt, mert ezek nem olyan horderejű kérdések, amelyek miatt kockáztatni kellene a jó kapcsolatokat. Az államtitkár megerősítette, hogy a kormány támogatja a munkaügyi ellenőrzést, a konfliktuskezelő intézmény létrehozását, a bírósági eljárások idejének lerövidítését, a munkavállalói érdekvédelem ágazati súlypontra helyezését, a szakszervezetek működési feltételeinek javítását. A szakszervezetekkel együtt abban is lépéseket akarnak tenni, hogy megállítsák a munkaügyi kapcsolatok, a kollektív szerződések visszaszorulásának tendenciáját. Az előadó annak is kifejezést adott: szerencsétlennek tartaná, ha a Munka törvénykönyve módosítása a szakszervezetek egyetértése nélkül menne a parlament elé. Fordulatot a gazdaságpolitikában! Milyen a gazdaság állapota? Melyek a legszembetűnőbb gazdaságpolitikai tévedések? A többi között ezekre a kérdésekre válaszolt Gidai Erzsébet, az ismert kutató-közgazdász. Az első és legnagyobb tévedés a tizenöt éve folytatott liberális, monetáris gazdaságpolitika - mondta az előadó. Nemzetközi tapasztalatok bizonyítják - az USA ellátatlan tízmilliói, az angliai munkanélküliség növekedése egyebek mellett -, hogy a restruktív, megszorító intézkedéssorozatból álló gazdaságpolitika alkalmatlan a problémák hosszú távú megoldására. Egy olyan agyongyötört, válságos gazdaságra ráereszteni a monetáris (Folytatás a 3. oldalon) Gidai Erzsébet, Kapuvári József és Héthy Lajos az elnöki asztalnál Levél a miniszterhez A HDSZ elnöke levélben fordult Dr. Lakos László szakminiszterhez. Az 1995. január 25-én keltezett levél a választmány nevében arra kéri az FM vezetőjét, hogy vizsgálja felül a húsipari exporttámogatási rendszert. „Az 1995. évre a kormányzat által prognosztizált pozíciójavulás helyett a tömeges elbocsátásokkal kell számolnia szakszervezetünknek, munkahelyek újabb százai szűnnek meg a húsiparban. Az elbocsátások indokoltságát, gazdasági okait keresve a munkáltatók az exportösztönzés elégtelenségét jelölték meg. A cégeknek nem éri meg munkaigényesebb, feldolgozottabb formában exportálni, mivel a kialakított támogatási kulcsok a jelenlegi exportárak mellett nem biztosítanak jövedelmezőséget.” — áll a levélben, amelyet egyébként a tárca államtitkáraihoz és az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága vezetőjéhez is eljuttattak. Kapuvári József levele végén arra is utal, hogy a szakszervezet egyes vállalatoknál vizsgálni, elemezni fogja az exporttámogatási rendszer hatását a termékszerkezet alakulására és a foglalkoztatás színvonalára, s az érdekvédelem követelni fogja a szükséges intézkedések meghozatalát. Testületi ülések Az Élelmiszer-ipari Szakszervezetek Uniójának egyeztető tanácsa 1995 január 24-én ülést tartott. Kapuvári József soros elnök tájékoztatta a testületet, hogy a Földművelésügyi Érdekegyeztető Tanácsban a munkaadói oldal visszaigazolta a részvétel jogát. Dr. Lakatos Gyula alelnök átadta a jelenlévőknek Az ÉSZ-Unió álláspontja a munkaadói-munkavállalói részvétel rendszerében című tervezetet, amelyet elfogadása után megküldenek a szociális partnereknek. Az egyeztető tanács konzultációt folytatott az ÉDOSZ Szövetséggel kialakult vita helyzetéről. (Az ülés előtt kisebb affér alakult ki abból, hogy az uniósok lezárva találták a tanácstermet.) A véleményt nyilvánítók érthetetlennek nevezték, hogy az ügyészség fél év alatt nem folytatta le a törvényességi vizsgálatot a két szervezetnek az ÉDOSZ-tól történő kizárása ügyében. Sajnálatosnak nevezték, hogy az ÉDOSZ októberi kongresszusa után semmi előrelépés nem történt a pénzügyi elszámolás kérdésében, folytatódott a vagyon jogtalan elbirtoklása. Felvetették, hogy újabb kísérletet kell tenni a megegyezésre, lehetőleg még a bírósági per megkezdése előtt. Megállapították, hogy a vita elhúzódása, a megegyezés hiánya miatt az idő meghaladta az „eredeti állapot” visszaállításának lehetőségét, a szervezetek közötti kapcsolatoknak új formákat kell keresni. Javasolták, hogy az Unió vezetői a kialakult helyzetről tájékoztassák az MSZOSZ-t, az élelmiszer-ipari szakszervezeteket, és szükség szerint a közvéleményt. A konzultáció alapján az egyeztető tanács állásfoglalást fogadott el az elhangzottakról. A HDSZ Választmánya előzetes döntést hozott az 1995. évi költségvetés néhány fontosabb tételéről, egyes feladatok finanszírozásáról. Megállapította a sztrájkalapra történő befizetés mértékét, a központi segélyalap nagyságát, az MSZOSZ-tagdíj fizetési rendjét, a Húsos című újság kiadásának költségeit. Meghosszabbította a szakszervezet jogi képviseletéről kötött szerződést. A testület megállapította az 1995. évi költségvetés összeállításának főbb irányait, a befizetési hányadok képzését. A résztvevők áttekintették a húsipar helyzetét, a várható elbocsátásokat. Megbízták az elnökséget, hogy levélben forduljon a szaktárca vezetőihez az exporttámogatási rendszer felülvizsgálata érdekében, jelezve a foglalkoztatásra gyakorolt kedvezőtlen hatását. Javasolták, hogy a munkaügyi konferencia nyilvánosságát kihasználva erről a kérdésről az elnök tájékoztassa a sajtót. A választmány egyeztette az MSZOSZ-kongresszus, illetve az üzemi tanácsi választások előkészítésének feladatait, az utóbbira munkabizottságot hozott létre.