Húsos, 1995 (3. évfolyam, 1-6. szám)

1995-02-01 / 1. szám

HÚSIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE r Több lobby áll egymással szemben V (2. old.) A Kirakatnéző fizetőképtelen emberek (3. old.) Gondjainkat az óévből átcipeltük az újba (4. old.) A HDSZ IDŐSZAKI LAPJA 1995. III. évfolyam, 1. szám --------------------------------------------------------------------------------­Húsipari helyzetkép munkavállalói szemmel a A Húsipari Dolgozók Szakszerveze­téhez tartozó társaságok 1993. decem­ber 31-én 19­ 356 főt foglalkoztattak, 1994. december 31-én 16.880 fő szere­pelt a létszámjelentések összesítésé­ben. Mint a két számból megállapítha­tó, 1994. év folyamán 2476 munkahely szűnt meg az ágazatban. Az 1993. évi átlagbér 26.889,­­Ft/hó/fő, az 1994. évi átlagbér nem végleges adatok szerint 31.263,­­Ft/fő/hó volt. Mindkét szám átlag­szám, amely nem mutatja, hogy ehhez a keresethez mennyi túlmunkával ju­tottak hozzá az érintett munkavállalók és a növekedés­technikai bérszínvo­nal-növekedést is takar, nemcsak tény­legesen végrehajtott bérfejlesztést. Az 1994. évben is megmaradt az iparban a vállalati átlagkeresetek kö­zötti távolság, a legnagyobb átlagkere­set bruttó 42.989,-Ft/hó/főt jelentett, a legkisebb pedig bruttó 18.078,­­Ft/hó/főt. Az 1995. évi bértárgyalásokra a HDSZ már december elején megtette ja­vaslatát a munkáltatók részére, amely­ben bérkövetelése, tárgyalási ajánlata 25 százalék átlagbérnövelést irányzott elő. A vállalati legkisebb minimálbérre pedig 14.000,-Ft/fő/hó-t javasolt, ame­lyet több húsipari cég 1994. évben már teljesítettnek tekinthetett. Az 1995. évi bérfejlesztési javaslat megfogalmazása­kor, 1994. őszén a HDSZ bízott a kor­mányzatnak az agrárágazat számára ja­vulást ígérő prognózisában, amelynek meg kellett volna jelennie a növekvő vágósertés-darabszámban, az exportér­dekeltséget illetően a szubvenció tö­megének növekedésében, az ipar po­zíciójának javulásában. Az ipar helyzetét erőteljesen befo­lyásoló és meghatározó exportszub­venciós rendszer kedvezőtlenül ala­­­­kult, mivel nem ösztönzi megfelelően a feldolgozottabb termékek exportcélú termelését, sőt esetenként azok terme­lése veszteségtermelést jelent. Az importnál, amely mindig kényes területet jelent, ugyancsak kedvezőtle­nül alakult a helyzet, mivel a GATT- egyezmény előrehozott alkalmazása a vámok jelentős emelését eredményezi; ezekkel a feltételekkel importált húsok feldolgozása erőteljes árnövelő té­nyező. A kedvezményes vámtétel mel­lett importálható kontingensekre tör­ténő pályázat, illetve az azokból tör­ténő részesedés lehetőségei ma még a cégek előtt nem ismertek. Szakmai vezetők szerint az ipar 1995 elején az egyik legmélyebb krízisét éli meg, amely erőteljesen kihat a szak­­szervezeti munkára. A cégek többségé­nél jelenleg bértárgyalás helyett a HDSZ létszámleépítő tárgyalásokban kénytelen részt venni. Szakszervezeti tisztségviselők infor­­­­mációi szerint a tervezett elbocsátások érintik a Gyulai Húskombinát Rt-t 200­­ fővel, a SOLAMI Húsipari Rt-t 50 fővel, a Szekszárdi Húsipari Rt-t 200 fővel, a ZALAHÚS Rt-t 100 fővel, a Pápai Hús­­ Rt-t 230 fővel, a Pini Hungary Kft-t (Kaposvár) 314 fővel, a Budapest Bank Rt. 2B Kft. Ceglédi Húsüzemét 100­­ fővel, a RINGA Húsipari Rt-t 35 fővel, így a húsiparban 1995. I. félév folya­mán várhatóan 1229 munkahely tűn­­­­het el. Ebben az összegzésben, amely­­­­ben a működő cégek elbocsátási szán­dékait összesítettük, nem szerepel a ja­­­­nuár '­­égen megszűnő MEGYERIKI? Kft. 114 munkahelye, valamint a fel­­­­számolás alatt álló Borsod megyei ÁHV­­ február elsejével bejelentett további 150 fős zsugorítása. Ha valamennyi tervezett elbocsátást végrehajtanak a társaságok, akkor ez azt jelenti, mintha egy nagyobb hús­­i ipari cég eltűnne az ágazatból. Vészesen fogy a sertésállomány Az ország sertésállománya 1994. december 31-én 4356 ezer darab volt, 13 százalékkal (645 ezer darabbal) kevesebb, mint egy éve. A sertésállo­mány valamennyi gazdálkodási for­mánál csökkent: a vállalatoknál és gazdasági társaságoknál 13 százalék­kal (181 ezer darabbal), a szövetke­zeteknél 14 százalékkal (175 ezer da­rabbal), az egyéni gazdálkodóknál pedig 12 százalékkal (289 ezer darab­bal). Az anyakoca-állomány 335 ezer darab volt, az egy évvel korábbinál 16 százalékkal (66 ezer darabbal) ke­vesebb. A vállalatok és gazdasági tár­saságok 10 százalékkal (10 ezer da­rabbal), a szövetkezetek 13 százalék­kal (14 ezer darabbal), az egyéni gaz­dálkodók 22 százalékkal (42 ezer da­rabbal) kevesebb anyakocát tartot­tak. (KSH) A sertésállomány alakulása az 1981-1994. években (december 31-i adatok) Év Összesen Változás (1000 darab) 1981 8296 -34 1982 9035 +739 1983 9844 +809 1984 9237 -607 1985 8280 -957 1986 8687 +407 1987 8216 +471 1988 8327 +111 1989 7660 -667 1990 8000 +340 1991 5993 -2007 1992 5364 -629 1993 5001 -363 1994 4356 -645 Tisztújítás a Húsipari Szövetségnél Tisztújító közgyűlést tartott nemrégi­ben a Húsipari Szövetség. Mint a szer­vezet titkára, Mike Imre elmondta, az eddigi tevékenységük értékelésekor nem sok pozitívumot mondhattak el, ami jórészt annak köszönhető, hogy számos kezdeményezésük, javaslatuk nem talált meghallgatásra a kormány­zat részéről. Eközben az állatállomány drasztikusan csökken, ami lehetetlen helyzetbe hozza a feldolgozókat. Mike Imre hangsúlyozta, hogy a szövetség nem vállalkozásellenes, de megítélé­sük szerint a kis vágóhidak közül so­kan nem tartják be a hazai élelmiszer­­törvény előírásait, a rendelkezéseket megszegő vágóhelyeket pedig be kelle­ne zárni. Fájó pontként értékelték az idei exporttámogatási rendszer rendel­kezéseit, amelyek a magas feldolgo­zottsági fokú hústermékek kivitelét nem ösztönzik. A szövetség elnöksége szinte teljesen kicserélődött a tisztújítás során. Elnök­nek három évre Szombathy Lászlót, a Debreceni Hús Rt. vezérigazgatóját vá­lasztották, míg az általános elnökhe­lyettes Waffenschmidt János, a Szek­szárdi Hús Rt. vezérigazgatója lett. A három alelnök: Zám András, a Gyulai Húsipari Rt. vezérigazgatója, Jankó Fe­renc, a Ringa Rt. vezérigazgatója és Hu­­szár Antal, a Bácshús Rt. kereskedelmi igazgatója. Az élelmiszeripar a legnagyobb kárvallott Gazdaságpolitika és érdekvédelem címmel konferenciát szerve­zett Budapesten, február 2-án, az Élelmiszer-ipari Szakszerveze­tek Uniója. Az összejövetelt Kapuvári József, az ÉSZ -Unió so­ros elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, a meghívott előadókat, vendégeket, majd az eszmecsere alaphang­ját ezekkel a szavakkal adta meg: a konferenciát az a csalódott­ság hívta életre, amely a megszorító gazdasági intézkedéseket, a társadalmi-gazdasági megállapodást és a munkaügyi szabályozás problémáit kíséri. Kár lenne feszíteni a k­űrt Az előadók közül elsőként Dr. Héthy Lajos, a Munkaügyi Minisztéri­um politikai államtitkára lépett a mik­rofonhoz, aki a társadalmi-gazdasági megállapodás (tgm) problematikus helyzetéről beszélt. Emlékeztetett a tgm eredeti céljára, kiinduló koncepci­ójára, miszerint a szociális partnerek önkorlátozást vállalnának a jövede­lempolitikában, a bérek kiáramlásá­ban. Felidézte a munkálatok kezdetét, amikor tavaly júliusban, az új kormány megalakulása után néhány nappal, Horn Gyula részvételével összeült az Érdekegyeztető Tanács, hogy meg­kezdje a tgm tető alá hozását. Az ere­deti határidő 1994. október 15-e volt. Az újabb határidők is tolódtak, mígnem a megállapodás hat hónap elteltével sem jött létre. A tartalmi kérdésekről az érdemi tárgyalások tulajdonképpen el sem kezdődtek, mert mindig újabb ne­hézségek merültek fel. A jelenlegi hely­zet kialakulásában különböző okok ját­szottak közre, ebben az ÉT mindhárom oldalának megvan a felelőssége. Ezért közösen kell értékelni az eddigi tapasz­talatokat, és együttesen kell válaszolni a hogyan továbbra is. A tgm sikertelensége közrejátszott az ÉT január végi ülésének kudarcá­ban, miszerint elmaradt a megegye­zés a Munka törvénykönyve módosí­tásában. Emiatt megromlott a vi­szony, konfliktus kezd kialakulni a szakszervezetek és a kormány között. Ez egy szerencsétlen helyzet. Héthy Lajos szerint ezért kár lenne feszíteni a húrt, mert ezek nem olyan hordere­jű kérdések, amelyek miatt kockáztat­ni kellene a jó kapcsolatokat. Az államtitkár megerősítette, hogy a kormány támogatja a munkaügyi el­lenőrzést, a konfliktuskezelő intéz­mény létrehozását, a bírósági eljárá­sok idejének lerövidítését, a munka­­vállalói érdekvédelem ágazati súly­pontra helyezését, a szakszervezetek működési feltételeinek javítását. A szakszervezetekkel együtt abban is lépéseket akarnak tenni, hogy megál­lítsák a munkaügyi kapcsolatok, a kollektív szerződések visszaszorulá­sának tendenciáját. Az előadó annak is kifejezést adott: szerencsétlennek tartaná, ha a Munka törvénykönyve módosítása a szakszervezetek egyet­értése nélkül menne a parlament elé. Fordulatot a gazdaságpolitikában! Milyen a gazdaság állapota? Me­lyek a legszembetűnőbb gazdaság­­politikai tévedések? A többi között ezekre a kérdésekre válaszolt Gidai Erzsébet, az ismert kutató-közgaz­dász. Az első és legnagyobb tévedés a tizenöt éve­­ folytatott liberális, mo­netáris gazdaságpolitika - mondta az előadó. Nemzetközi tapasztalatok bi­zonyítják - az USA ellátatlan tízmilli­ói, az angliai munkanélküliség növe­kedése egyebek mellett -, hogy a restruktív, megszorító intézkedésso­rozatból álló gazdaságpolitika alkal­matlan a problémák hosszú távú megoldására. Egy olyan agyongyötört, válságos gazdaságra ráereszteni a monetáris (Folytatás a 3. oldalon) Gidai Erzsébet, Kapuvári József és Héthy Lajos az elnöki asztalnál Levél a miniszterhez A HDSZ elnöke levélben fordult Dr. Lakos László szakminiszterhez. Az 1995. január 25-én keltezett levél a választmány nevében arra kéri az FM vezetőjét, hogy vizsgálja felül a hús­ipari exporttámogatási rendszert. „Az 1995. évre a kormányzat által prognosztizált pozíciójavulás helyett a tömeges elbocsátásokkal kell szá­molnia szakszervezetünknek, mun­kahelyek újabb százai szűnnek meg a húsiparban. Az elbocsátások indo­koltságát, gazdasági okait keresve a munkáltatók az exportösztönzés elégtelenségét jelölték meg. A cégek­nek nem éri meg munkaigényesebb, feldolgozottabb formában exportál­ni, mivel a kialakított támogatási kul­csok a jelenlegi exportárak mellett nem biztosítanak jövedelmezőséget.” — áll a levélben, amelyet egyébként a tárca államtitkáraihoz és az Ország­­gyűlés mezőgazdasági bizottsága ve­zetőjéhez is eljuttattak. Kapuvári Jó­zsef levele végén arra is utal, hogy a szakszervezet egyes vállalatoknál vizsgálni, elemezni fogja az exporttá­mogatási rendszer hatását a termék­­szerkezet alakulására és a foglalkoz­tatás színvonalára, s az érdekvéde­lem követelni fogja a szükséges intéz­kedések meghozatalát. Testületi ülések Az Élelmiszer-ipari Szakszerveze­tek Uniójának egyeztető tanácsa 1995 január 24-én ülést tartott. Kapuvári József soros elnök tájékoztatta a tes­tületet, hogy a Földművelésügyi Ér­dekegyeztető Tanácsban a munka­adói oldal visszaigazolta a részvétel jogát. Dr. Lakatos Gyula alelnök átad­ta a jelenlévőknek Az ÉSZ-Unió állás­pontja a munkaadói-munkavállalói részvétel rendszerében című terveze­tet, amelyet elfogadása után megkül­denek a szociális partnereknek. Az egyeztető tanács konzultációt folytatott az ÉDOSZ Szövetséggel ki­alakult vita helyzetéről. (Az ülés előtt kisebb affér alakult ki abból, hogy az uniósok lezárva találták a tanácster­met.) A véleményt nyilvánítók érthe­tetlennek nevezték, hogy az ügyész­ség fél év alatt nem folytatta le a tör­vényességi vizsgálatot a két szerve­zetnek az ÉDOSZ-tól történő kizárása ügyében. Sajnálatosnak nevezték, hogy az ÉDOSZ októberi kongresszu­sa után semmi előrelépés nem történt a pénzügyi elszámolás kérdésében, folytatódott a vagyon jogtalan elbir­toklása. Felvetették, hogy újabb kí­sérletet kell tenni a megegyezésre, le­hetőleg még a bírósági per megkez­dése­­ előtt. Megállapították, hogy a vita elhúzódása, a megegyezés hiá­nya miatt az idő meghaladta az „ere­deti állapot” visszaállításának le­hetőségét, a szervezetek közötti kap­csolatoknak új formákat kell keresni. Javasolták, hogy az Unió vezetői a kialakult helyzetről tájékoztassák az MSZOSZ-t, az élelmiszer-ipari szak­­szervezeteket, és szükség szerint a közvéleményt. A konzultáció alapján az egyeztető tanács állásfoglalást fo­gadott el az elhangzottakról. A HDSZ Választmánya előzetes döntést hozott az 1995. évi költség­­vetés néhány fontosabb tételéről, egyes feladatok finanszírozásáról. Megállapította a sztrájkalapra történő befizetés mértékét, a központi segé­lyalap nagyságát, az MSZOSZ-tagdíj fizetési rendjét, a Húsos című újság kiadásának költségeit. Meghosszab­bította a szakszervezet jogi képvisele­téről kötött szerződést. A testület megállapította az 1995. évi költségvetés összeállításának főbb irányait, a befizetési hányadok képzését. A résztvevők áttekintették a hús­ipar helyzetét, a várható elbocsátáso­kat. Megbízták az elnökséget, hogy levélben forduljon a szaktárca ve­zetőihez az exporttámogatási rend­szer felülvizsgálata érdekében, jelez­ve a foglalkoztatásra gyakorolt ked­vezőtlen hatását. Javasolták, hogy a munkaügyi konferencia nyilvánossá­gát kihasználva erről a kérdésről az elnök tájékoztassa a sajtót. A választmány egyeztette az MSZOSZ-kongresszus, illetve az üze­mi tanácsi választások előkészítésé­nek feladatait, az utóbbira munkabi­zottságot hozott létre.

Next