Húsos, 2005 (13. évfolyam, 1-6. szám)
2005-02-01 / 1. szám
HÚSIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE Piacvezető a Délhús Bértárgyalásokról 2005. XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ♦ ÉRDEKVÉDELMI LAP ♦ 2. old. * 3. old. * Szívzűr 4. old. ■■■■■■■Hl www.edosz.hu @y ®rsi jileüilés az Izsrkitanácsi választásokról Aki tájékoztat: Kapuvári József, a HDSZ elnöke - Hogyan sikerült az ÜT-választások lebonyolítása? - A múlt év novemberében bonyolították le zömében a húsüzemekben a választásokat, megfelelő előkészítés után a munkahelyeken elvégezték a szükséges munkát. - Mit mutatnak a tények, az adatok? - Az összesített, de még nem végleges számok szerint az összesen leadott 49900 érvényes szavazatból a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének jelöltjei szerezték meg 46985, vagyis a leadott voksok 94,1 százalékát. Ez egyben az MSZOSZ-t is erősíti, hiszen mi a szövetség tagjai vagyunk. A húsiparban a HDSZ jelöltjein kívül más szakszervezeti konföderáció nem kapott szavazatot, csak az ún. „független” jelöltek. Az eddig megválasztott 108 üzemi tanács tagból 102 fő HDSZ jelöléssel nyerte el megbízatását három évre és 6 fő ún. „független”. - Milyen légkörben zajlottak a választások? - A részvételi arány viszonylag magas: 70 százalék. Egy kivétellel semmilyen negatív eset, vagy zavaró tényező nem fordult elő a választások során. - Ki, vagy mi volt az az egy kivétel? Ez a kivétel a Szegedi Paprika Rt.nél megtartott ÜT választás volt, amelyet a szakszervezet a Munka törvénykönyve alapján - mint a vállalatnál képviselettel rendelkező szakszervezet - megkifogásolt a helyi választási bizottságnál. A sikertelen egyeztetést követően a szakszervezet bírósághoz fordult. A sérelmezett okok között szerepel - egyebek mellett - hogy néhány jelölt munkáltatói jogosultsággal rendelkezik, melyet a Munka törvénykönyve kizár. Az is sajátos helyzet ebben az esetben, hogy a szakszervezeti tagok nem vállalták a jelölést, ami egyszerűen, külső szemmel érthetetlen, de legalábbis furcsa jelenség. - Hogyan összegezhetnénk a tapasztalatokat? - Jóllehet még nincs véglegesnek mondható, teljes képünk a választásokról, annyi azonban biztonsággal megállapítható, hogy a HDSZ továbbra is a magyar húsipar reprezentatív szakszervezete. Rendelkezik szakágazati szinten mindazzal a jogosultsággal, amelyet a reprezentativitás kritériuma lehetővé tesz. A szakszervezeti tagság számától függetlenül, az elért reprezentativitás felhatalmazást ad szakszervezetünknek ahhoz, hogy továbbra is képviselje a húsipari munkások teljes körének érdekeit a munkáltatóknál, az állami szerveknél, s ha szükséges, a bíróságok előtt is. Kárpáti Sándor Figyelmet érdemlő megállapításokat tett Gyurelnök a rcsány Ferenc miniszterei munkaügyi tárcánál tett év eleji látogatásakor, szavai nyomán intézkedések várhatók a munkahelyi kiszolgáltatottság csökkentése érdekében. Úgy ítélte meg a kormányfő, hogy a szociális párbeszéd intézményei az elmúlt években jól működtek, a megbeszélések rendszeresek, a felek képesek a szociális konfliktusok feloldására. Ennek alátámasztására példaként említette, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban megállapodás született: az idei évben 3,5-4 százalékkal növekednek a reálbérek. - Ugyanakkor nagyon nyomaszt - mondta Gyurcsány -, hogy továbbra is igen nagy a munkavállalók kiszolgáltatottsága. Sokan úgy érzik, hogy a munkahelyükön csorbát szenved emberi méltóságuk, sérülnek a jogaik. Ezért vendéglátóját, Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert egy program kidolgozására kérte. A teendőket illetően azt mondta: kapjanak a munkavállalók több védelmet, a munkáltatók pedig legyenek ösztönözve a szociális felelősség legalább részbeni vállalására.- Az nem megy - jegyezte meg a miniszterelnök, hogy munkáltatók kijelentsék: szociális ügyekben nekik semmi dolguk nincs. Nagyon jó kezdeményezésnek nevezte, hogy a támogatások odaítélésekor a minisztérium pályázati feltételként írja elő a rendezett munkaügyi kapcsolatokat. A miniszterelnök szavaira reagálva Csizmár Gábor megerősítette: a bérek alakításában a minisztérium együttműködik a szociális partnerekkel, viták előfordulnak ugyan, de eddig minden esetben sikerült megállapodni. Azt tervezik a szociális partnerekkel közösen, hogy kísérletet tesznek egy bérnövekedési, bérfelzárkózási program kialakítására, összhangban a gazdaság növekedésével. A munkahelyi kiszolgáltatottság csökkentése érdekében a tárca kampányt indít a munkavállalói jogok megismertetésére, létrehozza a munkavállalói jogok biztosának intézményét, a munkáltatókkal pedig megállapodást köt arról, hogy milyen szociális felelősségnek kell érvényesülni a munkahelyeken. Ezeket a törekvéseket anyagi forrásokkal is támogatják. A szaktárca vezetője reményét fejezte ki, hogy a tervezett intézkedésekkel a mainál rendezettebb, kulturáltabb viszonyokat sikerül kialakítani a munka világában, növekszik az emberek biztonságérzete. Lesz-e munkabéke Gyulán? Két kollektív szerződés-tervezet készült Mint arról a Húsosban beszámoltunk, tavaly szeptember végén Martos Géza, a Gyulai Húskombinát vezérigazotója, az igazgatóság tározatára hivatkozva, 2004. október elsejétől egyoldalúan felmondta az érvényben lévő kollektív szerződést. Az eredeti szándék A munkaadók és a munkavállalók együttműködését szabályozó alapdokumentum 1998. október elsejétől volt hatályos, és hat hónapos felmondási idő nyomán 2005. március 31-én szűnik meg érvényessége. A menedzsment új alapokon álló kollektív szerződéssel rukkolt elő, amint ahogy az érdekvédők is Bezdán János vezetésével előálltak a magukéval. A kompromisszumokat feltételező tárgyalások február elején még el sem indultak, miközben a régi érvényessége alig két hónap múlva lejár. Születik addig megállapodás, lesz Gyulán munkabéke? - ezt próbáltuk meg feltérképezni. Az előzményekről: a Gyulai Húskombinát vezetése a felmondás indokául a kollektív szerződés hatályba lépése óta eltelt hat évben jelentős mértékben megváltozott gazdasági körülményeket és jogszabályi változásokat hozta fel tavaly ősszel. Egyben világossá tette, hogy egy új alapokon nyugvó kollektív szerződés kimunkálásra a szakszervezettel közösen kész, és ennek hatályba lépése 2005. április elseje lehetne. Semmi sem indokolta a kollektív szerződés felmondását, amely nem csak egyoldalú és munkavállaló-ellenes, hanem megítélésem szerint szakszerűtlen is, így a példanélküli eset minden következménye a cég vezetését terheli - hangoztatta az esettel kapcsolatban Bezdán János. Mindehhez hozzáfűzte, hogy a Munka törvénykönyvét is számtalanszor módosították, igazították hozzá az új kor új követelményeihez, de nem helyezték egyetlen tollvonással hatályon kívül. A szakszervezeti vezető közvetlenül az esetet követően reményének adott hangot, hogy mindezzel a Gyulai Húskombinát vezetése nem egy tömeges elbocsátást készít elő, és erre spekulálva az új kollektív szerződéssel csupán azt akarja elérni, hogy kevesebb végkielégítést kelljen fizetni az elbocsátásra kerülő dolgozóknak. A kiharcolt munkajogi, szociális és jóléti vívmányokról nem vagyunk hajlandók lemondani - erősítette meg a HDSZ gyulai alapszervezetének vezetője. Bezdán János elmondta: a nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetre nem jó válasz a kollektív szerződés felmondása. Ugyanis, ha tényleg ez a helyzet, akkor a cég vezetéséért felelős menedzsment munkáját kellene átvilágítani és értékelni. Az ügy súlyát jelzi, hogy a Húsipari Dolgozók Szakszervezete 2004. október 8- án Gyulán rendkívüli elnökségi ülést tartott. Ennek eredménye, hogy a HDSZ vezetése felszólította a Gyulai Húskombinát menedzsmentjét, hogy 15 napon belül vonja vissza a kollektív szerződés felmondásáról hozott döntését, és ebben az esetben a szakszervezet kész tárgyalni a kapcsolatukat meghatározó alapdokumentum esetleges módosításáról. Emellett a HDSZ ötpontos állásfoglalást tett közzé. Ebben az érdekvédelmi szervezet országos elnöksége értetlenségét és megütközését fejezte ki a történtekkel kapcsolatban. Ezért arra emlékeztettek, hogy hasonló esetre egyetlen olyan húsipari nagyüzemben sem került sor, ahol a gyulaihoz hasonlóan kiegyensúlyozottak a munkaügyi kapcsolatok. Az Állásfoglalás leszögezi: nehéz időszakokban, piaci és más zavarok esetén a szakszervezet sokat tett a gyulai cég helyzetének stabilitásáért, minden esetben reális és teljesíthető követeléseket fogalmazott meg. Ezért visszautasítják, hogy a jelenlegi szabályozás nem szolgálja a munkáltató jogi és gazdasági érdekeit. A HDSZ elnöksége szerint megalapozatlan az a kijelentés, amely szerint gazdasági körülmények, és a jogszabályok változása indokolja a kollektív szerződés egyoldalú felmondását. November 19-én az ország minden részéből Gyulára sereglett kollégák egy demonstráció keretében tiltakoztak a kollektív szerződés felmondása ellen. Mikor tárgyalnak? Bezdán János a legutóbbi idők történéseiről elmondta, hogy az érdekvédelem január első napjaiban adta át a menedzsmentnek a szakértők bevonásával elkészített kollektív szerződés-tervezetét, ám az azóta eltelt több mint egy hónapban nem kaptak rá választ. A tárgyalási stratégiáról az érdekvédelmi vezető kifejtette: nem tekintették alapnak a vezetés javaslatát, ezért álltak elő a magukéval. Meggyőződésük, hogy többfordulós tárgyalások eredményeként sikerül majd - kölcsönös, de józan engedmények révén - megállapodásra jutniuk. Arra a felvetésünkre, hogy ez megtörténhet-e a régi kollektív szerződés érvénybe maradásáig, március utolsó napjáig, nem tudott válaszolni Bezdán János. Mint fogalmazott, ez nem csak rajtuk múlik. Hozzátette: megoldás lehet, ha a Gyulai Húskombinát vezetése felfüggeszti a régi szerződés felmondását, vagy meghosszabbítja az érvényesség megszüntetésének határidejét. Ha március végére nem születne megállapodás, akkor a szakszervezet szimbolikusan és valóságosan is eltemeti, ahogy azt még a novemberi demonstráción bejelentette, a régi kollektív szerződést. A szakszervezet a napokban kijelölte a tárgyalódelegációját, kérdés, mikor áll készen az egyeztetésre a munkaadói oldal. Bezdán János végül elmondta: ugyancsak január elején előálltak bérkövetelésükkel, amelyben 2005-re 8+1 százalékos bérnövekedést lát indokoltnak a több mint 1000 főt foglalkoztató nagyüzemben. Emellett a szakszervezeti vezető jelezte, ők is érdekeltek abban, hogy a kormány 1093/2004-es, a Békés megyei foglalkoztatási fesztültségek kezeléséről szóló határozata nyomán munkahely-megtartó támogatást kapjon a feldolgozó, de ennek előfeltétele és alapja a munkabéke. (Lapzárta után kaptuk a hírt: február 11-én lesz az első tárgyalás.) Bőd Tamás Az európai szociális modell jövője Az Európai Unió közép-európai bővítése nem akármilyen történet. A belépő országokban a bővítés a szociális rendszer és a munkaerőpiac stabilizálása nélkül ment végbe. Az EU eredeti 15 országában pedig a globalizáció és a mélyreható strukturális krízis következtében - erősen csökkent a szociálpolitikai osztozkodás játéktere. Ez kérdéseket vet föl a nyugat- és közép-európai szakszervezetek számára egyaránt, minthogy a szociális párbeszéd eddig kifejlesztett mechanizmusai sem az új realitást nem tükrözik (minden területen a bérek és szociális juttatások megkurtítása figyelhető meg), sem a problémák megoldásához nem járulnak hozzá. A csatlakozási sztori előttünk játszódott le. Tizenöt évvel a rozsdás vasfüggöny lehullása után az egykori Szovjetunió csatlósai közül nyolc ország bekerült az Unióba. Olyan országokról van szó, amelyek nem csak hogy kommunista múlttal terheltek, de - az átalakulásért tett erőfeszítéseik iránti kötelező tisztelet mellett is kimondható - nyugateurópai mércével mérve még hosszú gazdasági, társadalmi és szociális fejlődési utat kell bejárniuk. A 2004-es bővítéssel Közép-Európa integrációjának folyamata persze még messze nem fejeződött be. Olyan országok, mint Bulgária, Horvátország és Románia, de az egész Balkán, amely súlyos fejlődésbeli lemaradással küszködik, szintén csatlakozni kíván. Milyen kérdéseket vet fel a nyugat-európai szociális modell hanyatlása és a közép-európai társadalompolitikai realitás a szakszervezet-politika szemszögéből? A megérkezés Az 1989/90-es évek politikai áttörését Közép- és Kelet-Európában sok (Folytatás a 4. oldalon.I ►