Húsos, 2005 (13. évfolyam, 1-6. szám)

2005-02-01 / 1. szám

HÚSIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE Piacvezető a Délhús Bértárgyalásokról 2005. XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ♦ ÉRDEKVÉDELMI LAP ♦ 2. old. * 3. old. * Szívzűr 4. old. ■■■■■■■Hl www.edosz.hu @y ®rsi jil­eüilés az Izsrk­itanácsi választásokról Aki tájékoztat: Kapuvári József, a HDSZ elnöke - Hogyan sikerült az ÜT-választások lebonyolítása? - A múlt év novemberében bonyolí­tották le zömében a húsüzemekben a vá­lasztásokat, megfelelő előkészítés után a munkahelyeken elvégezték a szükséges munkát. - Mit mutatnak a tények, az adatok? - Az összesített, de még nem végle­ges számok szerint az összesen leadott 49900 érvényes szavazatból a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének jelöltjei sze­rezték meg 46985, vagyis a leadott vok­­sok 94,1 százalékát. Ez egyben az MSZOSZ-t is erősíti, hiszen mi a szövet­ség tagjai vagyunk. A húsiparban a HDSZ jelöltjein kívül más szakszervezeti konfö­deráció nem kapott szavazatot, csak az ún. „független” jelöltek. Az eddig megválasz­tott 108 üzemi tanács tagból 102 fő HDSZ jelöléssel nyerte el megbízatását három évre és 6 fő ún. „független”. - Milyen légkörben zajlottak a válasz­tások? - A részvételi arány viszonylag ma­gas: 70 százalék. Egy kivétellel semmi­lyen negatív eset, vagy zavaró tényező nem fordult elő a választások során. - Ki, vagy mi volt az az egy kivétel?­­ Ez a kivétel a Szegedi Paprika Rt.­­nél megtartott ÜT választás volt, amelyet a szakszervezet a Munka törvénykönyve alapján - mint a vállalatnál képviselettel rendelkező szakszervezet - megkifogásolt a helyi választási bizottságnál. A sikertelen egyeztetést követően a szakszervezet bíró­sághoz fordult. A sérelmezett okok között szerepel - egyebek mellett - hogy néhány jelölt munkáltatói jogosultsággal rendelke­zik, melyet a Munka törvénykönyve kizár. Az is sajátos helyzet ebben az esetben, hogy a szakszervezeti tagok nem vállalták a jelölést, ami egyszerűen, külső szemmel érthetetlen, de legalábbis furcsa jelenség. - Hogyan összegezhetnénk a tapasz­talatokat? - Jóllehet még nincs véglegesnek mondható, teljes képünk a választásokról, annyi azonban biztonsággal megállapítha­tó, hogy a HDSZ továbbra is a magyar húsipar reprezentatív szakszervezete. Rendelkezik szakágazati szinten mindaz­zal a jogosultsággal, amelyet a reprezenta­tivitás kritériuma lehetővé tesz. A szak­­szervezeti tagság számától függetlenül, az elért reprezentativitás felhatalmazást ad szakszervezetünknek ahhoz, hogy tovább­ra is képviselje a húsipari munkások teljes körének érdekeit a munkáltatóknál, az ál­lami szerveknél, s ha szükséges, a­­ bírósá­gok előtt is. Kárpáti Sándor Figyelmet érdemlő megállapításokat tett Gyur­elnök a r­csány Ferenc miniszterei munkaügyi tárcá­nál tett év eleji látogatásakor, szavai nyomán in­tézkedések várhatók a munkahelyi kiszolgálta­tottság csökkentése érdekében. Úgy ítélte meg a kormányfő, hogy a szociális párbeszéd intézményei az elmúlt években jól működtek, a megbeszélések rendszeresek, a felek képesek a szociális konfliktusok feloldására. Ennek alátá­masztására példaként említette, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban meg­állapodás született: az idei évben 3,5-4 százalékkal növekednek a reálbérek. - Ugyanakkor nagyon nyomaszt - mondta Gyurcsány -, hogy továbbra is igen nagy a munkavállalók kiszolgálta­tottsága. Sokan úgy érzik, hogy a mun­kahelyükön csorbát szenved emberi mél­tóságuk, sérülnek a jogaik. Ezért ven­déglátóját, Csizmár Gábor foglalkozta­táspolitikai és munkaügyi minisztert egy program kidolgozására kérte. A teendő­ket illetően azt mondta: kapjanak a mun­kavállalók több védelmet, a munkáltatók pedig legyenek ösztönözve a szociális felelősség legalább részbeni vállalásá­ra.- Az nem megy - jegyezte meg a mi­niszterelnök­­, hogy munkáltatók kije­lentsék: szociális ügyekben nekik semmi dolguk nincs. Nagyon jó kezdeménye­zésnek nevezte, hogy a támogatások odaítélésekor a minisztérium pályázati feltételként írja elő a rendezett munka­ügyi kapcsolatokat. A miniszterelnök szavaira reagálva Csizmár Gábor megerősítette: a bérek ala­kításában a minisztérium együttműködik a szociális partnerekkel, viták előfordulnak ugyan, de eddig minden esetben sikerült megállapodni. Azt tervezik a szociális partnerekkel közösen, hogy kísérletet tesznek egy bérnövekedési, bérfelzárkózá­si program kialakítására, összhangban a gazdaság növekedésével. A munkahelyi kiszolgáltatottság csök­kentése érdekében a tárca kampányt indít a munkavállalói jogok megismertetésére, létrehozza a munkavállalói jogok biztosá­nak intézményét, a munkáltatókkal pedig megállapodást köt arról, hogy milyen szo­ciális felelősségnek kell érvényesülni a munkahelyeken. Ezeket a törekvéseket anyagi forrásokkal is támogatják. A szak­tárca vezetője reményét fejezte ki, hogy a tervezett intézkedésekkel a mainál rende­zettebb, kulturáltabb viszonyokat sikerül kialakítani a munka világában, növekszik az emberek biztonságérzete. Lesz-e munkabéke Gyulán? Két kollektív szerződés-tervezet készült Mint arról a Húsosban beszámoltunk, tavaly szeptember végén Mar­tos Géza, a Gyulai Hús­kombinát vezérigazo­tója, az igazgatóság tározatára hivatkozva, 2004. október elsejétől egyoldalúan felmondta az érvényben lévő kol­lektív szerződést. Az eredeti szándék A munkaadók és a munkavállalók együttműködését szabályozó alapdoku­mentum 1998. október elsejétől volt hatá­lyos, és hat hónapos felmondási idő nyo­mán 2005. március 31-én szűnik meg ér­vényessége. A menedzsment új alapokon álló kollektív szerződéssel rukkolt elő, amint ahogy az érdekvédők is Bezdán Já­nos vezetésével előálltak a magukéval. A kompromisszumokat feltételező tárgyalá­sok február elején még el sem indultak, miközben a régi érvényessége alig két hó­nap múlva lejár. Születik addig megál­lapodás, lesz Gyulán munkabéke? - ezt próbáltuk meg feltérképezni. Az előzményekről: a Gyulai Húskom­binát vezetése a felmondás indokául a kol­lektív szerződés hatályba lépése óta eltelt hat évben jelentős mértékben megválto­zott gazdasági körülményeket és jogsza­bályi változásokat hozta fel tavaly ősszel. Egyben világossá tette, hogy egy új alapo­kon nyugvó kollektív szerződés kimunká­lásra a szakszervezettel közösen kész, és ennek hatályba lépése 2005. április elseje lehetne.­­ Semmi sem indokolta a kollektív szerződés felmondását, amely nem csak egyoldalú és munkavállaló-ellenes, hanem megítélésem szerint szakszerűtlen is, így a példanélküli eset minden következménye a cég vezetését terheli - hangoztatta az esettel kapcsolatban Bezdán János. Min­dehhez hozzáfűzte, hogy a Munka tör­vénykönyvét is számtalanszor módosítot­ták, igazították hozzá az új kor új követel­ményeihez, de nem helyezték egyetlen tollvonással hatályon kívül. A szakszerve­zeti vezető közvetlenül az esetet követően reményének adott hangot, hogy mindezzel a Gyulai Húskombinát vezetése nem egy tömeges elbocsátást készít elő, és erre spe­kulálva az új kollektív szerződéssel csu­pán azt akarja elérni, hogy kevesebb vég­­kielégítést kelljen fizetni az elbocsátásra kerülő dolgozóknak. A kiharcolt munkajo­gi, szociális és jóléti vívmányokról nem vagyunk hajlandók lemondani - erősítette meg a HDSZ gyulai alapszervezetének vezetője. Bezdán János elmondta: a nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetre nem jó válasz a kollektív szerződés felmondása. Ugyanis, ha tényleg ez a helyzet, akkor a cég vezetéséért felelős menedzsment munkáját kellene átvilágítani és értékelni. Az ügy súlyát jelzi, hogy a Húsipari Dolgozók Szakszervezete 2004. október 8- án Gyulán rendkívüli elnökségi ülést tar­tott. Ennek eredménye, hogy a HDSZ ve­zetése felszólította a Gyulai Húskombinát menedzsmentjét, hogy 15 napon belül vonja vissza a kollektív szerződés felmon­dásáról hozott döntését, és ebben az eset­ben a szakszervezet kész tárgyalni a kap­csolatukat meghatározó alapdokumentum esetleges módosításáról. Emellett a HDSZ ötpontos állásfoglalást tett közzé. Ebben az érdekvédelmi szervezet országos elnöksé­ge értetlenségét és megütközését fejezte ki a történtekkel kapcsolatban. Ezért arra em­lékeztettek, hogy hasonló esetre egyetlen olyan húsipari nagyüzemben sem került sor, ahol a gyulaihoz hasonlóan kiegyensú­lyozottak a munkaügyi kapcsolatok. Az Állásfoglalás leszögezi: nehéz időszakok­ban, piaci és más zavarok esetén a szak­­szervezet sokat tett a gyulai cég helyzeté­nek stabilitásáért, minden esetben reális és teljesíthető követeléseket fogalmazott meg. Ezért visszautasítják, hogy a jelenle­gi szabályozás nem szolgálja a munkáltató jogi és gazdasági érdekeit. A HDSZ elnök­sége szerint megalapozatlan az a kijelen­tés, amely szerint gazdasági körülmények, és a jogszabályok változása indokolja a kollektív szerződés egyoldalú felmondá­sát. November 19-én az ország minden ré­széből Gyulára sereglett kollégák egy de­monstráció keretében tiltakoztak a kollek­tív szerződés felmondása ellen. Mikor tárgyalnak? Bezdán János a legutóbbi idők történé­seiről elmondta, hogy az érdekvédelem ja­nuár első napjaiban adta át a menedzs­mentnek a szakértők bevonásával elkészí­tett kollektív szerződés-tervezetét, ám az azóta eltelt több mint egy hónapban nem kaptak rá választ. A tárgyalási stratégiáról az érdekvédelmi vezető kifejtette: nem te­kintették alapnak a vezetés javaslatát, ezért álltak elő a magukéval. Meggyőző­désük, hogy többfordulós tárgyalások eredményeként sikerül majd - kölcsönös, de józan engedmények révén - megállapo­dásra jutniuk. Arra a felvetésünkre, hogy ez megtörténhet-e a régi kollektív szerző­dés érvénybe maradásáig, március utolsó napjáig, nem tudott válaszolni Bezdán Já­nos. Mint fogalmazott, ez nem csak rajtuk múlik. Hozzátette: megoldás lehet, ha a Gyulai Húskombinát vezetése felfüggesz­ti a régi szerződés felmondását, vagy meg­hosszabbítja az érvényesség megszünteté­sének határidejét. Ha március végére nem születne megállapodás, akkor a szakszer­vezet szimbolikusan és valóságosan is el­temeti, ahogy azt még a novemberi de­monstráción bejelentette, a régi kollektív szerződést. A szakszervezet a napokban ki­jelölte a tárgyalódelegációját, kérdés, mi­kor áll készen az egyeztetésre a munka­adói oldal. Bezdán János végül elmondta: ugyan­csak január elején előálltak bérkövetelé­sükkel, amelyben 2005-re 8+1 százalékos bérnövekedést lát indokoltnak a több mint 1000 főt foglalkoztató nagyüzemben. Emellett a szakszervezeti vezető jelezte, ők is érdekeltek abban, hogy a kormány 1093/2004-es, a Békés megyei foglalkoz­tatási fesztültségek kezeléséről szóló hatá­rozata nyomán munkahely-megtartó tá­mogatást kapjon a feldolgozó, de ennek előfeltétele és alapja a munkabéke. (Lapzárta után kaptuk a hírt: február 11-én lesz az első tárgyalás.) Bőd Tamás Az európai szociális modell jövője Az Európai Unió közép-európai bővítése nem akármilyen történet. A belépő országokban a bő­vítés a szociális rendszer és a munkaerőpiac sta­bilizálása nélkül ment végbe. Az EU eredeti 15 or­szágában pedig­­ a globalizáció és a mélyreható strukturális krízis következtében - erősen csök­kent a szociálpolitikai osztozkodás játéktere. Ez kérdéseket vet föl a nyugat- és közép-európai szakszervezetek számára egyaránt, minthogy a szociális párbeszéd eddig kifejlesztett mechaniz­musai sem az új realitást nem tükrözik (minden területen a bérek és szociális juttatások megkur­títása figyelhető meg), sem a problémák megol­dásához nem járulnak hozzá. A csatlakozási sztori előttünk játszó­dott le. Tizenöt évvel a rozsdás vasfüg­göny lehullása után az egykori Szovjet­unió csatlósai közül nyolc ország beke­rült az Unióba. Olyan országokról van szó, amelyek nem csak hogy kommu­nista múlttal terheltek, de - az átalaku­lásért tett erőfeszítéseik iránti kötelező tisztelet mellett is kimondható - nyugat­európai mércével mérve még hosszú gazdasági, társadalmi és szociális fejlő­dési utat kell bejárniuk. A 2004-es bőví­téssel Közép-Európa integrációjának folyamata persze még messze nem feje­ződött be. Olyan országok, mint Bulgá­ria, Horvátország és Románia, de az egész Balkán, amely súlyos fejlődésbeli lemaradással küszködik, szintén csatla­kozni kíván. Milyen kérdéseket vet fel a nyugat-európai szociális modell hanyat­lása és a közép-európai társadalompoli­tikai realitás a szakszervezet-politika szemszögéből? A megérkezés Az 1989/90-es évek politikai áttöré­sét Közép- és Kelet-Európában sok (Folytatás a 4. oldalon.I ►

Next