Húsos, 2008 (16. évfolyam, 1-6. szám)
2008-02-01 / 1. szám
HÚSIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE Legyünk erősebbbek! 2. old. ❖ Évkezdet Kapuváron 3. old. ❖ Üdülési lehetőségek 4. old. 2008. XVI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ♦ ÉRDEKVÉDELMI LAP ♦ www.hdsz.tag.hu Nehéz bértárgyalások előtt Hiába reménykedtek a húsipari munkavállalók, hogy idén az emelkedő árakat gyors ütemben követi a bérek emelkedése, nem változott az évekkel korábban kialakult rossz gyakorlat. A cégek többségénél év elején el sem kezdődtek a bértárgyalások - állapította meg a HDSZ ügyvivő testülete január végi ülésén. Az alapszervezeti vezetők beszámolói szerint az évekkel ezelőtt kialakított rossz szokás szerint januárban éppen csak egyeztetések történtek, a munkáltatók gondosan titkolják a tárgyalási szándékukat és kevés jóval biztatják a szakszervezeti tisztségviselőket. Igaz, hogy egyes helyeken tényleg nem éppen rózsás a helyzet, bizonytalanok az idei kilátások. A Pick Szeged Zrt-nél pozitívumként értékelhető, hogy 86330 forintban állapították meg a minimálbért január 1- jétől, amelyről írásos megállapodás írtak alá a szociális partnerek. A szakszervezet az idei évre benyújtott bérkövetelésére írásos választ kapott, amelyben a cégvezetés jelezte, hogy az ágazat mostani helyzetében csak március elején tud konkrét béremelési ajánlatot adni, megegyezés esetén április 1-jétől tervezik a béremelést. Ennek megfelelően kezdték meg a bértárgyalások előkészítését, illetve szakszervezeten belül a telephelyek közötti egyeztetéseket. Gyöngyösön, az egykori húsüzem romjain nem béremelésről álmodtak az új év hajnalán, hanem arról, hogy megkapják a bérüket a felszámolás során. Mintegy 230 fő vár arra, hogy hozzájusson a járandóságához. A marhavágó működik, de a foglalkoztatottak egy csoportja közvetlenül a testületi ülés előtt kapott értesítést csoportos leépítésről. Az a szóbeszéd járja, hogy ledózerolják az üzemet, amelyet egyébként néhány éve korszerűsítettek támogatásból. Ha a hír igaz, furcsa következtetések adódnak az ágazati irányítás előrelátásáról. - Valakik majd olcsón hozzájutnak az eszközökhöz - jegyezte meg az ülés egyik részvevője. •" * A Solventnél nem válaszolt a cégvezető a szakszervezet bérlevelére, de azt „üzenték”, hogy az idén ne számítsanak a dolgozók béremelésre. Tavaly a nyár közepén és decemberben volt bérrendezés, feltehetően az időhúzás motiválja idén is a munkáltatót, de a szakszervezet érdemi választ kér a levelére. Békéscsabán az üzemvezető a cégcsoport vezetőjére hárította bérügyben a választ, jelezve, hogy a debreceni megegyezés után várható tényleges egyezség helyben. Ennek a csabaiak nem örülnek, mert tavaly végül is kevesebb béremelést kaptak, mint a debreceni és szolnoki kollégáik. Kaposváron nem kapott választ a szakszervezet, de felszólításra január 23-án leült tárgyalni a munkáltató. Béremelési ajánlatot nem adott, azt csak február 13-ra ígért, de áttekintették a cég helyzetét, a rendelkezésre álló információkat Pápán ugyancsak nem érkezett hivatalos válasz a cégvezetéstől, az „üzenetek” arról szólnak, hogy nincs lehetőség béremelésre, mivel csökkenteni kell a költségeket. A juttatások terén keresik a megoldásokat, hogy fékezzék a keresetek reálértékének a csökkenését. Pápán egyébként hasonlóan több húsüzemhez - pörög a cég, sok a munka. Gyulán február végére készül el az üzleti terv, akkor várhatóak érdemi tárgyalások. A bérlevélben foglaltak jegyében megkezdődtek a tárgyalásokat előkészítő egyeztetések. A Szegedi Paprikánál január 21-én megtartották a bértárgyalás első fordulóját, a cégvezetés 6 százalék körüli bérajánlást körvonalazott, plusz a béren kívüli juttatások megemelését. A tényleges béremelés április 1-től várható, mivel az átvevő multik késleltetik a termékek árának megemelését. A létszám stabil, a kampányszerű feladatokat kölcsönzött munkaerővel oldják meg. A Húsipari Szociális, Egészségügyi és Képzési Alapítvány köszönetet mond mindazoknak, akik tavaly az adójuk 1%-át felajánlották az Alapítványnak. Az alapítvány az idén is várja, hogy a kollégák és hozzátartozóik adójuk 1%-át felajánlják nemes célokra, hozzájárulnak a szolidaritás eszméjének megvalósításához. Az adórész felajánlásához közöljük az alapítvány adószámát, adománypénzek átutalásához pedig a számlaszámát. Az alapítvány adószáma: 18376854-1-04 Számlaszám: 11733027-20033978-00000000 Készül mégdxati kollektív személy• Azonos versenyhelyzet nagyoknak és kicsiknek? Többszöri nekirugaszkodás után most valódi esélyt látnak a szakszervezeti vezetők arra, hogy a munkaadókkal megegyezve ágazati kollektív szerződésben rögzítsék a húsipar foglalkoztatási szabályait. A megállapodásban lefektetnék azokat a minimumfeltételeket, amelyeket minden egyes munkaadónak biztosítania kell dolgozói számára: ez a munkaadóknak is érdekük lehet, mert a szerződés ágazati szintű kiterjesztése esetén azoknak a cégeknek is be kellene tartaniuk a kötelezettségeket, amelyek jelenleg a dolgozókon spórolva szereznek előnyösebb pozíciót a piaci árversenyben. Ágazati párbeszéd Ezekben a hetekben mind a munkavállalók, mind a munkaadók képviselői azt tanulmányozzák, mi valósítható meg abból a Gráner Zoltán nevével fémjelzett tanulmányból, amely a húsipari ágazat kollektív szerződését hivatott megalapozni - tájékoztatta lapunkat Golhovics Gábor (képünkön), a Pick Szeged szakszervezeti tanácsának elnöke, aki a munkavállalók egyik képviselője a 2006-ban megalakult Húsipari Ágazati Párbeszéd Bizottságban, amelynek a Húsipari Dolgozók Szakszervezete és a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) egyaránt tagja. Az elmúlt években több próbálkozása is volt már a szakszervezeteknek az ágazati megállapodás kezdeményezésére, ám a munkáltatói oldal ebben nemigen volt partner, nem látták értelmét a megállapodásnak. Az utóbbi időszakban viszont változott a helyzet, mivel a Hússzövetség megkapta azt a felhatalmazást a tagjaitól, hogy immár munkaügyi kérdésekben is tárgyalhat a felekkel - mondta Golhovics Gábor, aki szerint az elmozdulásban szerepet játszik az is, hogy az üzembezárások és gyárösszevonások nyomán szűkebbé vált a húsipari foglalkoztatók köre. Továbbá egyre érzékenyebben érinti a feleket az, hogy egyes - elsősorban kisebb - vállalkozások olyan árversenyt indukálnak, amellyel a nagyok a rájuk rótt kötelezettségek miatt kevésbé tudják állni a versenyt, azaz a versenytársak jogtalannak tartott költségelőnyöket élveznek. Legnagyobb közös nevező Az ágazati kollektív szerződés részletkérdései, a szakszervezetek és a munkaadói oldal elvárásai még csak ezt követően körvonalazódnak. Golhovics Gábor a legfontosabbnak azt tartja, hogy a megállapodás mederbe terelje a Húsipari Dolgozók Szakszervezete és a Hússzövetség kapcsolatrendszerét, szabályozza egyeztetési, együttműködési csatornáit, a normatív rész pedig megszabja a foglalkoztatás jogi és gazdasági alapjait a munkaszerződés egyes részleteinek megkövetelésétől a munkaruha biztosításáig bezárólag. Álláspontja szerint a kollektív szerződésnek egyaránt kitételeket kell tartalmaznia a munkarendre, a bérrendezésre, a munkaidőkeretre és a túlóra szabályozására. Meg kell keresnünk azt a közös nevezőt, amelyet minden résztvevő cég fel tud vállalni. Ez összességében lehet, hogy kevesebb kötelezettség lesz, mint amit jelenleg egyes vállalatok biztosítanak a dolgozóiknak, ám legalább rögzítve lesznek az alapok, amelyektől lefelé nem lehet eltérni. Az pedig továbbra is minden esetben a helyi szakszervezeteken múlik, az alapokon felül milyen többletjuttatásokat tudnak kiharcolni a saját munkásaiknak - fogalmazott Golhovics Gábor. Az érdekképviseleti vezető hozzátette: az ágazati szerződésnek elsősorban nem az azonnali hozadéka a mérvadó, hanem a hosszabb távú hatása. Azon felül, hogy némi biztonságot nyújt a munkavállalóknak, a munkaadókat is segíti abban, hogy a tisztességtelen versenyelőnyt szerző versenytársak ellen fellépjenek. Erre ugyanakkor csak akkor nyílik mód, ha sikerül véghezvinni azt az ambiciózus tervet, amely szerint a kollektív szerződést - mivel azt két, országosan reprezentatív szervezet köti - miniszteri úton kötelezően kiterjesszék a teljes ágazatra. Ez azt jelentené, hogy azoknak a cégeknek is kötelező lenne betartaniuk az abban foglaltakat, ahol nincs szakszervezet. A piacon sok olyan vállalkozás, vágóhíd és feldolgozóüzem működik, amely azért tud olcsóbban termelni, mert például elvonja dolgozói járandóságát, nem biztosít megfelelő munkahelyi környezetet, munkafeltételeket, nem ad védő- és munkaruhát. Ezzel a magatartásával tisztességtelen előnyt szerez a piacon, amellyel végső soron veszélyezteti azoknak a munkahelyét, akik ezen feltételek teljesítésére többet költő, következésképpen drágábban termelő munkahelyeken dolgoznak. Azt szeretnénk elérni, hogy mindenki azonos feltételek mellett indulhasson a piaci versenyben, s a vállalkozások ne a dolgozóik rovására jussanak előnyökhöz - érvel Golhovics Gábor, megjegyezve: az ágazati kollektív szerződés kiterjesztése több muníciót adna a munkaügyi ellenőröknek is. A nagyobb üzemek mindig szem előtt vannak, ezért ezeken a helyeken a dolgozók számára természetesek olyan dolgok, amelyek máshol legfeljebb vágyálmok. Nem irreális elvárások ezek, hiszen például arról van szó, hogy cége méretétől függetlenül álljon rendelkezésére minden munkavállalónak megfelelő tisztaságú öltözőhelyiség és tusoló - említett konkrét példákat Golhovics Gábor. Húsipari lobbierő A szegedi szakszervezeti vezető szerint a tárgyalásoknak lehet az is a hozadéka, hogy a jövőben többen csatlakoznak a Hússzövetséghez, illetve a Húsipari Dolgozók Szakszervezetéhez, mivel érdemben csak azok tudják befolyásolni a majdani döntést, akik legalább közvetetten részesei a Húsipari Ágazati Párbeszéd Bizottságnak. Ezáltal erősebbé válhatna a teljes húsipari vertikum érdekérvényesítő képessége, lobbiereje. A szövetségben résztvevő vállalatok ugyan konkurensei egymásnak, ám mindannyiuk közös érdeke például az állatorvosi költségek kordában tartása, a megfelelő mennyiségű és minőségű vágóállat megléte, a kereskedelmi láncokkal folytatott árháborúnak az ágazat érdekeinek megfelelő befolyásolása. Erre pedig csak összefogással nyílhat esély - mondta Golhovics Gábor, hozzátéve: a vázolt elképzelések egyelőre csak célok, hiszen a megvalósulásig még számos feltételnek teljesülnie kell, mindenekelőtt a szakszervezeti alapszervezeteknek egymással, majd a munkaadói oldallal kell egyezségre jutniuk. Az optimista nézetek szerint ez az év végére megvalósulhat. Ma még nem tudhatjuk azt, meddig jutunk el az úton, de legalább már azt elmondhatjuk, elindultunk rajta - fogalmazott a Pick Szeged szakszervezeti tanácsának elnöke. B. Papp László írj rí b C ® ra[ k nig ®! íéw fcpá i§ @ 1« 11 n,m §pl Mi a teendő, ha valaki a sztrájk miatt nem tud megjelenni munkahelyén? A Munka Törvénykönyve elháríthatatlan oknak minősíti, ha valaki a sztrájk miatt nem tud megjelenni munkahelyén. A távollét idejét később is le lehet dolgozni, de szabadságot is kivehet erre az időre a dolgozó. 1. Ha a munkavállaló a sztrájk miatt nem tud munkahelyén megjelenni, ez elháríthatatlan oknak minősül, mentesül a munkavégzési kötelezettség alól és a távollétet igazolt távollétnek kell tekinteni (Mt. 107.§ g) pont). Minden esetben egyedileg mérlegelendő, hogy a sztrájk ténylegesen akadályozta-e a munkavállalót, hogy megjelenjen a munkahelyén (ha például a munkáltató telephelye egyébként a munkavállaló lakóhelyéről nem túl hosszú idő alatt gyalog is elérhető, ez az ok nem áll fenn). 2. Nincs akadálya, hogy a munkáltató és a munkavállaló megállapodjon, hogy a távollét idejét a munkavállaló később ledolgozza. 3. Nincs akadálya, hogy a sztrájk napjára a munkáltató szabadságot adjon ki, illetve a munkavállaló szabadságot vegyen ki. A törvény szerint, ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, erről haladéktalanul értesítenie kell a munkáltatót, és legfeljebb 3 munkanapot - együtt vagy külön - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a 15 napos előzetes bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével kell kiadni. A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles (Mt. 134. §). 4. A sztrájk miatti távollét idejére - mivel munkavégzés nem történik - munkabér a törvény alapján kötelezően nem jár. A munkáltató azonban mérlegelés alapján fizethet személyi alapbért erre az időre, ebben az esetben azonban minden munkavállalója számára azonosan kell döntenie erről, az egyenlő bánásmód alapján. Forrás: SZMM