Húsos, 2010 (18. évfolyam, 1-6. szám)
2010-02-01 / 1. szám
HÚSIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE 2010. XVIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ♦ ÉRDEKVÉDELMI LAP ♦ www.hdsz.lap.hu Húsos ünnep a Városligetben Február első hétvégéjén az idén is megtartották a Mangalica fesztivált a Vajdahunyad vár környékén, a Városligetben. A hideg idő ellenére a hagyományos ízek fővárosi kedvelői közül sokan felkeresték a szép környezetben tartott bemutatót és vásárt, ahol a húskészítmények mellett kézműves portékákat is vásárolhattak, és zenei programokon szórakozhattak a látogatók. A Pick által is támogatott, hagyományteremtő rendezvény a mangalica termékeket kívánja megkedveltetni a fogyasztókkal. (írásunk a 4. oldalon.) fi i ombudsman essze a sztrájktörvénnyel ismert közszereplő tűnt fel a januári BKV-sztrájk körül. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, kihasználva a munkaügyi konfliktus által keltett médiafigyelmet, nyilatkozott a sztrájktörvénnyel kapcsolatos aggályairól. Nem ez volt az első kísérlete, hogy közjogi okoskodással fékezze a munkavállalói érdekek érvényesítését. Tavaly októberben egy szakmai konferencián ismertette két éve futó projektjét, amelyben a sztrájktörvény „szabályozási hiányosságait" kívánja feltárni. Érdekes módon, ahogy az ombudsman a sztrájk idején megszólalt, az egyik legnagyobb munkáltatói szervezet rögtön kezdeményezte a sztrájktörvény módosítását. Az ombudsman joga, hogy megvizsgálja egyes állampolgárok panaszait, akiket egy sztrájk különösen hátrányosan érint. Teszem azt, nem jut el valaki orvosi vizsgálatra a közlekedési sztrájk miatt. Hiba azonban, ha a jogszabályokkal való bűvészkedésben elsikkad a lényeg: a sztrájkhoz való jogban az emberi szabadság jut kifejezésre. Ami, mint tudjuk, vagy van, vagy nincs. A sztrájkjog minden eszközzel való korlátozása, ellehetetlenítése esetén a munkavállaló alkuképtelenné válik, a munkavégzés kényszer (értsd: rabszolga) jelleget ölt. Ha a munkás csak súlyos kockázatok árán teheti le a szerszámot, a tisztviselő az aktát, akkor felborul a szerződő felek egyenjogúsága, ami kifejezésre jut a kétoldalúan megkötött munkaszerződésben. Minden elvont fejtegetés helyett többet elmond a lényegről az úgynevezett csicskáztatás jelensége, amikor védtelen, kiszolgáltatott embereket kényszerítő erővel, haszonszerzés érdekében dolgoztatnak lelketlen gazemberek. Népi kifejezéssel tudjuk csak nevén nevezni a dolgot, mert a magyar jogból hiányzik a rabszolgatartás fogalma. Megjegyzem: megfelelő tényállás hiányában a hatóságok is gyakran csak más szabálysértések miatt tudnak fellépni korunk rabszolgatartói ellen. Az állampolgári jogok őreinek érdemes lenne azokat az eseteket is vizsgálni, amikor egyes munkahelyeken úgy érzik az emberek, hogy „csicskáztatják" őket, tulajdonképpen rabszolgák. Néha így is nevezik magukat. A joggal bűvészkedő tudományos kutatóknak azon is érdemes lenne elgondolkodni, hogy végül is mi végre dolgozunk, végzünk munkát. A fent említett konferencián ugyanis olyan érvelés is elhangzott, amelyet nem tudtam másként érteni, minthogy a dolgozó állampolgárok rendszeresen hátrányokat okoznak a nem dolgozó állampolgároknak. Az ombudsman ugyanis erős hajlandóságot érez, hogy a többség-kisebbség logika alapján vizsgálja egyes sztrájkok következtében kialakult helyzeteket. Ebből a képletből pedig mindig az jön ki, hogy a sztrájkoló kisebbség - teszem azt a közlekedési dolgozók - sértik a többségben lévő utasok érdekeit. Adott esetben pedig a hentesek munkabeszüntetése a sok-sok fogyasztókat sérelmére lenne. Kis túlzással hozzáteszem: hazánkban a munkaképes lakosság alig több mint fele dolgozik, mi lesz itt, ha a foglalkoztatás további csökkenésével a társadalomban kisebbségbe kerülnek a dolgozók? A többség megtiltja nekik, hogy dolgozzanak? Jogászi logikával még ez is elképzelhető. Hosszú lenne a hazai sztrájkok elmúlt két évtizedes tanulságait összefoglalni, ezért csak rövid megjegyzést teszek. Tapasztalatom szerint a sztrájkok körüli ellentmondások elsősorban nem a jogi szabályozásból fakadnak, hanem a szociális párbeszéd intézményeinek kiürüléséből, a munkavállalói érdekvédelem rosszul kiépült struktúráiból, a szakszervezetek neoliberális (le)kezeléséből, a versenypiac vadkeleti kinövéseiből. Ezeken a problémákon pedig nem segít száz ombudsmani projekt sem. Szabó Máté ügybuzgalma tiszteletet érdemel, és még az is lehet, hogy célba ér. Csak nem oda, ahova elindult. A sztrájktörvény hiányosságainak hangoztatása jól jöhet egy következő kormánynak. .. A sikeres együttműködés titka Kaposváron Beszélgetés Vida Kálmánnal, a Kométa szakszervezeti vezetőjével Az ország minden részébe elvitték a somogyi megyeszékhely hírét a HDSZ múlt év végi kaposvári kongresszusán résztvevő küldöttek. Az országos tisztújító kongresszus vélhetően sikertörténetként kerül be a húsos szakszervezet krónikájába, hisz szakmai tekintetben, a szervezés és a programok szempontjából is nagyon pozitívak a visszajelzések. Házigazdaként Vida Kálmán, a kaposvári Kométa 99 Zrt. szakszervezeti vezetője irányította a szervezést. Elvitték a város jóhírét - Utólag visszatekintve mekkora munka volt az országos kongresszus megszervezése? - Egy ilyen rendezvény házigazdájának lenni óriási megtiszteltetés. A hagyományok szerint négyévente, mindig másik város látja vendégül a küldötteket, volt már kongresszus Budapesten, Gyulán, Szegeden, Pécsen, Kaposváron eddig még nem. Az sem titok: azért szerencsés egy-egy vidéki várost vendéglátónak felkérni, mert így sokkal nagyobb hírértéke van a rendezvénynek, az adott helyen sokkal kiemeltebb, rangosabb esemény, így szélesebb kör értesül az eseményen történtekről, mintha egy volna a számos fővárosi rendezvény közül. Ez most is így volt, ami nagyon jó. Viszont hatalmas felelősség is. A kongresszus első napján száz, a második és harmadik napon nyolcvannyolcvan embert láttunk vendégül. Ez rengeteg munkával jár. Már tavaly tavasszal elkezdődött a szervezés, szerencsére nagyon jó csapat dolgozott azon, hogy minden rendben menjen, az alapszervezetből szinte mindenki kivette a részét a munkából. Felsorolni sem könnyű - utólag belegondolni pedig szinte ijesztő - hogy mi mindenre oda kellett figyelni. Ennyi embernek szállást, étkezést szervezni, úgy, hogy jó előre megtudakoltuk az igényeket. Voltak például vegetáriánusok, volt, aki vércsoport szerinti diéta szerint étkezik, volt, aki csak baromfit eszik. Erre mind gondolni kellett. Aztán lehet sorolni: a pontos térkép, útiterv, fogadóbizottság, kitűzők. Megoldani a parkolást, ez sem volt egyszerű. Összeállítani a kötött napirendet és a kísérő programokat, úgy, hogy rangos és hasznos előadásokat, hozzászólásokat hallhassanak a résztvevők, leszervezni mindent a hangosítástól a kivetítőig, a jegyzettömböktől a frissítőig. Az előadóktól a fellépőkig. S persze arra is ügyelni, hogy a szakmai programok mellett jól szórakozzanak, kikapcsolódjanak, s ráadásul az ország legtávolabbi részébe is időben haza tudjanak indulni a vendégek. Nem volt kis munka, de négyévente egyszer van kongresszusunk, s olyankor megadjuk a módját. Itt Kaposváron szerencsére nagyon sok segítséget kaptunk a vállalattól. A vezetőséggel jó a kapcsolat. Vannak súrlódások, de ez a dolgunk. Ám ha kell, például egy ilyen nagyszabású rendezvény megszervezésekor, bizton számíthatunk rájuk. A város vezetése, a helyi média is kellő figyelmet szentelt az eseménynek. - Milyen visszajelzések érkeztek, milyen volt a visszhangja a háromnapos kaposvári kongresszusnak? - Nagyon jó. A vendégeknek tetszett Kaposvár. Jól érezték magukat, és sokan mondták, hogy magánemberként is visszajönnek majd néhány napra, pihenni, egy-egy programra, megismerni a várost, a környéket. Elvitték a város jó hírét. Elégedettek voltak a vendéglátással, a programokkal. S ami különösen nagy büszkeséggel töltött el, és természetesen a város szempontjából is lényeges: sokan meglepődtek azon, hogy a válság ellenére Kaposváron látható a fejlődés. Úgy fogalmaztak: látszik, hogy ennek a városnak van gazdája. A szakmai programokkal kapcsolatban úgyszintén nagyon sokan kifejezték elégedettségüket. Úgy vélték: a kapott információk nagyon jók, hasznosak voltak. Az, hogy elfogadták meghívásunkat az érintett minisztériumok képviselői, az országos szakszervezeti szövetség vezetése, azt mutatja, hogy a HDSZ-t országos szinten is elismerik, rangja van. A hozzászólások építő jellegűek voltak, mindnyájunk számára tanulságosak, azt mondhatom, nagyon jó légkörben zajlott a tanácskozás. S nem utolsósorban: a kongresszuson elfogadott szakmai állásfoglalásunk is hozzájárult ahhoz, hogy néhány nap múlva végre megállapodás született a leglényegesebb kérdésekben az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. Nincs könnyű csata - Ha már az országos megállapodásokról esett szó: sikerült közös nevezőre jutni a minimálbérről, de szakmán belül hol tartanak a bértárgyalások? - Jól állunk. Országos szinten megfogalmaztuk a bérfejlesztési irányelveket, kialakítottuk az egységes állásfoglalást. Helyi szinten most kezdődnek majd a bértárgyalások. De azt mi is érezzük: minden döntést, állásfoglalást áthat a húsipari szektor nehéz helyzete. A húsipar egyre zsugorodik Magyarországon, országos jelenség, hogy csökken az alapanyag-állomány, beszűkültek a hazai piacok. Ez valamennyi hazai húsipari vállalatot érinti, még a legnagyobbakat is. A Kométánál mikor ülnek tárgyalóasztalhoz, milyen javaslatokkal, s milyen reményekkel? - A hat és fél százalékos bérfejlesztés lesz a tárgyalás fő célja. Ez figyelembe veszi a 4,5 százalékos inflációt, és ezen belül egy csekély, két százalékos reálbér-növekedést is lehetővé tenne. Február közepén kezdődnek a tárgyalások. Nem lesz könnyű csata, de hát sohasem volt az. Sok tárgyalási fordulóra számítok. Előzetesen annyit tudok, hogy a vezetőség nem ért egyet azzal a javaslatunkkal, hogy a bérfejlesztés januártól szóljon és visszamenőleg kapják meg a dolgozók. Nálunk egy év, bér szempontjából, márciustól márciusig tart. Egyébként a béremelés mértékét, azt hiszem, nem tartja túlzottnak a vezetőség. Talán február végére meglesz a megállapodás. - Sok vita volt a béren kívüli juttatásokról. Itt sikerült megállapodni? - A cafetéria megmaradt, de kivettük belőle azokat a juttatásokat - hideg utalványt, ajándékutalványt, kulturális juttatásokat - amelyek a magas adókulcsba kerültek. De bekerült a meleg étkezési utalvány, az üdülési csekk, megmaradt az egészségpénztár, a nyugdíjpénztár, az internet, a beiskolázási segély, a buszbérlettámogatás. Összességében az eddigi keret 10 százalékkal csökkent, de a megmaradt keretre a cég fizeti a 25 százalékos adót. A kecske is jóllakott, a káposzta is megmaradt. Azt hiszem, ez a sikeres együttműködés titka a Kométánál a szakszerveztet és a vezetőség között: egyeztetünk, vitatkozunk, sokszor hosszú időt vesznek igénybe a tárgyalások, de a végén mindig sikerül közös nevezőre jutni. Ebben bízom a bérmegállapodásnál is. - Ha a remélt mértéket sikerülne elérni, hatalmas eredmény volna, mondjuk a tavalyi évhez viszonyítva... - Tavaly a válság miatt szinte sehol sem volt bérfejlesztés. A Kométánál, azt hiszem egyedüliként, sikerült megvalósítani egy 3,5 százalékos emelést. Nem januártól, nem is márciustól, hanem úgy állapodtunk meg, hogy júliustól lépett életbe a sávos, átlagosan 3,5 százalékos béremelés. Persze mindenki tudja, hogy az infláció ennél sokkal nagyobb mértékű volt, úgyhogy még ez az emelés is valójában reálérték-csökkenést jelentett. (Folytatás a 4. oldalon) Fertődön lesz a horgászverseny Január végén Budapesten tartotta első ülését a HDSZ újonnan megválasztott elnöksége. A testület jóváhagyta, hogy a kongresszuson megválasztott két alelnök közül Pászli Tibor gazdaságpolitikai területnek legyen felelőse, Golhovics Gábor pedig szervezetpolitikai feladatok gazdája legyen. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének kongresszusát előkészítő bizottságokba Kapuvári Józsefet (program), Golhovics Gábort (alapokmány), Pászli Tibort (jelölés), Harkai Attilát (szervezés) és Vida Kálmánt (MSZOSZ-díj) delegálta. Előzetes felmérés alapján úgy döntöttek a résztvevők, hogy április közepén Szolnokokon tartsa meg első ülését a választmány. Az elnökség felkérte és megbízta a pápai alapszervezetet, hogy május 28-30. között Fertődön rendezze meg a hagyományos húsos horgászversenyt. A házigazdák telephelyenként egy-egy csapatot várnak a nagy versenyre. A tanácskozás fő napirendjeként a húsüzemek szakszervezeti vezetői tájékoztatást adtak a termelés, a foglalkoztatás év eleji helyzetéről, valamint a 2010. évi bérmegállapodás érdekében tett lépésekről. Egyeztették az érdekvédelem soron következő feladatait.