Húsos, 2011 (19. évfolyam, 1-6. szám)

2011-02-01 / 1. szám

h­ú­s­o­s 2­0­1­1 / 1­­2­0­1­1 / 0­2 / 1­0­­2­0 : 5­9 P­a­g­e 1 HÚSIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE Piac-meghatározás 2. oldal * Bértárgyalás Kaposváron 3. oldal * Erős a Paprika? 4. oldal 2011. XIX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ♦ ÉRDEKVÉDELMI LAP ♦ www.hdsz.lag.hu A szakszervezet sürgeti a bértárgyalásokat A Húsipari Dolgozók Szakszervezete elnökségének február elején tartott ülésén az alapszervezeti vezetők beszámoltak a cégek gazdasági helyzetéről, a bérek és a foglalkoztatás alakulásáról, az idei bértárgyalások helyzetéről. Változatos kép bontakozott ki a tájékoztatók alapján, a testület sürgeti a bértárgyalásokat. Távol eső álláspontok Golhovics Gábor (Pick Csoport) elmondta, hogy a cégveze­tés irreálisnak tekinti a szakszervezet idei évre szóló 8,5 százalé­kos béremelési javaslatát. Újabb levelében az érdekvédelem az adózás változását, az infláció várható mértékét illetően részlete­sen indokolta és megerősítette a bérkövetelését. Ismételten azt kérte a munkáltatótól, hogy adjon konkrét béremelési javaslatot. Felhívták a figyelmet, hogy február elején az emberek széles körben megértik majd, hogy az adózás változásával nem járnak jól. Közben sokakat foglalkoztat a cafetériáról kiadott céges tá­jékoztató. Jelenleg a Pick létszáma 2800 fő körüli, január köze­pén létszámstop lépett érvénybe, túlórázás nincs. Mintegy 150 főt érinthet a nők 40 éves szolgálati idővel történő nyugdíjazása, főként a fizikai dolgozók közül, várhatóan félszáz kolléganő él­ni fog a lehetőséggel. Tóth Ferenc, a pécsi alapszervezet vezetője azzal egészítette ki az elmondottakat, hogy a csontozóban február elején dolgoz­tak először, addig nem volt munka. Pécsett nem lesz létszámle­építés, az alsómocsoládi egységben azonban 20 fővel csökkenhet a létszám. Seprényi Lajosné (Debreceni Csoport) tájékoztatása szerint értékelhető választ nem adott a cégvezetés a béremelési javaslat­ra. A decemberi átlagbér 157 ezer forint volt a cégcsoportnál, a fizikai 144 ezer, a szellemi pedig 221 ezer forint, az éves adatok majd csak áprilisban állnak rendelkezésre. A szolnoki, a debre­ceni és a békéscsabai üzemekben mintegy 700 főt foglalkoztat­nak, az új szerzemény, a Kaiser július 1-jéig önálló marad. A nemzetközi összetételű cégvezetés egy spanyol ügyvezetővel bővült, a gyakori személyi változá­sok miatt az érdekvédelem eseten­ként nehezen találja a megfelelő partnert az ügyek intézéséhez, ne­hezen szerzik be a szükséges infor­mációkat. A januári fizetések vár­hatóan gyengék lesznek, ami fel­erősíti az érdeklődést a cégcsoport helyzete, a vágás alakulása iránt, il­letve a béremelésekkel kapcsolat­ban. A korábban megkötött kollek­tív szerződést mindkét fél részéről aláírták. Gedei Józsefné (Solvent) sajná­latosnak nevezte, hogy a cégvezető nem adott írásos választ a szakszer­vezet levelére és szóbeli nyilatko­zat sem hangzott el a bértárgyalá­sok megkezdéséről. Annyit közöltek csak, hogy ha az érdekvé­delem ki tudja mutatni az adózás változásának kedvezőtlen hatá­sát, akkor kiegészítik a béreket. Az adóhatásról egyébként már múlt évben, jogszabályok módosítása idején szó volt, de akkor nem tekintették biztosnak és azóta a „mindenki jól jár" kormány­zati álláspont szerint gondolkodnak róla. A Solventnél 143 ezer forint a havi átlagbér , 108 ezer a fizikaiaké, 202 ezer pedig (az öt vezető nélkül) a szellemi foglalkozásúaké, aminél figyelembe kell venni a társaság sajátos profilját. megszűnésével még könnyebb lesz munkát vállalni a szomszé­dos Ausztriában, illetve Németországban. Harkai Attila (Pápa) elmondta, hogy január elején tárgyaltak a cégvezetéssel a bérekről, egyeztettek a cafetéria egyes elemei­ről. A szakszervezet 9,5 százalékos béremelési javaslatát a mun­káltató nem hárította el, március végére ígért konkrét választ. Az adóváltozások hatásáról már decemberben egyeztettek, egyetér­tettek abban, hogy az okozott hátrányt kompenzálni kellene. Iga­zából most csapódik le, hogy ki jár jól és ki nem az adólevonás után. A nők 40 éves szolgálati idejének lehetőségével eddig 40 fő élt, további 40-60 főt érinthet. A cégnél heti négy napon ötezer sertést vágnak. Az átlagbér havi 145 ezer forint, a fizikai 130 ezer, a szellemi pedig 234 ezer. A létszám 1003 fő fizikai és 163 fő szellemi dolgozó. Eiszner Györgyné (Húsipari Kutató) megerősítette, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló Vagyonkezelő befagyasztotta a bé­reket. Melegétkezési jegyet kaptak vagy bérletet. Januártól talán a munkáltató elkezdi az önkéntes pénztárat fizetni. Két nyugdí­jassal csökkent a létszám. Béremelés történt Németh Zoltán (Szegedi Paprika) arról tájékoztatta az elnöksé­get, hogy január 1-jétől 6,5 százalékos bérfejlesztést hajtottak vég­re a cégnél. Az elmúlt két évben főként cafetéria elemekkel javítot­ták a kereseteket, ezért is fontosnak tartják az év kezdetével meg­tett béremelést. A béren kívüli juttatásokról később állapodnak meg. A foglalkoztatottak létszáma kis mértékben emelkedett, jelen­leg 250 fő. Öt kolléganő ment el 40 éves szolgálattal, a helyüket pótolták. Az átlagbér havi bruttó 148 ezer forint, a fizikaiak 119 ezret, a szellemiek 289 ezret keresnek. Ta­valy a tervezettnél kevesebb konzer­­vet értékesítettek, paprikát viszont többet. A január nem jól indult, már­ciusban készül el az üzleti terv. Petrusán Györgyné (Gyula) emlékeztette az elnökséget, hogy tavaly augusztusban a cégnél öt százalékos bérfejlesztés volt, erre tekintettel a társaság vezetése most azt kérte, hogy idén az első félév végéig napolják el a bértárgyaláso­kat. A húskombinát jelenleg 68 szellemi és 322 fő fizikai alkalma­zottat foglalkoztat. A havi átlagfize­tés 145 ezer forint, a fizikaiak 130 ezret, a szellemiek 215 ezer forintot keresnek. Az idén 410 fővel terveznek, 10 asszony mehetett nyugdíjba 40 éves szolgálati idő­vel, akik egy hónap jutalomszabadságot kaptak. A társaság üzleti terve még nem végleges, idén az export 30 százalékos növelésé­vel számolnak. Új májas termékeket dobtak piacra, amelyektől a bevételek növekedését várják. A költözéssel jelentős energia megtakarítást értek el, ami csökkentette a költségeket. (Szerk. megj.: A közölt béradatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők hivatalos adatközlésnek, összehasonlításra több ok­ból is csak korlátozottan alkalmasak.) Úton a megegyezés felé Vida Kálmán (Kaposvár) tájékoztatása szerint március 1-jétől tervezik a béremelést, a minimális és garantált bérek emelését vi­szont a törvény szerint. Február közepén kezdődnek a bértárgya­lások. A kollektív szerződést újraszerkesztették, bekerült a cafe­­téria szabályzat. A társaság átlagos létszáma 550 fő, létszámle­építés nem szerepel a tervekben. Tavaly 210 ezer sertést vágtak, az árbevétel 20 milliárd forint volt. Beruházásokkal készülnek az új feladatokra, teljes technológiai felújítással korszerűsítik a vá­góhidat, felújították a hűtőházat és dolgoznak a szennyvízüze­men is. Jövőre bővítik az üzem alapterületét. A társaságnál 130 ezer forint a fizikaiak átlagbére, a szellemi pedig 215 ezer, a vál­lalati átlag 140 ezer forint. 2010-ben a fizikai dolgozók bruttó 9 ezer forinttal, a szellemiek pedig 42 ezer forinttal kerestek töb­bet havonta, mint az előző évben. Ez átlagosan mintegy 9 száza­lékos bruttó béremelést jelentett. A női munkavállalók közül 12 fő ment nyugdíjba 40 év szolgálati idővel. Pászli Tibor (Kapuvár) elmondta, hogy a cégvezetés a koráb­ban kialakult gyakorlat szerint kíván tárgyalni az idei bérfejlesz­tésről. A szakszervezet bízik benne, hogy az idén is meg tudnak állapodni. Az átlagbér 129 ezer forint a cégnél (a bacon gyártók nélkül), a fizikaiak 118 ezret, a szellemiek 225 ezret keresnek havonta. Heti négy napon 8,5-9 ezer sertést vágnak. Nagy hajtás volt a múlt év végén, és ez folytatódott januárban is, az emberek kimerültek. Sok a túlóra, amit rendben kifizetnek. A cégnél fo­lyik termékfejlesztés, bővítenék a létszámot is, de nincs megfe­lelő munkaerő. Ez a helyzet tovább romolhat, ha a moratórium Programok, feladatok Az alapszervezeti beszámolók kapcsán az elnökség megállapí­totta, hogy a nyugdíjba vonult kolléganők igen jelentős hányada szakszervezeti tag volt, többen tisztségviselők, távozásukkal ér­zékeny veszteség érte az érdekvédelmet. Pótlásuk felveti a tag­­szervezés fontosságát. Jónak ítélte azt a gyakorlatot, hogy az alapszervezeti vezetők az újonnan érkező munkavállalókkal a beállást követően rögtön felveszik a kapcsolatot, nem csak a pró­baidő letelte után. A testület fontosnak tartotta egyes alapszerve­zeteknél a tárgyalások megkezdésnek sürgetését, és számításba vette, hogy helyenként szükség lehet nyomásgyakorlásra is. Az elnökség áttekintette egy április 9-re tervezett európai szin­tű demonstrációra való mozgósítás feladatait. Várhatóan ezen a napon az európai szakszervezeti szövetség demonstrációt tart Budapesten - mint az EU elnökséget ellátó ország fővárosában -, ahol a részvevők tiltakoznak, ne a munkavállalókkal fizettes­sék meg a válság terheit. A testület tagokat delegált az MSZOSZ mellett működő mun­kabizottságokba: a bér- és gazdasági bizottságban Kapuvári Jó­zsef, a szervezetpolitikaiban Golhovics Gábor, a munkavédelmi­ben Pászli Tibor, a szociálpolitikaiban Gedei Józsefné, a jogi bi­zottságban pedig dr. Túri Aranka vesz részt. Az első félévi munkaprogrammal kapcsolatban döntés szüle­tett arról, hogy a választmány március végén Gyulán ülésezik, a horgászverseny május végén Pécsett lesz, a kispályás foci torná­ról később határoznak. Örök téma a megélhetés Kollégák a bérekről és a szakma elismertségéről Mindig rangot jelentett Pápán a húsipari vállalatnál dolgozni, az utóbbi időben beállt változások után pe­dig főleg az. Hiszen megszűnt a textilipar, de még a tejfeldolgozás is, a város ipari tevékenységének zö­mét a kisvállalkozások jelentik. Ilyen körülmények között mérlegelhető a húsosok által hazavitt jövede­lem. Hogy aztán ki mennyire tartja bérét elégséges­nek, és ki miként tudja azt beosztani, erről sok szó esik manapság. Fizetéstől fizetésig Mint minden ilyen jellegű gond, a bé­rek körüli dilemma is az üzemi szakszer­vezeti irodában csapódik le. Ott nyíltan kimondják az emberek a gondjaikat, Har­kai Attila szakszervezeti elnök számos el­keseredett panaszt hallgatott már végig. Ezek alapján leszűrhető megállapítás, hogy a húsipari dolgozók többsége egyik fizetéstől a másikig él, s nagyon szigorú­an mérlegelniük kell valamennyi kiadásá­ . (Folytatás a 3. oldalon) -( (Alku, párbeszéd) A menetrendszerű repülőgép kora reggel indult Budapestről Brüsszelbe, a fedélzetén kevés utassal. A hajnali felkeléstől kicsit bágyadtan üldö­géltünk a „munkásjáraton" újságíró kollé­gáimmal. Jobb elfoglaltság híján a ven­különösebb jelentőséget. Előző évben részt vettem a csatlakozási népszavazá­son, a magam részéről áldásomat adtam a történelmi lépéshez, amelynek súlyát leg­inkább külföldi utazásaim során érzem. Úgy vagyok vele, mint sokan mások, ami déglátó Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) előre megküldött tájé­koztatóját lapozgattam a kétórás úton, és rendezgettem a gondolataimat. Eszembe jutott egy oklevél, valamelyik fiók mélyén lehet, amelyben megköszöni egy hivatal, hogy elősegítettem hazánk csatlakozását az Európai Unióhoz. Ilyen elismerést 2004. elején számos helyen osztogattak, nem is tulajdonítottam neki itthon csak hivatkozás, példa, az kint ma­ga a valóság. Ilyenkor eszembe jut, hogy az Európai Unió polgára vagyok. Európa számunkra - úgy tűnik - egyre nehezebben beazonosítható hely, ahova két évtizede elindultunk, de hiába hala­dunk, közelebb nem jutunk hozzá. Egykor álom, ma inkább várakozás és némi csalá­­ s (Folytatás a 2. oldalon)

Next