Húsos, 2016 (24. évfolyam, 1-3. szám)
2016-03-01 / 1. szám
KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK Félidei gondolatok húsiparról, bérekről és a szakszervezetről A HDSZ 2013. évi októberi kongresszusa óta a húsiparban és a szakszervezetünk életében is jelentős változások történtek. Akkoriban még úgy fogalmaztunk, hogy a húsipar folyamatos válságban van. Azóta kedvezőbb lett az ágazat helyzete. Biztató változások Az ágazatot a kongresszus idején a magas ÁFA nyomán kialakult feketegazdaság, a kereskedelmi láncok árleszorító gyakorlata, a hitelhez jutási és finanszírozási nehézségek és nem utolsósorban a nyereség hiánya jellemezte. A veszteséges gazdálkodás következtében nem képződtek fejlesztési források, alig történtek beruházások. 2016. elejére lényegesen kedvezőbb lett a helyzet, amihez hozzájárult, hogy 2014. elejétől a Kormány az élősertés és a hasított félsertés ÁFÁ-ját 27%-ról 5%-ra mérsékelte. A számok azt tükrözték, mintha a sertésállomány is megindult volna a gyarapodás útján. Ezek után a Kormány egy újabb jelentős döntéssel 2016. január 1-jétől 5%-ra mérsékelte a sertés tőkehús és bizonyos hústermékek ÁFÁ-ját. A kereskedők többsége a a fogyasztói árakban érvényesítette az adócsökkentés hatását. Az alacsonyabb húsárak hozzájárulnak a belföldi fogyasztás élénkítéséhez. A külpiac tekintetében a hazai húsipar helyzetének javulását az is elősegítette, különösen az eredményességet illetően, hogy jelentősen mérséklődött a vágósertés felvásárlási ára egész Európában, így Magyarországon is. A csökkenés olyan erőteljes, ami már a szakágazatnak is káros lehet, azon túl, hogy a nyereségképzési lehetőséget továbbra is fenntartja. Nem segített viszont az ágazatnak az orosz piac szinte csaknem teljes bezárulása az Európai Unió országai előtt. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a működési területünkön 2015-re a Pápai Fiús kivételével minden jelentősebb húsipari cég nyereségessé vált. Remélhetőleg ez így marad 2016-ban is, az előjelek kedvezőek. Leszámítva, hogy a tavaly decemberi állatszámlálási adatok sajnos azokat igazolták, akik szerint a sertésállomány időszakos növekedése csak a piacfehérítés következménye volt. A KSF1 szerint hazánkban újra csökkent, illetve júliushoz képest stagnált a sertésállomány, és ami a legnagyobb baj, a kocák száma is 3-4 százalékkal, fél év alatt 7 ezerrel lett kevesebb. Valójában tehát a 2012. nyarán elindított sertésstratégia nem működik. Munka, bérek 2013 év végén a FIDSZ Elnöksége úgy fogalmazott, hogy „a magyar húsipar csak jelentős szerkezet-átalakító beruházásokkal tudja visszanyerni versenyképességét, a béreket pedig emelni kell, hogy az ágazat ne veszítse el a szakképzett munkaerőt." Mindkét kérdésben ^ (Folytatás a 2. oldalon) A kollektív érdekvédelem és érdekérvényesítés fundamentuma a képviselet. A munkavállalónak az a joga, hogy megbízzon másokat jogainak az érvényesítésére, bérének a kialkudására és a munka biztonságának, emberi körülményeinek a védelmére. A képviselet intézményes formája a szakszervezet, amely képviseleti demokráciában a társadalom egyik alapintézménye, történelmi vívmánya. Ahol a szakszervezetek működését akadályozzák, a munkavállalók képviseletéhez való jogát kétségbe vonják, a vezetőiket nem tekintik tárgyaló partnernek, ott baj van a demokráciával. Ott pedig végképpen elromlott valami, ahol egy párt - különösképpen, ha kormányoz - magának vindikálja, hatalmi céljainak szolgálatába próbálja állítani a munkavállalók képviseletét, tagadva a munka és a tőke elkülönült érdekét. Ahol osztályharcos romantikának nevezik a valódi párbeszédet, a munka világában megjelenő Képviselet konfliktusokat, az ellentétes érdekek harcát, ott a hatalom könnyen tévútra téved. Olyan tévutakra, amelyek ingoványos történelmi tájakra visznek, ahol a szakszervezeteket kormányzatilag vezényelt korporációkba (testületekbe, kamarákba) szorították vagy az állampárt „hajtószíjának" szerepét osztották rájuk. Ezért nem értjük és a képviseleti demokráciára veszélyesnek tartjuk, a szakszervezeti érdekvédelem szempontjából pedig elutasítjuk a miniszterelnök évértékelőjén elhangzottakat, miszerint „gyerekes álmodozások, osztályharcos romantika, munkaadók és munkavállalók, kisvállalkozások és óriásvállalkozások egymásra uszítása helyett érdekegyesítésre, összeműködésre és egybefésülésre van szükség, ehhez pedig erős, stabil néppártra és néppárti, az emberek érdekét szolgáló kormányzásra van szükség." A szakszervezetek nem mondhatnak le a munkavállalók képviseletéről.