Huszadik század, 1906
1. szám - I. Önálló czikkek - Méray-Horváth Károly: A koalíció kórisméje
A koalíció reórisméje: 195 Az organikus folyamat rendje szerint pedig az a döntő, hogy ha a függetlenségi párt a 67-es réteg alá csuszamlanék, és így az ősi kuruc struktúrák kapcsolatában maradna, azok tendenciáit akarva érvényesíteni, úgy most már csakis konzervatív funkciói lennének, feladata lenne amaz ősi struktúrákat fentartani, tovább működtetni. Csakhogy egy ilyen konzerváló feladatot már teljesít a 67-es réteggel kapcsolatban álló 67-es politika, amely, amint láttuk, most konzerváló lett a legfölül kiképződött új kultúrréteg törekvéseivel szemben. A 67-es ezek ellenében, mint láttuk, a mai állapotokat akarja fentartani. Tehát egy még mélyebben fekvő réteg konzerváló feladata ezzel elesik, mert hiszen így a modern kultúrréteggel szemben konzerváló ellentétül csak a 67 marad érintkezésben. A még régibb struktúrák a 67-es konzervatív törekvések miatt érintkezésbe se jutnak azzal, amivel szemben a konzerváló feladat teljesíthető volna. Vagy pedig közös törekvésekbe kellene egybeszövődni a függetlenségi pártnak a 67-el, ami azonban az ő benső alkatával teljesen ellenkezik. E nélkül pedig a függetlenségi pártnak a kuruc struktúrát konzerváló törekvése, a 67 alatt, teljesen meddő, hivatás és feladat nélkül való, épp miután a konzerváló feladat fölötte most már be van töltve. Továbbá pedig, amely pillanatban a függetlenségi párt a modern kultúrréteg átalakító nyomása, törekvése elől a 67 alá csuszamlanék, rögtön elveszítené azon ma mögötte levő nyomás egész erejét, mely őt előre tolja, mint láttuk, azért, hogy a központi szervet módosítsa s ott bizonyos kiküszöbölési míveletet végezzen. Ha a függetlenségi párt a 67 alá csuszamlanék, úgy erejét kizárólag csak az ősi kuruc struktúrákból, illetőleg csekély, elszegényedett maradványaiból meríthetné. Azaz : azon hely, ahova a függetlenségi párt, mint a nemzet testéből eredő organikus képlet, tolatnék, most a lehető leggyöngébb erőforrást, tápláltatást nyújtó viszonyokat nyújtaná. Ami ellen pedig minden organikus élet reagál, s attól távolodik, ha teheti. Sőt épen azon erőforrásokat törekszik mindenáron megragadni, azok körül iparkodik elhelyeződni, melyek a legtelibbek, legduzzadóbbak, és ez épen az ország modern keletkezésű, munkás, gazdasági, produktív kultúrrétege. Úgyhogy ezt otthagyni, és az elszegényedett, eltokosodott, improduktív ősi rétegekbe csuszamlani, ilyen körülmények közt lehetetlenség.