Huszadik század, 1908

1. szám - II. Szemlék és jegyzetek - Többen: Kortörténeti jegyzetek. III. - A Kisfaludy-Társaság és a modern irodalom - A magyar nazarénusok - Kivándorlók és visszavándorlók - A magyar esküdtszék - A liberalizmus alkonya

II. Balogh Ádám, írta dr. Vargha Gyula miniszteri tanácsos, a m. kir. központi statisztikai hiva­tal igazgatója, a Kisfaludy-Társaság I. titkára 1908-ban. Balogh Ádám hallom a nótádat, T­őle a szemem is könybe lábadt) Elragad hős szíved harci kedve, Veled szállok 2) én is lelkesedve. Hogyha rácsaptál az ellenségre, Legszebb volt mindig a csata vége,") Nem a hátadon folyt, de a hátán.*) Vágtad és tiportad, Balogh Adám. Hős alakod mindig csak így lássam. Emelt karddal küzdve, bokrétásan ! Ha szívednek vérét bár ne látnám Vérpadon kifolyni, Balogh Adám.8) Az is kötőszónak két magyarázatja lehet: a) Vagy egyszerűen szó­tagpótló ; „egy királyságot egy szótagért!" ; b) vagy mélyebb jelentőségű, t. i. hogy a lelkesedő költőnek nemcsak a szeme lábad könnybe; mert, hogy az embernek más testrésze is lábadhat könnybe, azt a Széll Kálmán könnyező mellei óta jól tudjuk, hála Vészinek ! — 2) Vargha követi a Balogh kétszáz év előtti szíves meghívását: „Ha vitéz vagy, gyer velem". Vele száll ő is ; a szállás nem repülőgépen történik, ti modernek !, hanem a Murza fakó ló egyik beigazolt pedigree-jű leszármazottján. Várjon a császár azt is megsiratja-e, ha a költő paripája Bécs­ alját nyargalja: ez iránt jelenkori, udvari tanácsos­ kút­főink nem nyilatkoznak. — 3) Nyilvánvaló, hogy a költő a „minden jó, ha jó a vége" világnézet híve; esztétikai gyönyörét pedig mi váltja ki, azt meg­mondja a következő sor. — 4) Tehát a költő örül, hogy az ellenség hátán folyt, amiből következik: a) hogy Vargha a magántulajdon föltétlen respek­tálója, amit a birtokosragok szembeállítása jelez, b) hogy nemzeti altruiz­musa igen magasfokú : „gondolja" másnak a verést. — 5) Ezentúl tehát nem­csak a földbe lehet temetkezni, nemcsak krematóriumban lehet elégni — no, hisz nálunk nem lehet — hanem a köztemetők sorába lép a „sasok gyomra" is (venter aquilarum). Mennyi itt a sírdíj, szerző nem mondja meg, sem, hogy a papság milyen álláspontot foglal el e temetkezési reformmal szemben, mert a bibliai Jónás a cet gyomrából oly hamar exhumáltatott, ,hogy az nem tekint­hető igazi temetkezési precedensnek. — 6) Béri Balogh Ádám nemcsak rácot, de németet is aprított, de szerző, tekintettel a „felsőbbség" által Ausztriával kötött legújabb kitűnő kiegyezésünkre, célirányosabbnak látja, csak a rácot kinevezni „fia-sátán"-ná, teljesen a nemzetiségi törvény szellemében. — 7) Végre egy statisztikai szakkifejezés: ezerenként, pro mille! A nagy számok törvénye! — 8) Tömb Szilárd, nem akarván zavarni az olvasót lelkes hangu­latában, amely kétségtelenül ugyanaz, mint amelyet a költő elérni akart, leteszi pennáját­ * * # (Dorongh.) Népünk kifejlésének egyik legérdekesebb elágazása az Alpesek­ből ideszármazott német-magyar­ rác szekta, a nazarénus. Irodalmi méltatásuk szűkös. Az irányukban mindig türelmetlenebb protestánsok néhány népies röpívben vagy paposkodó vitairatban támadták őket; a világi tudomány nem ért rá törődni velök s legfeljebb ha szépíró literary gentleman-ek képzeletét melengették. Justh Zsigmond kacér- . •­kodott egykor a cannes-i angol villák hall­jaiban a „magyar vallással"; Aki ölni, dúlni jön hazánkba, Verje meg az Isten minden átka, Hírmondó se térjen meg belőle Sasok gyomra légyen temetője. Kegyelmet a rác,6)­e fia­ sátán, Nem is talált nálad Balogh Ádám , Ezerenként 7) vágtad a vad rácot, Holttestüktől még a fa se látszott.

Next