Századunk, 1926

Szemlék és jegyzetek - Purjesz Imre: A fasiszta Széchenyi

Szemlék és jegyzetek láncolata lehetséges volt, ahol Strasznoff még véletlenül sem botlott bele egyetlen egyenes emberbe sem, az az állam már ezért is rossz ki­látásokkal kellett, hogy nekimenjen a világháborúnak. Berlin, 1926 november. Lorsy Ernő: A fasiszta Széchenyi. A magyar történelemnek sok szép alakja van. Néhányan éltek és dolgoztak itt, akik méltók arra, hogy példaként tündököljenek a törpe epigonok előtt, hogy tanítsák a tanulatlan utódokat. Ezek a férfiak azonban férfiak voltak. Ezeket nem kell nagyító üvegen nézni és nem kell leplet dobni a többi ,nagyra, hogy kimagasodjanak a maiak felett. Ezek közé a nagyok közé tartozik Széchenyi István is. Tanított, serkentett, korholt, javított, írásai méltók arra, hogy ma is közkézen forogjanak, ma is tanít, ma is korhol. A ma írói, művészei, politikusai azonban tovább mennek. Nekik kell valaki, aki elhomályosítja Kossuthot és társait. A ma politikusai, írói nem tudják megbocsájtani Kossuthnak, hogy szabadelvű volt, hogy­ szabadkőmíves volt. Kerestek tehát valakit, akit a ma divatos kurzus­szellem atyjának tarthatnak és ennek írásaival akarják igazolni a reakciót. Ezt a célt szolgálja a Széchenyi kultusz. Ez érzik a legújabb ilyen tárgyú könyvön (Széchenyi, vallomásai és tanításai, Széchenyi Antoló­gia). Bevallja ezt az antológia összegyűjtője Fekete József. Azt mondja: „Célunk pedagógiai és nem tudományos . . ." Az anyagot „célunk és a lehetőségek szerint feldolgoztuk benne". Ez ugyanolyan, mintha a bib­liából azt akarnák hirdetni: Nincs Isten. Ez benne van így a bibliában, csak aki nem célja szerint idéz, az befejezi az idézetet: „Nincs Isten — mondja az együgyü". Széchenyit nem lelhet, nem szabad egyesek célja szerint módosítani. Széchenyi volt akkora férfi, hogy úgy kell tanítani, amilyen volt. Nagy marad ő akkor is. Igaz, hogy nem lesz belőle sem Pál apostol, sem Assisi szent Ferenc s akkor Kossuth is több lesz, mint akit „felkap a történelem sorskereke", de nem is lesz a maii kurzus atyja és még ke­vésbé fasiszta. Igen, Széchenyi fasiszta. Ez a legújabb. Ezért kell Széchenyi-anto­lógia. Azt mondja Fekete József kiváló munkájában: ,,A politikában a parlament mechanikus működését kezdi fölöslegessé tenni az erős aka­ratú s tenni tudó, férfias politikus egyéniségek föllépése, a társadalmi, politikai, szellemi élet minden területét erős akaratú, szilárd meggyőző­désű egyéniségek kezdik ellepni, akik hitet és erőt éreznek magukban arra, hogy a maguk sorsának kialakítói s a társadalom, politikai, szel­lemi élet befolyásolói legyenek . . . Az ember teremtő ösztöne, alkotó vá­gya újból ébredezik, hogy mivoltát mindjobban érvényesíthesse. A tett lesz az emberiség új jelszava. íme egy negyedik rokonvonás, amely Széchenyi szellemi világát a most támadó korszellemmel összekapcsolja". Tehát Széchenyinek nem kell a parlament mechanikus működése.

Next