Századunk, 1931

Cikkek, tanulmányok - Görög Imre: Mahatma Gandhi

Görög lit 5 százaléka inkább lemond a szabadságról és az életről, inkább elszenvedi a nélkülözést, minthogy a nyugati munka lázába hajszoltassa bele magát. Háromszázhúsz millió indul­ó közül kétszázötven milliónak nélkülözhetet­len kiegészítő keresetét tette a háziipar, amíg a gyáripar azt ki nem verte a kezéből. A Szatyagraha Asram és más nevelőházak apró mintagazdaságokat létesítenek a földmívelés, állattenyésztés és bőrfeldolgozás megjavítására és ezzel beviszik a falvakba az aktivitásnak és újításnak azt a mértékét, amelyre a hindu tömegek ma képesek. És közben a városok, a nagy kikötők körül, az északi tartományok aktívabb lakossága között, a poonai iskolatelep puritán műhelyeiben, amelyek közt a vil­ág egyik legteljesebb közgazdasági könyv­tára áll, rohanva fejlődik az új szellem, amely India számára is megérleli az ötéves és tízéves munkatervek, a gyökeres átalakulás lehetőségeit és vezetőit., A nyugati technika meg fogja hódítani Indiát. De hol van megírva, hogy embermilliók hekatombáin és véres verejtéktengerén át hódítsa meg? Azért mert máshol is úgy történt? A történelem nem ismétli meg magát. A Szovjet sem fogja végigcsinálni a nyugati kapitalizmus életfázisait. A fehér fajnak még meg kell vívni azt a harcot, amely a tőkét és a gépet emberfaló Moloch­bóll embert szolgáló eszközzé formálja át. Csodálhatjuk, hogy India szellemi vezérei előre akarják ezt biztosítani? Hogy milyen eredménnyel küz­denek majd, nem tudhatjuk. De alig kétséges, hogy a buddhizmus és a ke­reszténység első térítő századai óta a lelkiségnek olyan tiszta és erős folyama nem áradt embertömegek közé, mint amilyennel a Szatyagraha Asram, Popna és a velük rokontelepek tanítványai öntözik ma India ősi földjét. Fajvédelem: A nagy félsziget angol urai féltve őrzik fajuk tisztaságát. Nemcsak azt küszöbölik ki a magaik köréből, aki bennszülöttel összeházasodik és nemcsak a félvért. A klubok és szalonok nagy része e­lzárkózik még azok elől is, akik a megbélyegző C. B. jelzőt viselik, aki Colonial Born ,­ tehát a gyarmaton született és ott is nevelkedett fel. Más dollog, ha a szülei haza­küldték Angliába és ott tiszta angol levegőt szívott magába gyermekkorában. Akkor nincs ellene kifogás, akkor méltó tagja az uralkodó társadalomnak. A régebbi árja hódítók, a hindu kiváltságos kasztok ősei kegyetlenebb eszközökkel védté­k a maguk faji tisztaságát. A smadurai Visnu templom belső szentélyét hatalmas fal veszi körül. A monumentális szürkeséget egyetlen he­lyen kis vasrácsos ablak szakítja meg és az ablaktóll bizonyos távolságra a földön négyszegletű kőlap van, amelyen egyszerre csak egy ember foglalhat helyet. Ha az idegen megkérdi a vezetőt, mire való az ablak s a kőlap, meg­kapja a fölvilágosítást: a páriák nem léphetik át a Szentély küszöbét, de még a belső udvarra se bocsátják őket. Az idők sorá­­ azonban egy lágyabb szívű pap, vagy egyházi testület mégis annyi részvétet tanúsított a csandalák, az «érinthetetlenek» iránt, hogy a falba vágatta ezt a kis ablakot. Aki a kőlapon áll, a vasrácson keresztül megláthatja Visnu szentélyének aranykupoláját. És azóta a páriák minden ünnepen hosszú sorban gyülekeznek a kőlap előtt, hogy egymásután ráléphessenek a kőkockára és egy futó pillantást vethesse­nek az elzárt szentély csillogó fedelére. «Auch das ist Menischenliebe» — mondta Nietzsche, Mánu törvény­könyvének hasonló szellemű kegyetlen rendelkezéseiről, amelyekkel­ az ural­kodó faj a maga felsőbb emberségét igyekezett körülbástyázni a sötétborír bennszülöttek fajtája ellen. Mahatma Gandhi már kora gyermekkorában szembeszállt ezzel a hindu hagyománnyal. Rokonai és barátai tiltakozása és fenyítése ellenére érintkezett a páriákkal. Fölszabadításuk egész tanításának egyik legfontosabb forradalmi tétele, a nők és özvegyek fölszabadítása és az országszerte szokásos gyermek­házasság eltiltása mellett. (Gandhi maga is tizenkétéves korában nősült.)

Next