Századunk, 1948
Tanulmányok - Szabó József: A szabadság új értelme
SZABÓ JÓZSEF ez a szabadság különbözteti meg az emberi társadalmat az állatfajok mechanikus közösségeitől, a társadalmi életet az élet többi alakjaitól a természetben, a gondolat határtalan világát a lét merev kötöttségétől. 3. Az emberi jogok múltja. Az emberi jogok védelmét eddig még minden igazi demokrácia zászlajára tűzte, így az angol Magna Charta (1215), az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata, szövetséges tagállamainak Bill of Rights-ai, az Unió alkotmányának számos kiegészítése, az emberi és polgári jogok deklarációja az amerikai mintát követő francia alkotmányban, a páriskörnyéki békeszerződésekkel alkotott kisállamoknak (1919) és a Szovjetúniónak (1936) a francia mintát alapul vevő új alkotmányai. Ezenkívül a magyar történeti alkotmány is, amelynek az emberi jogokra vonatkozó rendelkezéseit az Aranybulla (1222) óta számtalan törvény és szokásjogi szabály foglalja össze, s legújabban demokratikus alkotmányunk alaptörvénye (1946:I. tc.) formálisan is deklarálja és összegyűjti, egy másik (1946 :X. tc.) pedig egyes vonatkozásokban büntetőjogilag is szankcionálja. A nemzetközi életben is egyre tudatosabban elismerik az emberi jogok védelmének szükségességét. Roosevelt híres „négy szabadság"-beszéde és a két angolszáz hatalom által kibocsátott Atlanti Charta (1941) alapján a dumbarton paksi (1944) és san franciscoi konferencia (1945) is foglalkozott vele, s belekerült az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányába is. Ennek Bevezetése kifejezi az Egyesült Nemzetek Szervezetében résztvevő népek elhatározását, hogy meg kívánják erősíteni az alapvető emberi jogokba, az emberi személyiség méltóságába és értékébe, a kis és nagy nemzetek férfiainak és nőinek egyenlő jogaiba vetett, hitet. A Szervezet egyik alapvető célja nemzetközi együttműködés létesítése gazdasági, szociális, kulturális vagy humanitárius jellegű nemzetközi problémák megoldására, s az emberi jogok és mindenki alapvető szabadságjogai tiszteletének előmozdítása, tekintet nélkül a faji, nemi, nyelv- és vallásbeli különbségekre (Art. 1., Sec. 3). Az emberi jogok biztosítását az Alapokmány a Szervezet körén belül a közgyűlés (Art. 13., Sec. 1, B), a gazdasági és szociális tanács (Art 55. c., Art. 62., Sec 2) s részben a gyámsági tanács (Art 76., Sec. c) hatáskörébe utalta. A gazdasági és szociális tanács egy 18 tagú különbizottságot (Commission on Iluman Rights) létesített az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok részletes kidolgozására. S ezen belül külön albizottságok működnek a sajtószabadság (Sub-Commission on Freedom of Information and the Press) s a kisebbségi kérdés (Sub-Commission on Prevention of Discrimination and Protection of Minorities) megvitatására. Külön bizottság létesült továbbá a nők helyzetének tanulmányozására (Commission on the Status of Women). S az emberi jogok bizottságában jelenleg már előkészítés alatt áll egy nemzetközi Bill of Rights, az emberi jogok chartája. Ez az emberi jogok bizottságának 1947 december 1—17 között Genfben tartott ülésében hozott döntés szerint három részből fog állani: az elveket tartalmazó Deklarációból, a részleteket magában foglaló Egyezményből, s a kikényszerítés módozatait tárgyaló végrehajtási utasításból. Egyelőre csak az első két rész tervezetét szövegezték meg és hozták nyilvánosságra. (First Drafts of the International Covenant and Declaration or Humtim Rights.