Ifjú Kommunista, 1958 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1958-01-01 / 1. szám
A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség folyóirata, a KISZ-vezetők számára A JÖVŐ A SZOCIALIZMUSÉ írta: MAROSÁN GYÖRGY É Új esztendő küszöbét léptük át: elbúcsúztunk a harcokban , és sikerekben gazdag 1957-es évtől, hogy újult erővel, töretlen élniakarással, magabízóan kezdjük el az új, az 1958-as esztendőt. Az új esztendő munkájának megkezdése előtt tekintsünk vissza egy pillanatra arra a 365 napra, melynek eleje még a lét vagy nemlét gondjaitól volt terhes, s melynek végén már a jövő biztató ígérete tette acélossá erőinket. Egy esztendő nem nagy idő egy nép életében, egy év eseményei csak történelmi sorsfordulók idején szokták megváltoztatni egy ország képét és egy nép életének körülményeit. Ritka az ilyen esztendő és mégis bátran elmondhatjuk, hogy az 1957-es esztendő sorsforduló volt a mi népünk életében. Amikor egy évvel ezelőtt az óesztendőt búcsúztattuk, egy vészszel és viharral, véres ellenforradalommal terhes évet hagytunk a hátunk mögött. Üzemeink kazánjai hidegek voltak, a munkások napi három-négy órán át dolgoztak, bányáinkat naponta csak néhány száz vagon — még a közlekedés számára is kevés eszén hagyta el. Az infláció veszélye fenyegetett és az utcákon, habár erősen korlátok közé szorítva is, de még garázdálkodtak az ellenforradalom erői. Százak és százak hagyták el naponta az országot, hogy idegenben keressenek boldogulást; az iskolákban szünetelt a tanítás, a fiatalok egy része szülői felügyelet nélkül az utcákon csatangolt. A velünk szembenálló ellenséges tábor rádiója és sajtója naphosszat uszított hazánk és népünk ellen: az imperialisták szívesen állták volna körül a „sírt hol nemzet süllyed el”. És mi mégsem pusztultunk el, mert voltak barátaink, akik soha egy percre sem hagytak magunkra. Azokban a napokban, amikor az ellenforradalmi pusztítás miatt a legnagyobb ínség előtt állottunk, pályaudvarainkra befutottak a baráti országok, elsősorban a Szovjetunió vasúti szerelvényei, melyek gyógyszert, élelmiszert, építési és nyersanyagokat hoztak, hogy így járuljanak hozzá a nehéz napok átvészeléséhez. A szocialista országok segélyszállítmányaival egy-