Ifjúmunkás, 1959 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1959-02-05 / 6. szám

✓ DIÓSZEGI MOZAIK Tavaly év végén cikkben fog­lalkoztunk a diószegi IM­SZ szervezet kérdéseivel. Az utóbbi hetekben néhány olyan ered­­­mény született, amely — meg vagyunk győződve — az ifjúsági munka kibontakozásának a kez­detét jelzi. Ezekből közlünk párat. 1. Az alapszerv­ezetek gondosan foglalkoznak az új IMSZ tagok felvételének előkészítésével. A február eleji közgyűléseken mind a tíz alapszervezet legke­vesebb két taggal gyarapodik. 2. A községben két színjátszó csoport alakult. Megtartotta első próbáit az ifjúsági kórus és a zenekar is. Az Ifjúmunkás előfizetőinek száma a múlt év novemberi 32-ről, 280-ra emelke­dett. 3. Széleskörű önkéntesmunka ak­ció van kialakulóban. Az Avram láncú mezőgazdasági társulás­ban 26 taggal megalakult a köz­ség első hazafias munka­brigád­ja, amely elvállalta a társulás új magtárának felépítését. Ha­zafias IMSZ munka­brigádok a községi köz­fognak dolgozni fürdő építésénél is. És ami még rossz... Politikai kör 1959 január 22-én este a Petőfi Sándor társulás alapszervezetében. Biroga Irén propagandista könyvből olvassa a leckét: a hallgatók... szunyókálnak A kollektív gazdaságok megerősí­téséért! Az aranyosmedgyesiek tapasztalataiból A Szatmár rajoni aranyos­­medgyesi G­­loria, Cloşca si Crisari’­ kollektív gaz­daság fiataljai eredményesen já­rulnak hozzá a közös gazdaság szervezeti-gazdasági megszilárdí­tásához. A kollektív gazdaság termelé­sében különös fontossága van a kiváló minőségű vetőmagvak ter­mesztésének. Az IMSZ alapszer­vezet javaslatára a gazdaság vezető tanácsa az ifjúságra bízta ezt a nagy fontosságú munkát. Mondani sem kell, az ifjak be­csületbeli feladatnak tartották úgy dolgozni, hogy munkájuk eredménye ne csak nekik, hanem a gazdaságnak is örömet okoz­zon. A mezei brigádokban dolgo­zó ifjak igyekeztek gyakorlatilag megvalósítani mindazt, amit a gazdaság laboratóriumában és a különböző szaktanfolyamokon tanultak. Szorgalmuk eredményei­ként a kísérleti parcellákon búzá­ból és kukoricából 4—5 mázsá­­val nagyobb hektárhozamot ér­tek el, mint a nagykultúrában. D­e nemcsak a vetőmagtér­i illesztésben elért szép ered­­ményekkel gyarapították a kollektíva gazdasági erejét. Mivel a helyi időjárás- és talajviszo­nyok igen kedvezőek a naprafor­gó és cukorrépatermesztésre, az ifjúmunkások elhatározták, hogy gazdaságukban meghonosítják e két fontos kultúrnövény termesz­tését. Ugyanis a környéken nem nagyon foglalkoztak addig sem napraforgó-, sem pedig cukorré­patermesztéssel. Hogy felkeltse az ifjak érdeklődését a naprafor­gó- és a cukorrépatermesztés iránt, a gazdaság IMSZ alap­szervezete — a pártszervezet és a vezető tanács segítségével — szaktanfolyamot szervezett, ame­lyen az ifjak megismerkedhettek a cukorrépatermesztés „titkai­val“, felismerhették, milyen elő­nyökkel jár ennek a növénynek a termesztése mind a gazdaság, mind a kollektivisták számára. K­özvetlenül a konstancai ta­nácskozás után az IMSZ alapszervezet vállalta, hogy elősegíti a kollektív gaz­daság állattenyésztésének fejlesz­tését, az állati hozamok növelé­sét, hiszen gazdaságilag erős kollektívát nem lehet elképzelni jó állattenyésztés nélkül. Ara­­nyosmedgyesen nagy hagyomá­nya van az állattenyésztésnek, viszont nem mindig volt meg­felelő takarmányalap. Éppen ezért az IMSZ alapszervezet célul tűzte ki, hogy segíteni fog­ja a vezető tanácsot a lucerna és vörösboré termesztésének kiter­jesztésében. A célkitűzésnek megfelelően az IMSZ alapszerve­zet mindig idejében mozgósítot­ta az ifjakat a lucernaterm­és gondozására, lekaszálására és betakarítására. Jórészt az ifjak munkájának köszönhető, hogy a gazdaság állatállományának­­74 szarvasmarha — ebből 21 fejős­tehén —, 160 sertés, csaknem négyszáz juh stb.) mindig bősé­ges és jó minőségű takarmánya volt. Az ifjak munkájának is része van abban, hogy 1958-ban a kol­lektív gazdaság állóalapja majd­nem megkétszereződött (380 ezer lejről több mint 600 ezer lejre növekedett). T­ermészetesen a közvagyon gyarapodásának arányá­ban növekedett a kollekti­visták keresete is. 1958-ban pél­dául 7,6 kg gabonát, 1 kg napra­forgót, 3 kg burgonyát, 6 kg takarmányt, jelentős mennyiségű bort, pálinkát és túrót, valamint 7 lejt osztottak egy munkaegy­ségre az aranyosmedgyesi kollek­tív gazdaságban. Alexandru Au­rel IMSZ-tag, aki 280 munkaegy­séget teljesített a gazdaságban, nyolc és fél mázsa búzát, több mint másfél mázsa rozsot, több mint 11 mázsa kukoricát, 280 kg napraforgót, 840 kg burgo­nyát, körülbelül 17 mázsa takar­mányfélét, 84 liter bort, 11 liter pálinkát és csaknem kétezer lejt keresett a közösben. Hasonló jövedelmet vitt haza osztáskor sok más aranyosmedgyesi kol­lektivista ifjú. Egyébként a gazdag része­sedésről ,­­mindennél ékesebben beszél az, hogy tavaly 36 kollek­tivista fiatal épített magának új házat, sokan bútort, rádiót, ke­rékpárt vásároltak. A kollektív gazdaság megerő­södése, az a tény, hogy az el­múlt esztendőben a különböző növények hektárhozama 4—13 mázsával növekedett, sok egyé­nileg dolgozó parasztot győzött meg a nagyüzemi, közös gazdál­kodás felsőbbrendűségéről. S hogy ez mennyire így igaz, bi­zonyíték rá, hogy nemrég 73 új tag lépett a kollektív gazdaság­ba és közülük 28 ifjú házaspár. Petre Lunga ­­pp Valóra vált határozatok Még jól emlékeznek a szigeti „Deservirea“ termelőszövetkezet IMSZ tagjai a beszámoló és választási gyűlésre, ahol a tag­ság többsége keményen megbí­rálta a régi vezetőséget, mert elhanyagolta a fiatalok szabad idejének a megszervezését. U­­gyanakkor felrótták azt is, hogy a termelési brigádok széteső­­félben vannak. Ezen a gyűlésen határozták el, hogy átszervezik az ifjúsági termelési brigádokat, két IMSZ őrhelyet és két hazafias IMSZ brigádot hoznak létre, berende­zik a klubot és rendszeresen megtartják az ifjúsági csütörtö­köket. Az új vezetőség, amelybe Ko­­szován Sándort, Szetl Petrát, Giiz Jolánt, Micimea Annát és Takács Sándort választották be, rövidesen hozzálátott a kitűzött feladatok megvalósításához. Legelőször is átszervezték a két termelési brigádot, amely kon­krét munkaterv alapján dolgo­zik azóta, majd két IMSZ őr­helyet létesítettek. Megalakítot­ták a két tervbe vett hazafias IMSZ brigádot is. A szövetke­zet vezetőségének a segítségé­vel pedig berendezték a klubot, ahol az ifjak olvasnak, tanul­nak és szórakoznak. RÁCZ MIKLÓS a Sziget rajoni IMSZ bizottság első titkára Miért késik az ifjúsági brigád megalakítása a szereidében? A KOLOZSVÁRI Unirea fém­ipari üzemek IMSZ bizottsága még az elmúlt év nyarán szóba­hozta, hogy a szereidében ifjú­sági brigádot kellene alakítani. De a dologból máig sem lett semmi. S ennek egyik oka az, hogy Becker Ferenc, a részleg vezetője nincs egy véleményen az IMSZ bizottsággal. Szerinte nem érdemes ifjúsági brigádot alakítani a szereldében, mert egy gép összeszerelésénél nem foglal­koztathatnak 10­-15 embert, a­­mennyi mondjuk egy brigád lét­száma. Nem helytelen álláspont az sem, hogy ahol nem ésszerű do­log a brigád alakítása, ott nem kell erőltetni, de ahol van erre lehetőség, ott feltétlenül brigá­dot kell alakítani, mert annak tagjai nagyobb­ munkatermelé­kenységet érhetnek el. A brigád jobban meg tudja szervezni a munkáját és gazdaságosabban kihasználhatja a munkaidőt. A tagokban kialakul az egymással és a brigáddal szembeni felelős­ség, hogy egyikük se rontsa mennyiségben vagy akár minő­ségben is a brigád összeredmé­­nyeit. A normájukat így nagyobb százalékban teljesítik és nő a keresetük is. Azonkívül az egyes brigádok között termelési verseny folyik, ami mind a munkaterme­lékenység emelését szolgálja. VANNAK olyan munkahelyek, ahol feltétlenül szükséges brigá­dot alakítani, mert a termelési folyamat kívánja meg. Az Unirea gépgyár szerelde­jében egy gyűrűsfonó vagy szö­vőgép összeszerelésénél 6—7 em­ber dolgozik. Ha csak az a ne­hézség, hogy egy gép szerelésé­nél nem tudnak munkát adni az egész brigádnak, a tagok szerel­hetnek egyidőben akár két gé­pet is. Aztán még azt sem írták elő sehol,hogy egy brigádnak ép­pen 10—-15 emberből kell áll­nia. A brigádok létszáma a szük­ség szerint alakul. Az esztergá­lyosoknál a leggyakoribb a hat­tagú brigád, míg a hengerdék­­ben a legtöbbször éppen hatvan tagot számlál. Az Unirea gyár szereldejében a munkásoknak több mint fele fia­tal. Itt lehetne két ifjúsági bri­gádot is szervezni s még akkor is lennének olyan fiatalok, akik az idősebbek csoportjában dol­goznak. S hogy mennyire érde­mes lenne ifjúsági brigádot alakí­tani, azt Rostás Jenő, a karban­tartó részleg lakatosa gyakorlati példával illusztrálta: — A múlt hónapban néhány dróthúzó gé­pet kellett összeszereljünk. Ala­kítottunk egy 15 emberből álló lakatos brigádot, amely egy hó­nap alatt 36 dróthúzó gépet ál­lított össze. Ezt a teljesítményt egyénileg dolgozva csak 30 em­ber végezhette volna el ugyan­azon idő alatt. Kiderült, hogy még egy hónapra vagy egy bizo­nyos munka elvégzésére is érde­mes brigádot alakítani. EZELŐTT két évvel alakítot­tak a szereldében is egy ifjúsági brigádot. Egy évig dolgozott . Ebben az időben állandóan az üzem élbrigádja volt. Mivel az­tán a fiúk közül időközben töb­ben berukkoltak, a brigád fel­bomlott, s azóta nem sikerült újat alakítani helyette. Ennek okát nemcsak a részlegvezető ellenvéleményében kell keresni, hanem abban is, hogy az üzem eddigi IMSZ bizottsága sem fog­lalkozott komolyan a kérdéssel. Reméljük, hogy az új bizottság nem tétovázik annyit és rövid időn belül hozzálát, hogy ifjúsági brigádot szervezzen a szerv idő­ben is. * Slage Kruébet Kementetö Hés a reelmi fémkombinátban 3 ÉBERSÉG, Ó ! Az elmúlt napokban őszinte örömmel üdvözöltem Bata Ioánt, akit a szatmár­hegyi, csonkási és rézteleki IMSZ tagok december 22-én megválasztottak a községi bizottság titká­rának. A fiatal mezőgazdasági szakember mosolyogva hárí­totta el a gratulációt. — Hallottam, hogy én lennék a bizottság titkára, de hogyan legyek, amikor a mai napig, január 28-ig, a s­zat­­már rajoni IMSZ bizottság még nem konfirmált bennünket. Lehetséges ? — Nem konfirmáltuk a bizottságot, mert nem tudjuk, hol van a választásról szóló dosszúr — hangzott Gusztus János elvtárs válasza Szatmárról a telefonhívásra. Tehát a dosszár... A községben azt mondják, hogy a rajonnál van; ott azt hitték, hogy Takács János elvtársnál, az instruktornál van, aki viszont azt állítja, hogy Szatmárhegyen maradt Matyi Józsefnél, a bizottság egyik tagjánál, ő pedig... Lassanként a betűk is megszédülnek, így tehát a dosszár is megvan, de még sincs meg. Bízzunk benne, hogy Kilics Teodor elvtárs, a rajoni bizottság első titkára — ígérete szerint — megkeríti. És ami a legfontosabb: a rajoni bizottság ebből az esetből levonja a megfelelő tanulságot; nagyobb éberségre, az okmányok gondosabb kezelésére neveli a fiatalokat. Szekeres Lajos

Next