Ifjúmunkás, 1970 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1970-03-26 / 13. szám

Tavaszi program­hirdetés (Gondolatok az RKP KB márciusi plenáris üléséről) Az elmúlt hét keddjén kezdődött a plénum, s a felvetett problémák, cél­kitűzések még csak most kezdenek igazán felszívódni az egész nép ér­telmébe... Tavasz van... Csodáljuk a fák bűvé­rügyeit. Vitaminokat szedünk, erősít­ , jük magunk az eljövő időkre... Jelké­pesnek érezzük-e a plénum nagy je­lentőségű programhirdetését? Ezt az országunk további felemelkedését ki­jelölő tavaszi nyitányt? Tessék, bátran­­ bólogat bennünk az eszmélkedő józanság. Hiszen a számos napirendi pont között a Központi Bi­zottság olyan döntő kérdésekben ha­tározott, hogy a továbbgondolás, az általános elmélyülés egyenesen köte­lező m­indannyiunk számára, legyünk idősek vagy fiatalok, hiszen mindnyá­junk jövőjéről van szó. Krónika Már első olvasásra is megragadnak az állattenyésztés fejlesztéséről, vala­mint a vízgazdálkodási, öntözési, ár­­vízvédelmi, lecsapolási és a talaj­erózió-leküzdési munkálatokról szóló távlati programok tervezetei. Mind­kettő sokoldalúan képzett, hozzáértő szakemberek közös munkájának ered­ménye, és most, hogy nyilvánosan is megvitatták őket, elképzelhetjük, mi­lyen mély valóságlátás és realitásér­zék őrködik afölött, hogy e gazdasági ágakba fektetni kívánt jelentős ös­­­szegű beruházások hatványozottan ér­telmet kapjanak. Mindkét programtervezet létrehívó­­ja maga az élet: hazai szocialista va­lóságunk. Az ország fejlesztésében el­ért tagadhatatlan, lényeges eredmé­nyek s ezek mellett egyes hibák, mulasztások. Különösen Nicolae Ceauşescu elvtársnak a plénum utol­só napján mondott záróbeszéde fi­gyelmeztet erre a valóságra: össze kell tennünk meglevő tudásunkat, erőinket, hogy életünk hatékonnyá váljék minden területen. Az állatte­nyésztés sokkal tudományosabb és Ifjúmunkás (Folytatása a 2. oldalon) Világ proletárjai egyesüljetek! Alapítási év: 1922 IV. sor XIV. évf. 1970. március 26. Ara 30 bani A KISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HETILAPJA Gr. Prepeliţă fotoja Motorosok МЛПЛТП1 líiM Ismertem egy fiút, lYIHUHIUL JUH ki az állomási rés tiben éjjel négy órakor angol nagy­követnek adta ki magát — nem hitték el neki. Egyetemről kirúg­ták, tán még sityiben is ült. Hallottam egy lányról, ki francia­­szakos diáknak adta ki magát, s helyettesítői állást kapott egy vidék­i líceumban. Később derült ki: olvas­ni se tud. Elbocsátották akkor, s ma egy más vidéki iskolában tanít. Franciát... Találkoztam egy emberrel, aki szigorú példatal bátornak és igazságosnak adta ki magát egy gyűlésterem közönsége előtt. Elnézték neki, bár mindenki tudta, hogy se nem bátor, se nem igazságos. Szinte magától jön az alkalom: adjam ki magam én is, mondjuk — bölcsnek, mindentudónak. Tükör előtt próbálkozom: sikerül! Vajo­­, ha már-már túl vastag a játék, tu­dom-e bizonyítani az ellenkezőjét? Cseke Gábor шявяшвшшяшшшвщ I \\M­IM _­im-70 \ I P­­$? MÁRCIUSI SZÁMUNKBÓL­­ • Ana Blandicina, Pethő László és Szőcs Kálmán versei • Kin­cses Elemér: Az ugrás (Vitézi ének prózában) • Kilátó : Hamlet — gondolat és tett • Sütő András új könyvéről • Sigmond István: Az ószeres. Monodráma. • Névtelen súlyemelők ’• Értjük egymás szavát? • Tudományos figyelő • Csakazértis A lenini gondolat (l.) Magunknak is ritkán valljuk be, hajlamosak vagyunk a leninizmust csak az összes művekben bennefog­­lalt közgazdasági, politikai és filo­zófiai tanok összességének tekinteni, és mint minden tant, valami módon lezártnak, befejezettnek s kicsit a múlthoz tartozónak könyvelni el. Hogy a természettudományi elméle­tek segítségével fokozatosan meghó­dítottuk a természetet, s civilizáltab­bá tettük élet- és munkakörülmé­nyeinket, immár magától értetődő dolog. De hogy egy társadalomtudo­mányi elmélet kiszabaduljon a betűk EDITACIÓ világából, és millió tevékenysége ré­vén anyagi erővé váljék, ez még egyelőre szokatlan és új. Igen, mindannyiunknak meg kell szoknunk, hogy a leninizmusban nemcsak elmélettárat, hanem politikai erőt is lássunk. Erőt, amely képessé tesz szembenézni elkövetett hibáink­kal, múltbeli önmagunkkal, és a szembesítésből okulva egyengethetjük a jelenből a jövőbe vezető utat. A tudásszomj szintén a leninizmus Antal Margit (Folytatása a 6. oldalon)

Next