ifjúsági Magazin, 1981 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
Premier Január 20-tól, mint tudjuk, új lakó költözik a Fehér Házba. A bérlőről valószínű többet ismer a világ, mint az USA bármelyik eddigi elnökének előéletéről; színész volt, pontosabban filmszínész. Ha igaz, azt az életművet gondosan őrzik a pléhdobozok valamelyik filmraktárban. 1937 és 1965 között ugyanis 54 filmet forgatott, jegyzik fel a statisztikusok. Ez több, mint Gerard Philippe teljesítménye. Szám szerint. Előéletének gondos kutatói — s ez mostanában jól fizető foglalkozássá vált — kiderítették azonban azt is, hogy az 54 film között egy sem akadt, amellyel valamit is nyert volna. Sőt, olyan sem akadt, amely a filmkritikusokat figyelemre ösztökélte volna. Az 1938-ban forgatott Swing your lady című film például ,,a minden idők ötven legrosszabb filmjének egyike címet érdemelte ki” — emlékeztet a Le Monde. Így tehát nem sokat tud a világ a színészről, aki — mint az említett lap is megírta — arra hivatkozik, hogy tulajdonképpen sohasem csinálhatta meg azt a filmet, melyet igazán szeretett volna. Az emberiség mozirajongó része, sajna (vagy szerencsére) ezt már a későbbiekben is nélkülözni lesz kénytelen. Van azonban egy olyan érzésünk, hogy a Fehér Házban módjában áll majd befolyásolni a dolgokat, hogy az előadás reménykeltő legyen. Mellesleg a nagy napot kísérő hollywoodi kommentárok kissé borúlátóak. Henry Fonda azt mondta: ,,Csalódott vagyok és azt gondolom, hogy Reagen megválasztása még nagyobb tragédia, mint Nixoné volt annak idején.” Paul Newman véleménye. ..Megyek és megnézem, hogy a számba tudom-e venni a puskám csövét. De öngyilkossági kísérleteket tennék akkor is, ha Carter győzött volna.” Jane Fonda pedig így vélekedett : „Ronald Reagen rossz színész volt és rossz elnök is lesz.” Bízzunk benne, hogy csak az irigység beszél belőlük .. . Leltári indián Jurina, a brazíliai Xavantes indián törzs főnöke nem utazhatott Rotterdamba, hogy tanúvallomásával részt vegyen a Russel Bíróság munkájában. A téma az indián népirtás volt. A Figaro idézi az okot is, s ez csakugyan figyelemre méltó. Minthogy a brazil törvények szerint ,,az indián gyámság alatt levő emberi lény” ennek megfelelően oltalmazója felel érte, Így tehát a Belügyminisztérium jobbnak látta, ha Jurmát nem teszik ki kellemetlen keresztkérdéseknek ideát, Európáiban. Érdemes kinyitni ezzel kapcsolatban azt a könyvet, amelyet néhány évvel ezelőtt adtak ki Párizsban. A népirtásról címet viselő dokumentumkötet többek között ezt írja: „Státusa szerint az indiánt meghatározták mindenek előtt, mint egyént, de — s ez új a brazil jogban — mint törzset is... A törzsi állapotban levő indiánt brazilnak tekintik, de nem vonatkoznak rá a köztörvényeik, mivelhogy még nem asszimilálódott, nem vált a társadalom teljes értékű tagjává. És így, ebben a helyzetben az állam gyámsága alatt áll... Vagyis, nincs választási lehetősége, a kormány számára az indiánok csak úgy léteznek, mint leendő állampolgárok. Nincs joguk — például — a föld kincseinek kitermeléséhez, s bármely más területre való áttelepítésükhöz elegendő egyetlen elnöki határozat is, amely nemzetbiztonsági területfejlesztési okokra, magasabb államérdekekre hivatkozik. Vagyis ez a botrányos gyakorlat, amely kifejezetten kapitalista érdekeket tart szem előtt, törvénnyé vált.” Jurmna nyilván nem a Transamazonica, az őserdőn átvezető út előnyeiről akart beszélni, hanem azokról a dolgokról, amiről odahaza is hallgatnak. Tény ugyanis, hogy a brazil kormány a 60-as években létrehozott egy parlamenti vizsgálóbizottságot az indiánok sérelmére elkövetett visszaélések tanulmányozására. A bizottság több, mint 20 kötetben nyújtotta be jelentését az elnöknek , de amelyet sohasem publikáltak,még a részletei sem láttak napvilágot. „A brazil kormány attól tart, hogy Hollandiában elmondok egy s mást az indiánok életéről. Ha a Legfelsőbb Bíróság is elutasítja útlevélkérelmemet, akkor a Xavantes törzs nevére kiállított papírokkal utazom” — mondta a törzsfőnök. Nem tudni, hogy Jurma a brazil jog szerint aszszimilálódottnak tekinthető-e, de hogy jártas a világ rájuk vonatkozó dolgaiban, az biztos. Tudja például, hogy az észak-amerikai irokéz törzs főnöke két évvel ezelőtt már ugyanígy utazott Svájcba. Talán újságot is olvasott annak idején, amikor az USA elnök-képviselője Helsinkiben aláírta azt az okmányt az emberi jogokról, amely törzsfőnök kollégájának az utazás jogát biztosította volna ... ÉLNI AKAR Hunt, Lauda és Schechter után kiszállt a negyedik is: Fittipaldi. A hírek szerint az igazi döntés akkor született meg benne, amikor Regazzoni, akaratán kívül, végleg abbahagyta... „A Forma 1-es gépek csupán atechnikai-látványossági szempontokkal számolnak, az emberrel nem. Hiányérzetet keltenek verseny közben, s ez 300 km-es száguldásnál az egyenesben azt jelenti, hogy a pilóta nem érzi a kanyart. 1981-ben már nélkülem indul a mezőny” — nyilatkozta az Odobónak. Tulajdonképpen szerencséje volt. 18 évesen kezdett versenyezni, öt év múlva már hat győzelmet mondott magáénak az F—3-as kategóriában. 1972- ben világbajnok lett a minden autóversenyzők álomversenyén, az RB—1-en. A brazil posta bélyeget adott ki. Pelé, aki ekkor már egyeduralkodó volt, megkoronázta. Néhány év múlva a Copersucar és a Skol —a pénzelés — már leírták, nincs benne fantázia. Nem akart bizonyítani. Egyszerűen csak élni akar.