Új Ifjúsági Szemle, 2005 (3. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 4. szám
Ifjú Sop és domijezei könyvtárat látogatják, a fiatalok 11 százaléka havonta többször is megfordul itt. Ugyanakkor a nógrádi fiatalok 83 százaléka még soha nem volt az Ifjúsági Tanácsadó Irodában vagy Tourinform Irodában (84%). A fiatalok 67 százaléka szerint az önkormányzatok nem szerveznek elég ingyenes, nyilvános rendezvényt Nógrád megyében, ugyanakkor a fiatalok döntő többsége (78%) szerint az önkormányzat feladata lenne a rendezvények szervezése. A megkérdezett nógrádi fiatalok 62 százaléka sportol, 38 százalékuk pedig egyáltalán nem végez sporttevékenységet. A fiatalok negyede abban az esetben sem végezne testmozgást, ha lenne rá lehetősége. Háromnegyedében viszont megvan a testmozgás, a sport iránti potenciál, hajlandónak mutatkoztak a sportra. A megkérdezett Nógrád megyei fiatalok közel egyötöde (19%) szokott rendszeresen vasúton utazni, közöttük leginkább a járatok pontosságával (3.3), és az utazás biztonságával (3.1), míg legkevésbé a várótermek (1.7) és járatok tisztaságával (2), illetve a várótermek, megállók állapotával (1.9) vannak megelégedve. A vasúti közlekedés igénybevételének viszonylag alacsony számaival ellentétben a Nógrád megyei fiatalok döntő többsége (85%) rendszeresen szokott autóbuszon utazni, közülük leginkább az utazás biztonságával (3.7), az utazás idejével (3.4) és a járatok pontosságával (3.3) vannak megelégedve. Ugyan a járatok tisztaságát a vasúténál magasabbra értékelték (2.9), a legalacsonyabb értékek ebben az esetben is a várótermek tisztaságához (2.1), illetve a várótermek, megállók állapotához (2.2) kapcsolódnak. Jegyzetek 1 A kutatás módszere: A Nógrád megyei fiatalok helyzete 2005 című kutatást a MOBILITÁS Ifjúságkutatási Iroda végezte Nógrád Megye Önkormányzatának megbízásából 2005 tavaszán. A kutatás során három különböző módszert használtunk: • összehasonlító elemzés; • fókuszcsoport-vizsgálat; • kérdőíves kutatás. A fókuszcsoportok tapasztalati alapján készítettük elő a konkrét problémákra, igényekre reflektáló kérdőíves kutatásunkat, amelynek célcsoportja a Nógrád megyében élő 14-25 éves korosztály volt. A megkérdezettek száma 500 fő volt Az adatfelvételt 2005. március 4. és március 21. között bonyolítottuk le. A kérdőívek rögzítése után SPSS system fájlt készítettünk, a továbbiakban a számításokhoz és az elemzéshez ezt az adatbázist használtuk. A kérdőíves kutatás során a következő főbb tematikus blokkokat érintettük: munkanélküliség, elvándorlás; szociodemográfiai mutatók; szabadidős tevékenységek, életmód; kulturális fogyasztás; közlekedés. A kutatás mintája a 14-25 éves korosztályra vonatkozik. Területileg rétegzett, korra és nemre vonatkozó kvótás mintavételi eljárással, az iskolai végzettség szerint, az elérhető statisztikák figyelembe vételével, utólagos ellenőrzéssel korrigált mintavételi eljárást alkalmazunk. 2 Továbbiakban lásd még: Bauer-Máder-Nemeskéri-Szabó: Ifjúsági rétegek az ezredfordulón. In: Új Ifjúsági Szemle 2003/1. 3 A kérdezőbiztosoknak meg kellett mondaniuk, hogy az általuk kérdezett személyt romának tartják-e; eszerint a felmérésben résztvevők 10 százaléka tekinthető romának. A kérdezőbiztosok által romának észlelt kérdezettek alacsonyabbra becsülik a megyében élő romák arányát, mint a nem romának „ítélt” fiatalok. 4 Kemény-Janki-Lengyel: A magyarországi cigány népesség helyzete 1971-2003. Gondolat - MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 2004. ifjúsági szengle 2005 / tél