Igaz Szó, 1980. július-december (25. évfolyam, 13-24. szám)

1980-07-15 / 14. szám

Békéscsabára az öröm­be már egy kis üröm is vegyült: hogyan tovább? A hároméves Gyurka mellé érkezett picikkel, Évával, Mariannal és Andreával hogyan fér­nek majd el a csöpp la­kásban? Otthon újabb jó hír várta: soron kívül szép, tágas lakást kap­tak a Lencsési úti új la­kótelepen. És a segítő­készség számtalan meg­nyilvánulása kísérte a Tóth ikreket megérke­zésüktől az első léptekig. Tóth-apuka három és fél esztendő után is a honvédséget említi első­ként. A honvédelmi tör­vény értelmében rögtön leszerelték, de kapcsola­tuk ezzel nem szakadt meg. A volt alakulat to­vábbra is patronálta a Tóth családot — mun­kával, játékkal — mikor mire volt szükség. A honvédelmi miniszter meglepetése, a speciális hármas babakocsi pedig már a második generá­ciót szolgálja ki. Ugyan­is alighogy kinőttek a Tóth lányok — néhány házzal arrébb újabb hár­masikrek születtek, s az addigi birtokosok termé­szetesen továbbajándé­kozták. Ők igazán jól tudták, mit jelent a leg­kisebb segítség is... *** „A felszabadulás óta eltelt harmincöt év alatt Békés megye egész tár­sadalmi és gazdasági ar­culata jelentősen válto­zott, olyan fejlődéssel dicsekedhet, amelyet korábban évszázadok tudtak csak felmutatni. A Felszabadulási Emlékmű toronydaruk és toronyházak között Európa egykori „legnagyobb faluja" - 1980-ban A „Gyökerek" magyar változata - a Kulich-emlékszobor A fák nem nőnek az égig ... csak a házak? 3

Next