Igaz Szó, 1980. július-december (25. évfolyam, 13-24. szám)

1980-07-15 / 14. szám

Ennek a gyors és nagy­méretű átalakulásnak egyik legfontosabb terü­lete és csomópontja Bé­késcsaba, amely 1950 óta a megye székhelye. Az elmúlt évtizedekben le­zajlott társadalmi moz­gások a város belső struktúráját, gazdasági szerkezetét, társadalmi összetételét és arculatát egyaránt jelentősen érintették és megváltoz­tatták. Ennek eredmé­nyeként Békéscsaba, amely már a felszaba­dulás előtt is megyénk gazdasági, kereskedelmi, közlekedési és pénzügyi központja volt, az igaz­gatási-szervezési szerep­körrel gazdagodva a me­gye legdinamikusabban fejlődő településévé vált.’’ — írja egy Békés­csabát bemutató kötet bevezetőjében Araczki János, a város tanácsel­nöke. Az előszó után következzék előszó, mégpedig Vantara Já­nostól, a tanácselnök helyettesétől: „Törekvő, iparkodó emberek lakják váro­sunkat, immár csaknem hetvenezren. A januári népszámlálás adatai sze­rint egészen pontosan 68 814 Békéscsaba lako­sainak száma. A jó ér­telemben vett lokálpat­riotizmus serkentette társadalmi összefogás valóban jellemzője vá­rosunknak. A társadal­mi munka értéke 1975- ben 11 millió 791 ezer forint volt, ezt az ösz­­szeget a tavalyi évben nyolcszázezer forint hí­ján megduplázták. A gyermekévi akciókban elvégzett társadalmi munka három és fél millió forintra rúgott. Érdemes külön is meg­említeni az idén átadás­ra kerülő 12 tantermes zene- és testnevelés ta­gozatos iskola létrejötté­nek körülményeit; az is­kolaakcióban szinte az egész város részt vett, kommunista szombato­kon megtermelt érté­kekkel, illetve csekken befizetett összegekkel járultak hozzá a mielőb­bi átadáshoz. Hasonló akciót tervezünk egy új sportcsarnok létrehozó- ikersiker. Ifjabb és idősebb Tóth György a három gráciával Nemcsak árvízkor számíthatnak rájuk ...

Next