Igaz Szó, 1987. január-június (32. évfolyam, 1-6. szám)
1987-05-01 / 5. szám
Fölöttünk a műhold Alig másfél évtizede alakult meg a katonatérképészeknek egy nem nagy létszámú, de igen fontos alakulata. Létrehozását a Föld körüli pályán keringő, hazánk felett is látható, több ezer mesterséges égitest, a műholdak megjelenése szinte tövényszerűvé tette. Az első szovjet mesterséges égitest Föld körüli pályára kerülése óta ugyanis szinte megszületett egy új tudomány, a „kozmikus geodézia". Geodéták, térképészek - köztük katonatérképészek -, földmérők már évszázadok óta járják az országot, világot. Ezután is járják majd, hiszen munkájukra továbbra is szükség lesz. Ám azokat a nagy távolságú geodéziai méréseket, amelyeket ma a műholdak és a számítógépek segítségével megoldanak, aligha lehetne oly hihetetlenül rövid idő alatt más módszerrel elvégezni. Hiszen egy-egy geodéta, térképész a földön közlekedve mintegy 30 km-re lát el optikai műszereivel, így az országot végig „araszolva", háromszögekre osztva, csak nagyon hosszú idő alatt jut el annak egyik végéből a másikba. Ugyanakkor egy-egy műhold pedig országok közötti távolságokat tekint át néhány másodperc alatt. A hadsereg „kozmikus csillagászainak" festői környezetben levő fellegvárában beszélgető partnereim dr. Soha Gábor és Csuvár László. Egymást kiegészítve adnak választ kérdéseinkre, olyan lelkesedéssel és szakmai hozzáértéssel, amely érthetővé teszi eddig végzett eredményes munkájukat. - Milyen módon, milyen eszközök segítségével oldják meg az itt dolgozók feladataikat? - Az egyik módszerünk a fotografikus eljárás. Nagy teljesítményű csillagászati fényképezőgépeinkkel felvételeket készítünk a hazánk fölé érkező műholdak pályájáról, a körülötte levő csillagháttérrel együtt. Ez a munka csak megfelelően vezérelt, az égitestek mozgását pontosan követő automatikus eszközök segítségével lehetséges. - Miért? - Nos, a több ezer km magasságban felettünk áthaladó műholdak átlagsebessége 7-10 méter ezredmásodpercenként, 7- 10 kilométer másodpercenként. Persze vannak ennél gyorsabbak is, és vannak olyanok, amelyek a Föld forgásával együtt haladnak, tehát hozzánk viszonyítva egy helyben állnak. - Ilyen gyors mozgások esetén nagyon pontos időmérők kellenek. - Igen. Ezért használunk pontos kvarcórákat, amelyeket atomórákkal ellenőrzünk, hiszen munkánk során a pontos időt 8-9 tizedes pontossággal mérjük. - És vajon mennyit késnek, vagy sietnek ezek az atomórák? Beszélgetőpartnereink elmosolyodnak. - Kétezer évenként kb. 5-8 tizedmásodpercet. Tehát nem kellett utánuk igazítanunk. Megnéztük a csodálatos technikát. A digitális kijelzőn úgy futottak a számok, a tized-századezred stb. másodpercek. Rovatszerkesztő: PELIKÁN JÁNOS Számítógépek tartják nyilván a mesterséges égitesteket EGY.KEm. BIT. BIT! 14