Igaz Szó, 1956. január-június (4. évfolyam, 1-6. szám)

1956-01-01 / 1. szám

A pá­rt kongresszusa a második ötéves tervben új és nagy feladatokat állít iro­dalmunk elé. „A második ötéves terv alapvető feladata — hangsúlyozta Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének tevékenységéről szóló jelentésében — megteremteni az egységes szocialista gazdaságot, amelyben a szocialista ipar szüntelen fejlődése biztosítja a mezőgazdaság szocialista átalakítását, úgy, hogy 1960-ban a mezőgazdaság szocialista szektora mind a terület nagysá­ga, mind az árutermelés mennyisége szempontjából túlsúlyban legyen“. A feladat mindnyájunk előtt világos: olyan irodalmat kell teremtenünk, amely az elkövetkező években közvetlenül és a leghatékonyabb módon segítse hazánk dol­gozóit a második ötéves terv alapvető célkitűzésének elérésében, az egységes szo­cialista gazdaság megvalósításában. Olyan irodalmat kell teremtenünk, amelyből a szocialista ipar szüntelen fejlődéséért és a mezőgazdaság szocialista átalakításáért­ küzdő dolgozók tízezrei nap nap után lelkesedést és harci kedvet meríthetnek. „Neveljük a dolgozókat még inkább a szocialista hazafiság szellemében, — fi­gyelmeztet a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének jelentése — mert ez a szo­cializmus építésében nagyszerű tettek forrása; fejlesszük minden eszközzel a dolgo­zók alkotó kezdeményezését és tevékenységét. Neveljük a dolgozókat a még fokozottabb kombativitás és osztályéberség szel­lemében, az osztályellenséggel szembeni kérlelhetetlenség szellemében. Fordítsunk még fokozottabb gondot a dolgozók internacionalista szellemben való nevelésére; küzdjük le és leplezzük le a nacionalizmus és sovinizmus mindenfajta megnyilvánulását, tömörítsük még szorosabbra a román és a más nemzetiségű dolgo­zók sorait a haza megerősítéséért, a szocializmus győzelmes építéséért vívott harcban. A Központi Vezetőség jelentésének ezek az útmutatásai általában a párt- és ideológiai munkára vonatkoznak, de az irodalom társadalmi nevelő jellegéből követ­kezően ugyanúgy érvényesek az írók és a költők, valamint az irodalmi folyóiratok munkájára is. A pártkongresszus olyan tudományos összegezését adta a párt vezette munkás osztály és az összes dolgozók építő munkájának s ezen belül az ideológiai fronton, az irodalom területén tevékenykedő alkotók elért eredményeinek, amelynek tükrében a hazai magyar irodalom sikereit és gyengeségeit, a múlt évi irodalmi termés lényeges vonásait és az előttünk álló feladatokat is tisztán láthatjuk. Éppen ezért most, az új esztendő kezdetén, amikor megpróbáljuk felmérni múlt évi munkánkat és az írói szám­vetés alapján igyekszünk közelebbről, konkréten megjelölni a magunk számába a teen­dőket, arccal a Román Munkáspárt legfelsőbb szerve: a pártkongresszus felé fordulunk mert számunkra a párt eszmei irányítása éltető forrás, amelytől soha egy pillanatra sem távolodhatunk el. ★ „A NÉPI DEMOKRATIKUS rendszer — hangsúlyozta Gheorghe Gheorghiu-De elvtárs a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének jelentésében, — amelynek létre­hozásában a román nép mellett tevékenyen részt vettek a nemzeti kisebbségek is, véget vetett annak a szégyenteljes nemzeti elnyomó politikának, amelyet a burzsoá­ földesúri uralom a magyar, német, szerb stb. lakosság ellen folytatott, és felszámolta a faji üldözést. A néphatalom éveiben, a szocializmus építéséért folyó közös harcban és közös munkában megszilárdult a román nép és az együttélő nemzeti kisebbségek dolgozóinak megingathatatlan testvéri barátsága. Népgazdaságunk fellendülése alapján példátlant felvirágzott a román nép és az összes nemzeti kisebbségek — formájában nemzeti, tar­talmában szocialista — kultúrája.“ Köztudomású, hogy ez a fontos megvalósítás annak köszönhető, hogy a Román­ Munkáspártot a nemzeti kérdésben mindig a marxi-leniai elvek, a proletárnemzetközi­ség nemes ideológiája vezérelte és ez a forradalmi eszme vezérli ma is. A munka leg­különbözőbb területein nap-nap után tapasztalhatjuk, hogy a nemzeti kisebbségek min­den téren való teljes jogegyenlősége országunkban állampolitika lett, amit a Román Népköztársaság Alkotmánya szentesít. A Magyar Autonóm Tartomány létrehozássa­l 4

Next