Igazság, 1946 (2. évfolyam, 1-49. szám)
1946-01-19 / 1. szám
1977 m 1 f u 19. évfolyam, 1. százai Ára:1 800 pengő 1946 január 19. szombat 1946, a javulás kezdete Hiába kiránt a magyar ember boldog újévet minden esztendőfordulókor, az új év rendesen éppen olyan maradt, mint az előző volt. Az ország külső és belső helyzete egyformán alkalmatlan volt arra, hogy komoly javulás következhetett volna be. Pedig lett volna itt bőven javítani való. Elég csak arra rámutatni, hogy az ország gazdasági, kulturális és társadalmi helyzete olyan volt, mintha a múltnak egy darabja maradt volna itt az európai haladás közepén. Az európai fejlődésből kimaradt, szociálisan elhanyagolt, társadalmilag kivetett, kulturális téren mesterségesen leszorított széles néptömegek felett egy vékony, de európai műveltségű és szervezett hatalmú réteg uralkodott, amelyik a maga uralmának és jólétének a biztosítására mindent elkövetett — nem nézve az ország és a magyar nép érdekeit. A háborúba való belépés, a német megszállás, az ország gazdasági kiürítése és az öerveomlás: ezek mind mind beleillenek az előbb vázolt képbe. Az uralomhoz görcsösen ragaszkodó, legtöbbször nemcsak szellemileg, hanem testileg is idegen réteg szemében nem volt hazaárulás az ország sorsáió- való jarca. Ez az út nem vezethetett máshová, csak a mélybe. A sors iróniája csak a teljes összeomlás után adta az ország sorsát a magyar nép kezébe. Olyan idők voltak ezek, hogy sokan már azt hitték, hogy a magyarságot örökre elfújta a történelem szele. A pusztulás olyan mértékű volt, hogy a felépülésben alig alig lehetett hinni .Csakhogy váratlanul csodálatos erő jelentkezett a romok fölött: a magyarság élniakarása. Ez a bámulatos élniakarás arra túrta a dolgozókat, a parasztságot és a munkásságot, hogy az első megdöbbenés után azonnal munkához lásson és emberfeletti erővel kezdjenhozzá az újjáépítéshez- " Csakhogy hamarosan ,be kellett látnunk, hogy a lehetőségeink nagyon is végesek. Minden nap azzal fenyegetett bennünket, hogy előbb utóbb elérünk ahhoz a pillanathoz, amikor «nincs tovább«, amikor összeroskad a vállunk Úgy látszott, hogy a demokrácia nálunk csak a 12-ik óra után valósult meg, akkor, amikor már késő volt. Mert azzal, hogy Magyarország csakugyan a magyarok országa lett, még nem oldódott meg a mindennapi kenyér kérdése. A fiatal demokráciának kétfelé kellett hadakoznia: egyrészt meg kellett oldania a múlt rendszer teljes átállítását, másrészt pedig küzködnie kellett a naponta súlyosbodó gazdasági bajokkal. És bizony sokszor látszott úgy, hogy ez a kettős küzdelem meghaladja az erőnket. Lassan eltelt az 1945. esztendő és csodálatosképpen még egyetlen ember sem halt éhen- Igaz, hogy éppen ezért mindnyájunknak nélkülözni kellett, de most az újév elején meg kell állapítanunk, hogy a legnagyobb áldozatért sem volt kár, hogy idáig eljuthassunk. Politikai síkon feltétlenül van haladás. A teljes szétzüllés után lassan helyreállt a közigazgatás az ország egész területén. Múlt év novemberében minden idők legtisztább választásait tartottuk meg, erről különösen kifelé komoly tekintélyt szereznünk a magyar demokráciának. Mi voltunk az 18 fő csatlósának, amelynek a kormányát a nagyhatalmak elismerték, ezzel megerősödött számunkra a világ összes államával való együttműködés reménye. A kormányzást koalíciós alapon álló kormány végzi, és el lehet mondani, hogy a közé a kevés ország közé tartozunk, amelyikben minden politikai párt zavartalanul együtt tud működni. A demokratikus parlament elé nagyjelentőségű javaslatok kerülnek: a mezőgazdasági érdekképviseletek, az államosítás és az alkotmányreform. Ezek közül talán legnagyobb jelentőségűnek az alkotmányreform és a vele összefüggő álternformáli kérdés mondható. Tudvalévő, hogy minden koalíciós párt leszögezte magát a köztársasági berendezkedés mellett 1946 ban súlyosabb problémák néznek ránk, mint az elmúlt időkben bármikor. A nemzet életében sorsdöntő lesz ez az év. De vannak olyan jelenségek, amelyek arra mutatnak, hogy 0* évben a gazdasági javulásnak is meg kell kezdődnie. A legnehezebb félév még előttünk áll, de a készleteit arányos elosztásával és a remélhető iSWDi srr'*. ig, ’s hogyan át fogjuk vészelni ezt az időt. . . • Az ITNBRA máris megtette az első lépést az ország megsegítése éredekében. Az a négymillió dollár értékű segítség, amelyik most szervezés alatt áll, feltétlenül nagyjelentőségű lesz. Ha csak a rászorulókat nézzük, családonként kb. 3—6 millió pengő értékű segítsiget várhatunk. Nem kisebb a közeli békekötések jelentősége sem. Ha semmi mást nem érne is el ezeken az ország, azt feltétlenül elérjük, hogy a háborúvesztés következményei alól morálisan, felmentést kapunk. Ez pedig azt jelenti, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetségébe többé-tevéeblgé erkölcsi hátrányok nélkül kapcsolódhatunk be, és a politikai és gazdasági érintkezésünk minden másállaminál lehetővé válik. ’ Lagmanyobb erőforrás és legfőbb segítségként pedig megcsillan'előttünk' az új aratás kép©. 1945 őszén,' nem akadályozta meg a szántás-vetítst a háború dúlása, csak ászigásjószág és a vetőmag szűkös vona* csökkentette. De így is ,kit kel tartósra a kenyérnek az újig. Nem is kétséges, hogy okos beosztással kitart. Ha az idei szűk esztendőt át tudta nélkülözni az ország, a következő évet már * sokkal könnyebben viseli el. ApSbaLgazdasági termelésen/Jeftrül meg^ kén indulnia az lövő^évihiSl komolyabb mértékben az ipari termelésnek is-- A széntermelés emelkedni fog, és ezeit a vasúti közlekedés siv&rtalan^kbá vélik.Talán egy 51- tönet Aj rphta és egy pár új cipő is jut majd a dolgozóknak. A mezőgazdaság több gépet és munkaeszkönt kaphat, az ipar több nyensanyagért A Gondviselés megtartotta a magyarságot a legnagyobb nyomorúsága közepette la. Ha továbbra is velünk marad, nem kell félnünk az 1946-ik esztendőtől. Dolgos magyar kezek kitartó munkája nyomán elindultunk végre a felemelkedés útján, a béke, a szabadság és a demokratikus élet útján. •'** ’ 1 V" A köztársaság mellett döntött a Kisgazdapárt képviselői értekezlete A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt képviselői január 8—9—10-én, a Nemzetgyűlés ezévi első ülésszakának összehívása előtt, tárgyalás alá vették az alkotmányreform és az új magynállamforma meghatározásának _a kérdését. A képviselők háromnapos vitaképviselők háromnapos vitáját Nagy Ferenc elnök felszó— Mindenki érzi, — mondotta , Nagy Ferenc — hogy állam for- mánk nem maradhat a mai meg. ! 1 oldatlan helyzetben. Az ilyen !! nagyjelentőségű politikai változá-sok, mint amelyen az ország keresztülmegy, nem maradhatnak félbe, azok önmaguk is keresik a végső megoldást. Éppen ezért mi sem óvatoskodhatunk a kérdésben, hanem bátran és bölcsen kell a megoldás felé haladnunk. Mindenki azt várja, hogy konszolidációnk megerősödjék, ezt azonban senki se.•tergatívumoktól, ill. sem a napi intézkedéseken túl olyan alapvető intézkedésektől kell várnunk, amelyek alkalmasak a konszolidáció megteremtésére. — Tudjuk, hogy sokaknak fáj a múlt,mert a múltnak egyes szépségeit a királyság intézményéhez kötik. De ki az, akinek mégis leginkább oka van visszikívánni a királyságot? Talán a magyar parasztságnak? A kilencvenes évek kicsinyes agrárválssága idején hetvenezer magyar parasztot árvereztek el, a századforduló idején pedig közel egymillió magyar vett kezébe vándorbotot, legnagyobb részben a parasztságból, mert nem tudta legelemibb életfeltételeit sem biztosítani. Elhanyagolták a magyar nép művelődésének kérdéseit, mert cselédkérdéssé nyomták re a magyar parasztság kérdéseit. — Talán a munkásság kívánja vissza ezt az állapotot! A munkásság kizsákmányolásával erősödött meg a nagytőke a királyság alatt és amikor politikailag a munkásréteg szembefordult a nagytőkével, hazátlan bitangnak nevezték. A kispolgárnak is tudnia kell, hogy ezekben az idüleben csak eszköz vett a hatalom kezében a parasztság és munkásság ellen. Nem folyt vér, mert nem voltak háborúk, de folyt a könny és a verejték, az elhagyatott emberek kömnye és az agyondolgoztatott emberek vereje tőke. Nyugalom volt, a temető nyugalma, mert vigyázott a csendőr és a szolgabiró. — Ha rendtanúink kell az államformát, folytatta Nagy Ferenc — hát hogyan rendezzük! . Nem hozhatunk mást, csak köztársasági államformát. Beszéltem egy előkelő amerikai úrral, aki azt mondta, hogy akkor okoznánk csalódást az Egyesült Államok népeiben, ha más államformát választanánk, mert az amerikai ember a maga fejlődését és boldogulását elsősorban a köztársasági alkotmánynak tulajdonítja. Nincs olyan párt, amelynek fokozottabban kellene követelnie csalása hozta egymással összhangba. Begzikla után a képviselők egyöntetűen a vita bezárását és a kérdés fölötti határozathozatalt kérték. Ennek során a Fért képviselőinek óriási többsége v.zalkotmányreförm azonnali keresztülvételének és az államforma köztársasági alapon való rendezésének a e’.ylío.. gessége mellett tett hitet. a köztársasági államformát, mint a Kisgazda Pártnak. Más pártoknál ez program, nálunk a helyzet felismerésébőlfakadó elhatározás kell hogy legyen. Engem is köt a tradíció, de nem néhány osztály jólétének fényéhez hanem az elárverezettek és kivándorlók árnyékához. Nem némelyek jólétének és poshadó nyugalmának országát akarjuk, ha nem a dolgozó magyarok modern, fejlődő országát és ezért akarnak köztársaságot. —i l'Tyv \-.tl bomr t.Tr- . ./ív menyeinket, hogy amit kivívtunk, ’azt meg is tartsuk. ilott az állam,vezetésében három parasztember s a páriámon igen száznegyven parasztképviselő van. A közélet lehetőségeit ezutánis változatlanul biztosítanunk kell a parasztság fiai számára. Persze vannak, akik ezt szeretnék, ha, mint Nagyatádi idejében, öt év múlva a magyar parasztságnak ismét csak a panasz és a közéleti keserűség maradna. A történelemből azonban kitűnik, hogy a parasztságot mindig m azok a nagy szabadságharcok felkeltették, amelyek Dózsa, Rákóczi, az erdélyi fejedelmek és Kossuth idején éppen a királyság elleni küzdelemre hívták fel a magyar népet. — Nézzük meg most az ellenvetéseket — vette sorra Nagy Ferenc, a közvéleményben mutatkozó egyes jelenségeket. — Némelyek azt mondják, hogy ne a időszerű államformánk rendezése. Ezek szerint, n nyilván időszerűbb lenne akkor, ha nem parasztokból, munkásokból és haladó értelniségiekből, hanem a régi osztályokból állaim a nemzetgyűlés. Mások azért idegenkednek tőle, mert, először a munkáspártok szólottak róla. Hát jobb lenne, ha a nagy dolgozó társadalmi rétegek egymás ellen lennének kénytelenek megoldani az államforma kérdését! Nem megnyugtatóbb, ha a parasztság és a munkásság együtt akarja rendezni ezt a legfőbb közjogi kérdést! — Mások azt mondják, hogy halasszuk el a kérdés megoldását a békekötés utánra. Ki lettet ma tisztában azzal, hogy milyen lesz a magyar béke? Vannak, akik a megszállás megszűnését akarják megvárni ezzel a kérdéssel. Ha a választást, amelyben az egyszerű emberek millióinak kellett állást foglalni, nem befolyásolta a megszállás, vajjon befolyásolja-e az államforma kérdését, ahol a nemzetgyűlési képviselők szavaznak. Ki az, aki a nemzetgyűlési képviselők közül félne írttól, hogy befolyásolják állásfoglalásban? Arról is esik szó, hogy nem hirdettük a kérdés megoldó, sátra választásoknál. — Várjon az első nemzetgyűlési választás idején beszéltek-e kormányzóságról? Vagy talán másként alakult volna a szavazás eredménye, ha minden párt egyformán meghirdette volna a magyar köztársaság gondolatát? Azt hiszem, az osztrák választáson sem volt ez kérdés, mégis megoldották. Azt mondta valaki közületik, hogy ma az ország lázas állapotban van és nem alkalmas a nagy kérdések megöl ? K* I p op“! * 1 OM»1 e nekünk, ha minden alkotást a demokratikus láz elmúlásának idejére hagynánk s hagynánk megmerevedni a régi állapotokat. Azt is állítják, hogy a gazdasági problémák előbbre valók. A magyar köztársaság kérdésével való foglalkozás nem zárja ki a gazdasági kérdésekkel való törődést, ha a köztársaság kérdésének megoldása a konszolidációt jelenti, úgy gazdasági életünknek is csak használ. Ne siessük el — leadják, akik valamilyen okból időt szeretnének nyerni. Ha e mögött a halasztási szándék mögött az a számítás rejlik, hogy visszabízzák a múltat és megmerevítsenek mindent, akkor ezek a számítók csalódni fognak, mert : v. a világ, amelyben a nép rém redelkezhetett szabadon a Tingr orszgáról, többé soha nem fog visszatérni. * — Nyugodtan vállalom a felelősséget a kérdés megoldásáért és a nép is vállalja, csak helyes irányban kell felvilágosítani. Azzal az elhatározással kell kézbevenni a kérdés megoldását, hogy meg akarjuk teremteni a magyar nép számára a modern, fejlődő, a dolgozó emberek boldogulását biztosító országot, s ha népünk látja, hogy legradikálisabb haladásvágyunkat össze tudjuk egyeztetni a megoldásnál a magyar nép lelki sajátosságaivaló történelmi ess vallásos hagyományaival, akkor örömmel veszi tudomásul a magyar köztársaság megalakítását — fejezte ha beszédét Nagy Ferenc. Nagy Ferenc beszéde Az UNRRA segítsége Az Igazság újság volt az első, mely azt kívánta a kormánytól,, hogy sürgősen kérjen segítséget az angolszász segítő szerveitől, az UNRRA.tól. Ez meg is tööztént s most megérkezett a hír, hogy a segítő szervezetelnöke, Lehman, kormányzó táviratban közölte, hogy egyelőre négymillió dollár értékben gyógyszert és egészségügyi segélyt s ezenkívül a legnagyobb nélkülözést szenvedő személyek, mint gyermekei, szoptató és terhes anyák részére küld segélyt. Az UNRRA ezenkívül megállapítja Magyarország különleges hiányait s megkezdi a legsürgősebb szükségletek kielégítését. A távirat szerint az UNRRA további segítségéről még értesítéseket fog küldeni. A magyar nép hrvi méltó lesz a segítséghez.