Igazság, 1946 (2. évfolyam, 1-49. szám)
1946-01-19 / 1. szám
fraattikai SS€li§Z£iláC A külpolitika eseményei December elején Magyarország számára a legfontosabb kérdés a magyar csehszlovák viszony rendezése volt. Gyöngyösi János külügyminiszter Prágába utazott, hogy a cseh kormánnyal megtárgyalja a szlovákiai magyarság ügyét. Sajnos, útja nem hozott javulást a csehek és szlovákok konok magatartása miatt. Ezek ugyanis kitartanak amellett, hogy a csehszlovák államból eltávolítják a magyarokat. A kérdést előreláthatólag csak a békekonferencia fogja rendezni. Az Egyesült Nemzetek megalakulásának egyik elvi feltétele az ilyen ügyek méltányos és emberi rendezése, így a magyarság joggal számíthat arra, hogy a szlovákiai magyar kisebbség ügye tisztességes megoldást fog nyerni. Az angolszász-orosz viszony A moszkvai konferencia előtt az angolszász-szovjet viszony a felmerült kérdések következtében sokkal rendezetlenebb volt, mint utána. A keleteurópai államok belső szabadságának ügye, az atomerő ellenőrzése és a Németország angol és amerikai megszállta részén folyó német hadseregszervezés, a perzsa olaj és a kínai kérdés nyugtalanította a világ közvéleményét. Oroszország részéről ezenkívül felvetették a Dardanellák ellenőrzésének és két török tartomány hovatartozásának ügyét. Az orosz rádió és sajtó azzal vádolta meg az angol megszálló seregek egyes vezetőit, hogy német hadsereget szerveznek a fegyverszüneti szerződés határozatai ellenére. Jelesen Montgomery tábornok ellen szólt a vád, aki, mint a moszkvai rádió közölte, százezer főnyi német hadsereget szervezett különleges alakulatokon kívül rejtélyes célokra. A tábornok megcáfolta ezt az állítást, mondván, hogy nem 100,000, hanem mindössze 99.000 emberről van szó. A moszkvai megbeszélés ilyen hangulatban került sor a moszkvai megbeszélésre. Byrnes amerikai és Bevin angol külügyminiszter utazott Moszkvába Megállapodott az orosz külügyminiszterrel az atomerő nemzetközi ellenőrzése, a békeszerződések előkészítése, ezenkívül a keleteurópai államok szabadságjogainak rendezése kérdésében. Az atomerő nemzetközi ellenőrzésére vonatkozóan úgy döntöttek, hogy a világ számára új háború esetén a legnagyobb borzalmakat hozó atomerő felhasználást nemzetközileg fogják ellenőrizni abban az esetben, ha az Egyesült Nemzetek szervezete már biztosította a világ békéjét. A magyarság számára legfontosabb békekötés ügyében a határozat úgy szólt, hogy május elsejéig meg kell kezdeni — Németországot kivéve — a legyőzött Államokkal a béketárgyalásokat, sőt a külügyminiszterek máris megkezdték Magyarország, Olaszország, Románia, Bulgária, Finnország, Ausztria békeszerződésének előkészítését. Ehhez a kérdéshez tartozik a megszállás időtartamának ügye is. Erre vonatkozóan Byrnes amerikai külügyminiszter nyilatkozatot tett, mondván: a béke megkötése és a katonai megszállás a legyőzött államokban szorosan összetartozó fogalom. Vagyis ez magyarán azt jelenti, hogy a békekötések után megszűnik a legyőzött államokban az idegen katonai megszállás. Váratlan szószólója akadt a kis nemzeteknek. A francia külügyminiszter ugyanis hangoztatta, hogy elképzelhetetlen a békekötés a kis államok meghallgatása nélkül Franciaország máris támogatja Olaszország jogos területi igényeit. Ugyanakkor azonban határkiigazítást kér a maga számára a francia-olasz határon. A támogatás a jugoszláv,olasz határkérdésekre vonatkozik. Jugoszlávia ugyanis mindenképpen meg akarja szerezni az Adriai-tenger legfontosabb kikötőjét, Triesztet. Romániában és Bulgáriában a három nagyhatalom megbízottai tárgyalnak a demokratikus ellenszák vezetőivel az ellenzéki pártok részvételéről a kormányzásban. A román nemzeti parasztpárt és a liberális párt, a nagyhatalmak képviselőinek közbenjöttével egy-egy tagot küld a román kormányba. Bulgáriában nem sikerült ilyen megegyezést csinálni, mert ott az ellenzéki pártok azt követelték, hogy feltétlenül biztosítsák a belső szabadságot és ennek előfeltételéül új választásokat és a kommunista igazságügy- és belügyminiszter eltávolítását is óhajtották. A megegyezésre itt nincs is kilátás egyelőre, mert a bolgár kormány ezeket a követeléseket elfogadhatatlannak tartja. A bolgár miniszterelnök egyébként ezt megelőzően Moszkvában járt, ahol Sztálin marsall igen barátságosan fogadta. Kínában a , nemzeti jellegű Csangkaisek-kormány fegyverező, netet kötött az észak mandzsuriai kommunista kínai kormánnyal és ígie a polgárháború egy időre elaludt. Az Eg ■■»esdst Nem?et ok maga!«kulája Londonban 51 nemzet képviseletében megkezdte tanácskozásait az Egyesült Nemzetek szervezete. Szovjet-ukrajna képviselője elnöknek a norvég külügyminisztert jelölte, a hivatalos elnökjelölt Spaak belga külügyminiszterrel szemben. Huszonhét szavazattal huszonnégy ellenében a belga külügyminisztert választották meg elnöknek. Az Egyesült Nemzetek szervezetének a békekötés után a legyőzött államok is tagjai lesznek, így Magyarország is. Az Egyesült Nemzetek szervezete sokkal nagyobb biztonságot fog nyújtani a világ békéjének megőrzésére, mint annakidején a Nemzetek Szövetsége adott. Az Egyesült Nemzeteknek ugyanis katonai erő fog rendelkezésére állani, amely lehetetlenné teszi a támadó háborút és azt, hogy egyik, vagy másik hatalom ráerőszakolja a maga akaratát a többiekre. Tekintettel arra, hogy a békeszerető nemzetek nyilvánvalóan többségben vannak, ez komoly biztosítékot jelent a háború megakadályozására. Az Egyesült Nemzetek szervezete egyébként folytatja tanácskozásait és az egész világ nagy figyelemmel kíséri munkáját, hiszen itt dől el a világbéke sorsa. A békeszerződés a magyar állam területét hosszú időre meg fogja szabni és ezért szükséges, hogy a kormány minél nagyobb felkészültséggel fogjon hozzá az előkészítés munkájához. Magyarországnak joga van néprajzi határokra és a Dunamedence népeinek egymásközti viszonyát tisztességesen csakis a néprajzi határok szerint lehet megoldani. Ezért kell a szakértők tömegét kiküldeni mindazokra a helyekre, ahol Magyarország sorsiról döntenek, akik meg tudják magyarázni, hogy mennyire szükséges a béke biztosítása érdekében a magyarság jogos igényeinek kielégítése, melyeket a páriskörnyéki békék semmibe sem vettek és így kergették bele hazánkat a német imperializmus törekvéseinek szolgálatába. * Olajcsaapít ék a jövő! hidrauli’du: olajpressh flagliafor és@ mm PSrtChink és ajisslatok szakszeri felszerelése KRÁLIK Budapest, Lehel utca 50. *2 IGAZSÁG 1916 január 19 OLVASÓINKHOZ Az Igazság olvasói bizonyára nagy megdöbbenéssel látták, hogy december 81ki dátummal megjelent számunk óta az Igazságot egyszer sem kapták meg. Ennek az oka az volt, hogy az Igazság több, mint egy hónapon keresztül nem tudott megjelenni. Kényszerű hallgatásának rajtunk kívül álló oka volt: egyszerűen nem tudtunk egy hónap óta papírhoz jutni. Részben mert a papírgyártást nagy mértékben csökkentette az általános szénhiány, részben pedig, mert a meglevő kis készleteket sem osztották el arányosan. Amíg Budapesten a legjelentéktelenebb lapok is állandóan megjelentek, a Kisgazdapárt egyetlen országos hetilapja nem tudott eljutni a magyar vidék népéhez. Hogy ennek milyen szomorú következményei voltak, azt mi magunktudjuk legjobban. Az ország legnagyobb pártja nem tudott még hetenként egyszeri tájékoztatást adni sem vidéki, főleg paraszt tömegei számára. Természetes dolog, hogy az országban vidékenként a legkülönbözőbb rémhírek terjedtek el éppen emiatt. Ez alatt az egy hónap alatt nem éltünk tétlenül és reményünk lehet rá, hogy a jövőben ilyen hosszú hallgatásra nem kényszerülünk. Egy hónap óta az infláció még veszedelmesebb méreteket öltött, úgyhogy azok az előfizetési árak, amelyekkel legutóbb küldtük az igazságot, ma már elveszítették az értéküket A most megállapított új előfizetési ár negyedévre 12.000 pengő. Azoknak az előfizetőinknek, akikkel szemben kiadóhivatalunknak még tartozása van, természetesen tovább kapják a lapot, amíg a beküldött összegek ellenértékét meg nem kapják. Nagyon komolyan felszólítunk azonban minden olyan előfizetőnket, akinek az előfizetése már lejárt, hogy ezt minél előbb újítsa meg, mert a lapot hitelezni senkinek sem áll módunkban. Tudjuk, hogy ma az országban nagy szükség van az Igazságra, éppen ezért minden adósunkat nagyon kérjük, hogy további várakozással ne tegye lehetetlenné számunkra az Igazság küldését Ez a kérésünk fokozott mértékben vonatkozik a csoportos előfizetésekre. Azoknak a csoportos előfizetőinknek, akiknek még a múlt évről tartozásuk van, az Igazság több számát nem küldjük el addig, amíg ezt a tartozást teljesen ki nem egyenlítik. Itt említjük meg, hogy az Igazság egy példányának az ára január elsejétől kezdve 1000 pergő. Ezek után boldog újévet kívánunk kedves olvasóinknak, kevesebb nélkülözést és több eredményt, mint 1945 ben volt. AZ IGAZSÁG KIADÓHIVATALA Parasztessységet! Irta: Kiss Sándor a Magyar Parasztszövetség igazgatója Év eleje van. Nehéz, súlyos esztendő küszöbén állunk. Könnyből, szenvedésből, halálból, pusztulásból jutott elég a múlt esztendőre Megpróbált bennünket az Úristen bűneink miatt Most mégis egyedül Neki adunk hálát félévi munkánk bevégzésekor egy új évnek a küszöbén. A Magyar Parasztszövetség fél év alatt hatalmas, időtálló szervezetté fejlődött. 24 megyei központ irányításával többszáz szervezetben folytatja nagy célkitűzéseinek a megvalósítását A választások egy ideig lekötötték ugyan a falu érdeklődését, de ezalatt sem homályosult el a helyes látás népünkben: erős érdekvédelmi, társadalmi és kulturális szervezet nélkül a magyar parasztság eljátssza ezt a második történelmi lehetőséget is, éppúgy, mint az első világháború utáni időkben. A magyar parasztság megérezte a parasztegység fontosságát. A dolgozó parasztság pártpolitika,mentes, teljes öszszefogása biztosíthatja itt a szabad magyar paraszti élet kibontakozását. Voltak, akik a parasztság egységének még a lehetőségét is tagadva, szétbontásra törekedtek. Azt hangoztatták, hogy a parasztság két különböző osztály. Szegény parasztok és birtokos gazdák állanak egymással szemben. Szegény paraszt a még megmaradt gazdasági cseléd, mezőgazdasági munkás, kevés földű újgazda. Mindnek munkára szorulván a többiek földjén, azok hatalmába kerülnek és kiuzsorázottjai lesznek. Feladatuk tehát, hogy harcra szerveződjenek ellenük. Ez a hamis és téves nézet az ipari munka természetét próbálja a mezei munkára ráhúzni A marxi szocializmus, a múlt század közepén nagyon helyes tanításokat szűrt le a nagytőke és a munkás egymás közti viszonyáról, de ezek nem illenek sehogysem a mezőgazdaságra. Valljuk mi is, hogy a munkavállalónak nem azonos az érdeke a munkaadóéval, a bér kérdésében még a mezőgazdaságban sem. De még itt is sok az egyezés. A részes munkáért dolgozó munkásnak ugyanaz az érdeke, hogy a föld minél többet és jobbat teremjen. Sok minden más körülmény mellett pedig ez lehetetlenség akkor, ha a munkaadó megrövidíti a munkást és ha a munkás túlköveteléssel, vagy rossz munkával megakadályozza, bénítja a termelést. Látszólag a munkás érdeke, hogy pl. felében arasson, mint ahogyan azt ebben ez évben sok helyen követelték. De, aki az idén felében arat, az jövőre sehogysem. Ezek a követelések éppúgy termelési anarchiát eredményezhetnek, mint ahogy embertelen sorsot, kiuzsorázottságot jelentettek a nagybirtokok. A parasztegység nem álom,hanem egyesegyedüli út a boldogulásunkhoz. Az új gazda földjén csak úgy tud megerősödni, ha segítséget kap termelő eszközökben, növendék állatban, vetőmagban az erősebb, régi kisgazdától. Rá van tehát utalva. De mind a ketten kiszolgáltottjai, majd a kiuzsorázottjai lesznek az éhes, embertelen spekulatív nagytőkének, ha nem fognak össze ellene. Ez a tőke máris fölözi a tejet s otthagyja a savót- Még nevet is rá egyet: »vakulj paraszt, dögölj meg«. S ettől a kajánságtól egyféleképpen szenved a többholdas kisbirtokos és újgazda, sőt munkás, paraszt. A parasztegység akadálya csak a nemdolgozó őjparaszt lehet. Ezeknek kétfajta táborát ismerjük. Az egyik a gazdag, vagy zsíros paraszt. Már amelyik csak földje jövedelméből él s ő maga nem dolgozik s a nála szegényebbek megveti, nem is tartja embernek. Nem ülne le vele együtt egy asztalhoz sem. A másik, akinek nincs földje, vagy , ha kapott is, nem szeret rajta dolgozni. Inkább szeret felkapaszkodni az ugorkafára, meg a hatalom lovára aztán akit csak tud, maga alá gyűrni, megfélemlíteni. A zsiros parasztot nem lehet holddal mérni. Akad már ilyesféle ember 10—15 holdas is, de 200 holdas is lehet, nem az. A szociális érzésű dolgozik és magával egyenértékű embernek tekinti a legszegényebb munkást is. Mindkét réteg a parasztság hatalmas társadalmának két szélén gondolkodásban igen egy. Ahhoz, hogy a parasztegység megszülessen, az egyivású hatalmas parasztság közösségi szelleme, felfogása és szerveződő ereje változtatja át őket, vagy teszi értelmetlenné létüket.Állíthatjuk, hogy a Magyar Parasztszövetség féléves munkája nyomán a parasztegység gondolata mélyen beivódott a falu kétkezü dolgos népének lelkébe s ma már kitörölhetetlen. Éppen ezért történelemformázó tényező. Felismerték ezt azok is, akiknek sehogy sem tetszik ez a gondolat. Igyekeztek is mindent elkövetni ellenünk. Rágalmakkal, hatalommal, a jogokból való kirekesztéssel, ügyeink elszabotálásával. A magyar parasztság nem kaott elismert képviseletet önormányzatokban, termelési bizottságokban, s egyéb szervekben akkor, amikor nem létező, vagy néhány tagból álló szakszervezetek a legkisebb faluban is kaptak. Mindez csak használt. Teher alatt nő a pálma s a dolog természete szerint az igazságtalan fegyver visszafelé sül el. „A legnagyobb vád ellenünk, hogy a Kisgazdapárt fiókszerve vagyunk. Mindenkor szembenéztünk ezzel is. Pártpolitikamentességünket könnyen kipróbálhatják azok, akik ezt mondják. Szervezetünk a legdemokratikusabb felépítésű- A helyi szervezetbe az lép be, aki akar s azt választanak meg vezetőnek, akit akarnak- Ezért sok helyen parasztpárti az elnök, sőt szociáldemokrata és kommunista is akad. Csak a nép akarata dönti el, hogy érdekvédelmi szervezetében kit emel vezetőnek maga fölé. vissza is hívhatja, ha ügyét nem úgy képviseli. Semmiféle korlátozást nem ismerünk, a demokrácia elveiben itt se, mert a magyar parasztságot érettnek tartjuk arra, hogy sorsát önmaga irányítsa. Nem vagyunk hajlandók más hűséget elismerni, mint a néphez való hűséget. Politikánk nem pártpolitika tehát, hanem a tömegekben, parasztmilliókban élő felfogásnak, vágynak akaratnak, engedelmes szolgálata. A Parasztszövetség érdekvédelmi szervezete alapjainak lerakásában szövetkezeti, kulturális munkájában hű maradt ehhez a gondolathoz. Ezért talált utat a szívekbe. Ezért gyalogoltak be emberek 30—40, sőt még 60 km-ről is, hogy meghallgassák a parasztegység gondolatának hirdetőit. Ezért terebélyesedett ki a munka minden anyagi lehetőség, támogatás hiánya ellenére. No meg azért, mert a Parasztszövetséget parasztok vezetik, a parasztegység elengedhetetlen teljes megvalósulása felé. /