Igazság, 1946 (3. évfolyam, 57. szám)
1946-10-13 / 57. szám
Ára: 40 fillér. 3. évfolyam 57. m. fv/ Séf és rumot kap Eger lakosságai VASÁRNAP mer. 1940 oóber tió 13 A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT HEVESVÁRMEGYEI POLITIKAI LAPJA Megjelenik : MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: EGER, VÁROSHÁZA-ÉPÜLET. TELEFONSZÁM : 54. Előfizetési díj: EGY HÓRA 3.50, NEGYEDÉVRE 16.- forint ! Havi harmincezer forint Irta: LORÁND IfDRE Szakasits elvtársunk ceglédi beszédéből tudjuk, hogy vannak hazánkban olyan áldozatkész férfiak, akik potom havi harmincezer forintért vezérigazgatnak. Köztudomású, hogy a GyÖSz néven rosszhangzású testület titkárai havi ötezerért védik, eléggé hatályosan az egyre nagyobb vitalitással és mohósággal feltűnő ipari feudalizmus bonyolult érdekeit. Nagyválalatainknál nem ritkaság a négy és ötezer forintos fizetés. Nekem magamnak is van szerencsém ismerni egy ilyen vezérigazgatói példányt, aki 1935-ben leépített, majd igen fontos hadianyaggyárában kiszolgált egy teljes joggal ipari kémnek minősített birodalmi német vezetőt, megvárta amíg a munkásság éhes- rongyosan újjáépítette a gyárat, aztán beült újra vezérigazgatónak és ma havi négyezret kap — hivatalosan. A legújabb hírek szerint megkezdte azoknak a munkásoknak az elbocsájtását, akik nélkül a vállalat ma csak vas és kő elegyes romhalmaza volna. Vélemményünk szerint ezeket a korszerűtlen mamtfizetéseket mégsem osztogatják olyan nagy számban, hogy alkalmasak lennének a stabilizáció komoly meggátolására és döntő tényezőként akadályoznák a hosszú zsibbadás után nehezen meginduló magyar gazdasági vérkeringést, bár tételenként és üzemenként bizonyára nem jelentéktelen terhet" jelentenek és kihatással vannak a munkás és tisztviselő elbocsájtások mértékére. »A Bourbonok nem tanultak és nem felejtettek«. A »vezérek« úgylátszik ennek a királyi családnak leszármazottai. Az általános szegénységben és munkanélküliségben nyugodtan veszik fel egy szakmunkás fizetésének legalább húszszorosát és egy emberfeletti munkát végző demokratikus miniszter fizetésének ötszörösét. Az általános lemondás tengerében kicsiny, boldog szigetet képezve élvezik azt a körülményt, hogy vannak vállalatok, amelyeknek egy ember működése megér havi harmincezret és annyira teherbírók, hogy ezt fizetni tudják, akkor amikor a magángazdaságnak úgy a prosperitása, mint a fundamentuma alaposan megvékonyodott. . Vannak egyes tunya polgári mentalitás gócaival fertőzött elvtársak, akiket riaszt az osztályharc gondolata és a reakció emlegetését monotonnak és nem teljesen konkretizálnak találják. Ezekben a példákban bemutathatjuk,hogy a reakcióról ma nem lehet eleget beszélni és főleg nem lehet eleget ellene cselekedni. Ismételjük, ezekben a lazító fizetésekben nem az a fizikai súly a lényeges, amellyel a gazdasági életet nyomják, bár ami szubjektíve lazító az következményeinél fogva könnyen változik objektíve is általános hatásaiban" észlelhetővé. A havi harmincezer csak okozat. Ha az okokat keressük, akkor rá kell mutatnunk arra, hogy van itt egy erős GyOSz, amely kitűnően tud hatni egyes nem egészen osztálytudatos üzemi bizottságokra van egy GyOSz-sajtó, amely a kis magántulajdon riasztásával a nagy magántulajdon és az ipari feudalizmus busásan dotált őrhelyeinek védelmére tudja alarmírozni a kispolgárokat, van egy politikai éretlenségre sem ok nélkül bazírozó klerikális propaganda, amely paraszti cégér alatt, paraszti és kispolgári szavazatokkal száz kisgazda mellé beküld cirka százötven kapitalista exponenst. Van egy kapitalizmus, amelynek kémlelői azt jelentik, hogy messziről villámlik és azt gondolják, hogy nekik válámlik. Ezek a pompásan egymásba fonódó fogaskerekek azok, melyekbe a dolgozók baloldali pártjainak előbb be kell dobniuk a működésüket gátló homokszemeket, hogy a megfelelő pillanatban az egész gépezet munkáját örökre lehetetlenné tegyék. Ez az aminek megértése feltétlen szükséges ahhoz, hogy a reakció folytonos emlegetésében senki ne lásson mesterséges politikai izgatószert, hanem egy tényleg meglévő és mindenkire nézve közvetlenül veszélyes kemény és ravasz ellenségnek a küzdőkre nézve elengedhetetlen tudatosítását. Groteszk gúny volna, ha Mónus és Kabók, Ságvári és Rózsa, a hazánk földjén hősi halált halt százezernyi szovjet katona végső fokon a hazai nagykapitalizmus restaurálásának érdekében pusztult volna el. A demokrácia nagy szerencséje ellenségeinek határtalan szégyentelensége, amellyel a nyomorgók arcába vágják a maguk jólétét és vérlázító tényekkel figyelmeztetik őket arra, ha vérrel és verejtékkel vetettünk és alattunk is, egy nagy és átfogó összeesküvés exponensei ősrégi gyakorlatuknál fogva készen állnak a termés betakarítására. Végső döntés előtt a magyar béke ügye Szombaton ült össze a párisi békeértekezlet teljes ülése,, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyekre a bizottságok javaslatot tettek. Párisban nagy érdeklődést keltett Gyöngyösi külügyminiszternek a magyar gazdasági békefeltételek elviselhetetlenségéről szóló nyílt levele, amelyet a békeértekezlet elnökéhez intézett. Beavatott diplomáciai körök ebben a kérdésben enyhítést várnak, miután Magyarország igen nehéz gazdasági helyzete az egész világ előtt nyilvánvaló tény. Gyöngyösi külügyminiszter levele szerint: a béketervezet gazdasági része elviselhetetlen Gyöngyösi külügyminiszter levelet intézett a békeértekezlet elnökéhez, amelyben megállapítja, hogy a gazdasági szakaszok vitájánál a bizottság nem járt el azzal az alapossággal és körültekintéssel, amit a kérdés megérdemelt volna. A bizottság a magyar észrevételeket figyelemre sem méltatta, a magyar delegációt meg sem hallgatta. A levél ismerteti a magyar gazdasági helyzetet és az ország népének erőfeszítéseit a stabilizáció megteremtése érdekében. A közterhek a legfeljebb 600 millió dolláros nemzeti jövedelemnek több mint negyedét teszik ki. Az állami kiadások 34 százalékát irányozták elő nemzetközi kötelezettségek teljesítésére. A béketervezetben megállapított tervek ezt az előirányzatot is meghaladják és ezáltal veszélyeztetik a stabilizációt és az újjáépítést. A delegáció felelőssége teljes tudatában hangsúlyozza, hogy az ország gazdasági teherbíró képességének figyelmen kívül hagyása azzal a következménnyel fog járni, hogy az ország talpraállítása lehetetlenné válik és Magyarország az állandósult nyomor országa lesz, annak minden következményével együtt. Rónai elvtárs Bécsben felvetette a magyar-osztrák vámunió kérdését Rónai Sándor elvtárs kereskedelmi miniszter, aki igen fontos gazdasági tárgyalásokat folytat Bécsben, az egyik osztrák lap tudósítója előtt kijelentette, hogy mind osztrák mind magyar részről felmerült a két ország közötti kereskedelmi egyezmény terve. Magyarország szárnyast, halat, tojást, bort, égetett szeszt, továbbá barnaszenet, benzint, cementet, téglát és vazelint ajánl fel Ausztriának, amely épületfát, papirost, grafitot, konyhasót vasércet, marónátront, cellulózét műselymet és acélt szállítana Magyarországnak. A nyilatkozat további során a miniszter felvetette a vámunió gondolatát a két orszá között. Rámutatott arra, hogy Romániával kapcsolatban is felmerült a vámunió terve, a magyar kormány ezekkel a tervekkel azonban csak a békekötés után fog komolyan foglalkozni. Egész Észak-Görögország területén folynak a harcok A görög belpolitikai helyzet továbbra is rendkívül kiéleződött. Az ország északi részében élénk baloldali guerilla tevékenység folyik, bár azok a hírek, amelyek szerint a köztársasági csapatok megszállták volna Észak-Görögország főbb pontjait, még semmilyen oldalról nem nyertek megerősítést. A Londonból érkező hírek szerint igen élénk harcok dúlnak a Peloponnesoson is. A görög kormány hadseregéből az utóbbi napokban számos átpártolást jelentettek.