Igazságügyi Közlöny, 1944 (53. évfolyam)

1944-01-31 / 1. szám

hogy az akadályozott házastárs a házasságkötésre irányuló akarat kijelentésének megtételekor (2.400/ 1942. M. E. sz. rendelet — Budapesti Közlöny 1942. évf., 90. szám — 9. §) milyen természetű honvédelmi szolgálatot (munkát) teljesített, más­más kezdőnaptól kell számítani. Az idézett rendel­kezés szerint ugyanis, ha az akadályozott házas­társ a m. kir. honvédségnél, a m. kir. csendőr­ségnél vagy a tábori csendőrségnél a nem hivatá­sos állományban teljesített tényleges szolgálatot vagy pedig közérdekű munkaszolgálatot (1939 : II. tc. 230. §), avagy honvédelmi munkát (1939. II. tc. 87. §) teljesített, az utólagos megegyezés há­rom havi határideje az akadályozott házastársnak a szolgálatból (munkából) való elbocsátását (lesze­relését) követő nappal kezdődik. Ha pedig az aka­dályozott házastárs a m. kir. honvédségnél, a m. kir. csendőrségnél vagy a tábori csendőrségnél a hivatásos állományban, vagy mint­ a hivatásos ál­lományból származó nyugállományú, illetőleg szol­gálaton kívüli viszonybeli teljesített tényleges szol­gálatot, vagy a m. kir. rendőrség, a m. kir. pénz­ügyőrség vagy az állami erdészet fegyveres sze­mélyzetének abban a részében teljesített tényleges szolgálatot, amely a hadrakelt sereghez csatlako­zott (1939 : II. tc. 14. § (5) bek.), avagy a had­rakelt seregnél (mozgósított alakulatnál) mint a kísérethez tartozó, illetőleg az egészségügyi szol­gálatban résztvevő vagy hivatalosan beosztott pol­gári személy teljesített szolgálatot, az utólagos megegyezés három havi határideje azzal a nappal kezdődik, amelytől kezdve az akadályozott házas­társ nem tartózkodik hadműveleti területen vagy az ország határán kívül eső egyéb területen. 2. §. (*) Ha az utólagos megegyezésre meg­szabott határidő eltelte előtt valamelyik házastárs a 2.400/1942. M. E. sz. rendelet 1. gátiak 0) be­kezdésében felsorolt valamely szolgálatból (mun­kából) kifolyólag hadműveleti területre vagy az ország határán kívül eső egyéb területre kerül, ott tartóz­kodásának napjától — a B. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében — a határidő folyása szünetel. (*) Az előbbi bekezdésben említett rendelke­zéshez képest a házastársak bármelyikének had­műveleti területen vagy az ország határán kívül eső egyéb területen tartózkodása a határidő folyá­sának szünetelését eredményezi, feltéve, hogy ez a házastárs ilyen területen: a) a m. kir. honvédségnél, a m. kir. csendőr­ségnél vagy a tábori csendőrségnél akár a hivatá­sos, akár a nemhivatásos állományban, akár mint a hivatásos állományból származó nyugállományú, illetőleg szolgálaton kívüli viszonybeli, tényleges szol­gálatot teljesít; b) közérdekű munkaszolgálatot (1939: II tc. 230. §) teljesít; c) honvédelmi munkát (1939: II. tc. 87 §) teljesít; d) a m. kir. rendőrség, a m. kir. pénzügy­őrség vagy az állami erdészet fegyveres személy­zetének abban a részében teljesít tényleges szol­gálatot, amely a hadrakelt sereghez csatlakozott (1939: II. tc. 14. § (5) bek.), és a hadrakelt seregnél (mozgósított alaku­latnál) mint a kísérethez tartozó, illetőleg az egész­ségügyi szolgálatban résztvevő vagy hivatalosan beosztott polgári személy teljesít szolgálatot. (8) Az (1) bekezdésben idézett szabály azt jelenti, hogy a szünetelés idejét a három havi ha­táridőbe nem lehet beleszámítani. Amennyiben te­hát a szünetelést előidéző ok bekövetkezésekor a határidő folyása már megkezdődött, a három hó­napból csupán annyi időt kell elteltnek tekinteni, amennyi a szünetelés bekövetkezéséig lefolyt. (Ha például a nemhivatásos katonai szolgálatot telje­sítő férjet az 1944. évi január hó 31. napján le­szerelték, utóbb azonban ismét behívják s az 1944. évi március hó 1. napjától kezdve hadműveleti területre kerül, a három havi határidőből csupán egy hónapot kell elteltnek tekinteni.) Amennyiben pedig a szünetelést előidéző ok bekövetkezésekor a három havi határidő folyása még meg sem kez­dődött, ez a szünetelés tartama alatt nem is ve­szi kezdetét. (Ha például a férjet, aki nem hiva­tásos katona, leszerelik ugyan, de leszerelésekor felesége ápolónőként mint a hadrakelt seregnél az egészségügyi szolgálatban résztvevő polgári sze­mély, hadműveleti területen tartózkodik, a határ­idő a férj leszerelését követő nappal nem kezdő­dik meg.) (4) A B. I.§-ának(2) bekezdése értelmében a szünetelés akkor ér véget, tehát a szünetelés be­álltáig már részben eltelt határidő attól a naptól kezdve folyik tovább, illetőleg, ha a szünetelés be­állta a határidő megkezdését akasztotta meg, a határidő azzal az új kezdőnappal veszi kezdetét, amely napot a szünetelési ok folytán akadályozottá vált házastárs szempontjából az általa teljesített szolgálat (munka) természetéhez képest az előbbi­­ értelmében a határidő kezdőnapjának kell tekin­teni.­­Ha tehát a (3) bekezdésben felhozott első példa esetében a férjet az 1944. évi november hó 30. napján szerelik ismét le, a határidő 1944. évi december hó 1. napjától folyik tovább és 1945. évi január hó 31. napján jár le. A (3) bekezdésben felhozott második példa esetében pedig a határ­idő folyása azzal a nappal kezdődik, amelytől kezdve az ápolónő feleség nem tartózkodik hadműveleti területen.) (1­) Amennyiben a szünetelés bekövetkezéséig eltelt határidőben a naptári hónap tartamát el nem érő töredéknapok vannak, ezeknek, valamint a szü­netelés után tovább folyó időnek számításában 30 napot kell egy hónapnak venni. (Ha tehát a (8) bekezdésben felhozott első példa esetében a férj az 1944. évi március hó 9. napjától kezdve kerül hadműveleti területre, a határidőből 1 hónapot és 8 napot kell elteltnek tekinteni, ennélfogva újabb leszerelése után még 52 nap áll nyitva a megegye­zés megkötésére.) 3. §. (1) Ha az egyik házastársnak az utó­lagos megegyezésre megszabott három havi határ- 3

Next