Igen, 1994 (6. évfolyam, 1-25. szám)

1994-10-28 / 20. szám

SZÁMUNK 1956 (Hamvas HIT (Szabó Gábor, RENDTREND (Vársze­llWi^^iCilitQr és Európa evangelizációja)..................................4 SZERDAI ÉLETKÉRDÉS (Barsi Balázs sorozata: A szeretet)...............................................6 INTERJÚ (B. Petőfi Ágnes: Világszám lehetne belőle?)..........................................................7 - CONFESSIO (Rákóczi Piroska)....................................................................................................9 FIATAL, MEGJELENIK MINDEN PÁRATLAN PÉNTEKEN 1126 Nagy Telefon: Telefax: AGYTAKARÍTÁS (Czakó Gábor: Amikor Isten egy pillanatra elengedi a kezünket; B. Petőfi Ágnes: Bibliai történet, 1994; Rolik Rita: Rohadjatok meg!; Huszthy Ádám: Átmenők; Réti Gábor: Agyhalál; Moskovszky Éva: Haláltánc).............................................11 T. IGEN (Kajári Istvánná, Horpácsy András)...........................................................................13 GÖRÖG TŰZ (Bogdan Patachev: Bolgár görögkatolikusok).................................................14 A REFORMÁCIÓ NAPJA (Göncző Sándor: Nem csacsogni, hanem reformálni).............15 HISTÓRIA (Lukács Béla: Szabad emberek szabad országokban)........................................17 KERESZTKÉRDÉS (Bitter Ákos-Tornya Erika: Férfi az egyházban)................................18 HALOTTAK NAPJA (Cs. Szabó Dóra: Sírjaink hol domborulnak?; Nánási Tamás kegyeleti interjúi)..................................................................................................19 LAT, REJTVÉNY ............................................................................................................................22 HÁZTÁJI (Czakó Gábor: A szülő halála)....................................................................................23 Ezt a számunkat Malonyai Dezső: A magyar nép művészete című munkájából vett rajzokkal díszítettük. VEZÉRCZIKK: Isten nem próbálja túlkiabálni Spielbergéket. Szava csöndes és egyszerű. Azt mondja: nemcsak. Nemcsak kenyérrel él az ember. Lehetetlen eléggé hangsúlyozni: nemcsak. Mert köz­hely, kinek ne jönne ki a könyökén, a legszamarabbnak is, hogy kenyérrel él az ember, durvábban: a piacról é. Hanem az ostoba ennél többet nem tud. Neki mondja, szinte súgja, mint a rossz ta­nulónak: nemcsak. Mással is. És ha máshoz nem jut, akkor úgy jár, mint aki degeszre zabálhatja magát, de egy kortyot sem ihat rá.

Next