Ikarus, 1972 (20. évfolyam, 1-26. szám)

1972-03-16 / 6. szám

4 Munkásőrök Az új esztendő óta több szó esik róluk, ** pedig sze­rény emberek. Sosem hival­kodnak megbízatásukkal. Ők azok, akik fegyverrel is szol­gálják a dolgozó népet, a párt, a munkásosztály ön­kéntes katonái. Munkásőrök. A 15 éves évforduló irá­nyítja rájuk a fokozott fi­gyelmet. Ez ad alkalmat, hogy a fehérvári gyári munkásőrök közül hármat bemutassunk Halász Lajos személyzeti osztályvezető. Tizenkét éve munkásőr, a városi zászló­alj tagja. Többször kapott el­ismerő oklevelet, és kitün­tették a Szolgálati Érdem­éremmel. A mostani jubile­um alkalmából is elisme­résben részesült. Gaál Imre szállítási előadó: Szintén hosszú ideje mun­kásőr, a megyei törzsben tel­jesít szolgálatot. Több kitün­tetés, dicséret, és jubileumi jutalmazása tanúsítja ered­ményes tevékenységét a munkásőrségben. Weber Hunon gyártmány­­tervező. Ugyancsak a vntri­­kásőrség derékhadához tar­tozik, a székesfehérvári já­rás zászlóalj tagja. Szintén megjutalmazták az ünnepi egységgyűlésen. Vitára ajánljuk A munkás újítók helyzete hátrányos AZ ÚJÍTÁSI MOZGALOM gerincét a munkásújítók képezik. A műhelyekben fogant ötletek, javaslatok, újí­tások közvetlenül a termelőüzemek munkájának javí­tására, a termékek minőségi színvonalának emelésére irányulnak. A vállalati munkaügyi döntő­bizottsághoz egyre na­gyobb számban adnak be fellebbezést az újítók, kérve azt, hogy az egyszemélyi elbírálók döntéseit változtas­sák meg. Ez önmagában — a demokratizmus igényét figyelembe véve — örvendetes tény. A megszaporodott fellebbezések részletes vizsgálata, elemzése azonban olyan kérdéseket vet fel, amelyek megoldását nem le­het tovább halasztani. A leggyakoribb problémák a következők:­­ ' — az újítás elbírálása, értékelése nagyon elhúzódik, van olyan 1969-ben, 1970-ben beadott újítás is, amely­nek sorsáról még nem döntöttek. — az egyszemélyi elbírálók egy része többször egy­más után ellentétes döntéseket hoz. Egyszer elfogadják az újítást, majd elutasítják, utána ismét elfogadják stb. — a megállapított újítási díjkulcs nem veszi figye­lembe az újítás termelékenység-növelő hatását. — a beadott, sokszor csak ötletjellegű újításokat el­utasítják, holott kis műszaki segítséggel hasznos, na­­gyobb jelentőségű megtakarítás lenne elérhető. A NÉHÁNY felsorolt téma korántsem jelenti a teljes kört. Mégis szükség lenne a jelenlegi módszeren vál­toztatni, mivel a munkásújítók hátrányos helyzetben vannak. Az elképzeléseik megvalósításához, annak formába­­öntéséhez, megrajzolásához, a vállalati lehetőségek meggondolásához nincs olyan lehetőségük, mint az üzemben dolgozó művezetőknek,­­technológusoknak stb. Ez­ általában a helyzeti adottságukból adódik. Persze vannak kivételesen tehetséges munkások, akik szinte százszámra adják be a jobbnál jobb újításokat, de ez egyéni tehetség kérdése. A karmesterek közül sem lesz mindenkiből Bernstein. A műhelyekben elképzelt újítások legtöbbször az élet diktálta problémák megoldására születnek. Az újítók legtöbbször egy gondolat erejéig jutnak el és már leírásuknál megakadnak. A gondolatok egy részét ugyan leírják, de mivel a leírás pontatlan, a méretezet­ten rajz pedig műszaki szemmel nézve sokszor primitív, eleve elutasítják. Aki ennek ellenére sem adja fel a küzdelmet, de próbadarabot készít, és még azt is sike­rül elérnie, hogy azt megnézzék, s esetleg kísérletkép­pen be is építsék, annak már félig nyert ügye van. MIUTÁN az egyszemélyi elbíráló az újítását elutasí­totta, a fellebbezését a szakszervezeti újítási bizottság megvizsgálta, s javaslatuk alapján az egyszemélyi el­bíráló az újítást mégis elfogadja, eltelik egy-két év. A vállalatnak ez alatt az idő alatt nem hoz hasznot az újítás. Példa erre a gumi sárvédő helyett alu. profil alkalmazása tárgyban 1969-ben beadott újítás, amelyet 1971. év végén vezettek be. A számítások szerint évi 5000 normaóra megtakarítást jelent. Két év alatt tehát 10 000 normaórával kellett többet dolgozni, illetve öt produktív munkással kellett többet foglalkoztatni az újítás bevezetésének késése miatt. Véleményem szerint a munkásújítókat a szakembe­reknek fel kellene karolniuk. Egy-egy ötlet alapján mindent ki kellene hozni az újításból, ami csak mű­szakilag lehetséges. CÉLSZERŰNEK TARTANÁM, ha minden üzemnek lenne egy műszaki patronálója, aki egyrészt szakértel­mével hozzásegítené a munkásújítókat elképzeléseik ki­dolgozásához, másrészt a már beadott újítások sorsát figyelemmel pisálné és eljárna azok érdekében. Biztos, hogy kellő biztatással,­ segítséggel, támoga­tással a jelenlegi újítási eredmények növelhetők. Erre utalnak a vállalati munkaügyi döntő­bizottság tapasz­talatait is. Szantner Mihály Tanfolyam a KRESZ-ből és oktatási osztály a fehér­vári gyárban. Két csoport­ban több mint 80-an, hiva­tásos gépkocsivezetők, bejá­ratosok, és hasonló munka­körben dolgozók vettek részt, a 10—10 órás tovább­képzésen. Az első tanfolya­­mot februárban­ Csikós Béla rendőr főhadnagy, a máso­dikat március elején Vértes Árpád rendőr hadnagy ve­zette. A tanfolyam vizsgával zá­rult, és az érdemjegyektől függően a gyár anyagi elő­menetellel honorálta az eredményes tanulást. önkéntes résztvevőkkel tanfolyamot szervezett a KRESZ-ből a személyzeti FELÚJÍTJÁK A FÜRDŐKET Egy hónapig a Javító Sze­relő KTSZ vízvezetékszerelői dolgoztak a busz I. öltözői­ben. Újjávarázsolták a mos­dókat, zuhanyozókat, kicserél­ték a régi, évtizedes rozsda­­marta lefolyócsöveket. Márci­us 8-án már nikkelezett csaptelepek, csillogó zuhany­csövek fogadták a dolgozókat. Ekkor még csak a zuha­nyokból csobogott a víz, a mosdókagylókat még itt-ott gyári csomagolás borította. Az üzemfenntartás kőműve­sei a csempéket javították. Az egyik csőszerelő el­mondta, hogy nagyon szapo­rában munka volt ez az öltö­­­zői átszerelés, hiszen volt olyan nap, hogy szinte alig tudtak többet csinálni, mint ki és bekötni a vizet, mert 2 órakor jöttek a dogozók, s a fürdést biztosítani kellett. A női öltözőben eleve csak délig dolgozhattak. Ennek ellenére egy hónap alatt elvégezték a munkát anélkül, hogy nagyobb fenn­akadást okoztak volna a tisz­tálkodásban. Megígérték, hogy március 15-re mindent elvégeznek, tehát mire la­punk megjelenik a dolgozók új­a birtokukba vehetik a mosdó és zuhanyozó egész te­rületét. Ha a gyár kőművesei végeznek, a KTSZ festői a falakat is átfestik. Ez azon­ban már csak néhány napig tart. A dolgozók elégedettek, csak . .. hát igen, jogos az igényük. Fogás kellene a 13-as férfi öltözőbe, amire felakaszthatják a törülközőt, s legalább 2 tükör, hogy bo­rotválkozni tudjanak. Több, mint 400 ember tisztálkodik itt naponta. A 16-osban ugyancsak nem láttam tük­röt, de­­ kis fogas van. Ez is kevés. De valami még furcsának tűnt. A csillogó zuhanycsöve­ken egyetlen rózsa se volt. Az átadáskor szerelik csak fel, s akkor adják át a mos­dókagylók dugóit is. A sok éves tapasztalat azt mutatja, jogos ez a bizalmatlanság. Jó lenne, ha az öltözők közös­ségei jobban vigyáznának a fürdők berendezésére, hiszen az ő kényelmüket, tisztálko­dási lehetőségüket biztosítja ez a nem kis költséget vég­zett rekonstrukció Szívesen hallanánk, ha például:­ az üzemi közösségedhez hason­lóan proeian­s­é­g­re átvennék az öltözőt és fürdőt. tól elszépülve­­ fogadja dolgozóit a 3-as gyáregység. Némi időelcsúszás után végre befejeződött a személyporta felújítása. A de­­korit falburkolat és a díszítő farács elemek nem csak könnyen tisztítha­tók, de esztétikai­lag is szép lát­vánnyal fogadják a­ belépőt. Újdonság a por­ta mellett felállí­tott üvegház is. A gondnokság dolgo­zói társadalmi munkában építet­ték. Innen fogják biztosítani a jövő­ben a gyáregység ti N *­­ növény utánpótlá­sát. Az üvegház­ban tökéletes „mi­ni" kertészetet ta­lálok. Nánai Mi­hály bácsi éppen friss földet rak a cserepekbe — bu­szon hozta hazul­ról, hatalmas nylon zacskóban. A többiek is ha­sonló lelkesedéssel hordják a földet, ültetik a növénye­ket, nyírják a sö­vényt, s­ürgetik a­­ tavaszt. Mi­kor ezt mondom­ kísérőim tiltakoz­nak. Bár öröm­mel sietnek a ta­vasz elé, ezek a munkák nem csak idényjellegűek. Magukénak­­ érzik a gyárat, és min­dent megtesznek, hogy egész­­ évben otthonos környe­zetben dolgozhas­sanak. IKARUS ! Ki a legjobb köszörűs ? A szakmunkásképző-üzem gazdasági és KISZ vezetése a képzési színvonal emelése érdekében a II., III. éves szakmunkás tanulók részére f­élköszörülési versenyt hirdetett. A verseny felada­tául csigafúrók és laposvá­gók éleinek különböző szög­ben való megmunkálását ha­tározta meg. A selejtezőkre 1972. február 14—20-ig, osz­tályonként a szakoktatók felügyelete mellett került sor. A négy legjobb ered­ményt elért tanuló jutott osztályonként a döntőbe. A döntő 1972. február 21- én zajlott le. A szakzsűri ér­tékelése alapján az ered­­ményhirdetésre február 28- án került sor. A verseny eredménye a következő: III. évesek: I. Porelán György III '9. (megjegyzés zárójelben kö­zöljük a szakoktató nevét is, így most: Horváth Mihály; II. Kiss Géza III/1 (Deáki Lajos); III. Hörömpő András III '2. (Papp György); IV. Szigligeti Sándor III/2. (Papp György). II. évesek: I. Tóth Péter 11/7. (Rédei Gyula); I. Martin Miklós II 6. (Palotai István); II. Varga István l­n. (Rédei Gyula); III. Bestók János II/6. (Palo­tai István); IV. Badari János­­­II/6. (Palotai István). A szakmunkásképző-üzem gazdasági és KISZ-vezetősé­­ge a versenyt hasznosnak ta­lálta és úgy határozott, hogy a szakmai fejlődés érdekében a lehetőségekhez mérten újabb hasonló jellegű verse­nyeket szervez majd. Újítási ankét Újítási ankétot tartanak március 29-én, szerdán délu­tán fél 3-kor a művelődési központban. Első napirendi pontként dr. Puglits János műszaki fej­lesztési főmérnök számol be az újító mozgalomról, majd a hozzászólások után értéke­lik az 1971. szeptember 1 és december 31 között tartott újítási verseny eredményeit. Minden újítót és érdeklő­dőt szeretettel vár a szak­­szervezet újítási bizottsága. A szovjet autóipar fejlődése NSZK autóipari szaklap a szovjet autóipar fejlődéséről ír. Fordításban kivonatoljuk a nyugatnémet szaklap cik­két. A szovjet autóipar 1966— 1970 évek közötti fejlődését az alábbi számadatok jelké­pezik: Munkatermelékenység 145 % Árutermelés 168 %­­ Az 1971-el kezdődő ötéves tervben a gépkocsigyártás fejlődése még nagyobb volu­menű lesz, évenként 2 millió darabnál nagyobb mennyisé­get fognak gyártani, ami lé­nyegében az autógyártás vo­lumenének megduplázódását jelenti. A gépkocsigyártás közis­merten széles technológiai bázison nyugvó iparág, amely egyben igényli a technológiai folyamatok nagyfokú gépesítését és auto­matizálását is. Két kutató­­fejlesztő intézetet is létesítet­tek, az idevágó feladatok fel­dolgozására. . Ezek szorosan együttműködnek a már üzemben levő gyárakkal, il­letőleg a beruházókkal. Alap­vető cél: minden vonatkozás­ban elérni és lehetőleg túl­szárnyalni a világszínvonalat az autógyártás területén is. Beruházás 400 % Személygépkocsi gyártás 155 % Pótalkatrész gyártás 143 % Tehergépkocsi gyártás 136 % Autóbuszgyártás 129 °/C Elbocsátások FIAT a MAN-nól autóbuszok A nyugatnémetországi MAN-cég elbocsátásokat je­lentett be. Az elmúlt hóna­pokban a megrendelések te­temesen visszaestek. Ha a kedvezőtlen helyzet tovább tart, augusztustól rövidített munkaidő bevezetése is szük­ségessé válhat! Új üzemek Ceylonban Ceylon tárgyalásokat foly­tat külföldi vállalatokkal ke­reskedelmi járműveket elő­állító üzem létesítéséről. A ceyloni kormány kérésére au­sztráliai, francia, olasz, japán, angol és amerikai ja­vaslatok érkeztek­ a gyárral kapcsolatban. Munkaterv: — bérügyi helyzet — ifjúsági tervezőiroda — társadalmi munka A közúti járműprogram feletti védnökség vállalás óta közel négy esztendő telt el. Elég hosszú idő, hogy a prog­ram alakulásáról és azok eredményeiről említést te­gyünk. Ez idő alatt született eredmények bizonyították a program céljainak helyes voltát. A KISZ VIII. kongresszusa javasolta a program további megvalósítását és olyan mó­dosításokat, ammelyek négy év alatt indokolttá váltak.­­ 1. A védnökségi mozgalmak lehetőséget teremtettek a fia­talok tevékenységének ki­bontakozására a KISZ-en be­lül. A mozgalom keretein belüli tevékenységek nem el­lentétesek a KISZ egyéb irá­nyú tevékenységével, hanem azzal, egészet alkotva módosít a fiatalok nevelésére , szak­mai képességeik kibontako­zására, gazdasági feladatok megoldására. Azok az erők, melyek a KISZ-ben rejlenek, jelent­keztek ifjúsági brigádok te­vékenységében, közhasznú­­társadalmi munkaakciók szervezésében, KIM, KIT mozgalmak, valamint a szak­mai versenyek lebonyolításán keresztül a szakmai konzul­tációk szervezésében, összetett feladatok figye­lembevételével készült a KISZ-bizottság operatív bi­zottságának munkaterve, me­lyet­ a KISZ VB 1972. febru­ár 29-én tárgyalt és jóváha­gyott. Munkatervében külön tárgyalta az érdekvédelmi, a mozgósítási, elvi irányítási és koordinálási „munkaerő­biztosítási”, anyagellátási , kooperációs," valamint terme­lésfelfutási, minőségjavítási üzemeltetési feladataikat. így került a feladatok közé pél­dául — a fiatalok bérügyi hely­zetének megtárgyalása; — az ifjúsági törvény mi-­ niszteri végrehajtási utasítá­sának megjelenése után a vállatra vonatkozó munka­terv kidolgozása; — a szakmunkásképző­­üzem vezetőségének kérésére konzultációs előadások meg­szervezése (az 1971. évben megszervezett előadások eredményesek voltak); — az ifjúsági brigádok versenye (a VIII. kongresz­­szus tiszteletére indított ver­seny során igen szép sikere­ket értek el); — az ifjúsági tervezőiroda felújításának gondolata, me­lyet az előző évben megfelelő munka hiányában nem tud­tak beindítani; —­ a fiatal mérnökök, köz­gazdászok, technikusok, szak­ma ifjú mestere mozgalom versenye (a mozgalom is az előző évben szép sikerrel zárt); — az ellenszolgáltatás nél­küli társadalmi munkaakció; cél az udvar parkosítás; — az általános iskola út­törőszervezetének a patronálá­­sa, felkészítve a gyermeket a pályaválasztás gondjaira; — a tapasztalatcsere láto­gatások — munkamódszerek átadása — kiterjesztve a kap­csolatokat a kutató intézet, KISZ-alapszervezeteire. ■ 2. Az említett példákon kívül számos feladatot rögzít a munkaterv, így foglalkozik még a fiatalok nevelésével — továbbképzésével, a szo­cialista munkaversennyel, mint a termelést segítő esz­közzel, a pályakezdő ifjúság­nak közösségbe való beillesz­kedésével, az Ikarus — Szé­kesfehérvár — pusztavám koordinációs tevékenységé­vel — az operatív bizottság jellegének megfelelően. , A feladatokat fölbontva, a KISZ-alapszervezetek bevo­násával, a taggyűléseken va­­ló megtárgyalás után kíván­ják megoldani. 1972. március 1I. Szíriába Szíria 9 millió dollárért vá­sárol autóbuszt a FIAT válla­lattól. A szerződést a szíriai kormány képviselője jelen­tette be. „Visszahívás44 A General Motors körleve­let küldött az általa, gyártott 6,7­0 millió személy- és teher­gépkocsi tulajdonosának, hogy autóikat juttassák visz­­sza hozzá, mivel pótlólag be kell építeni a biztonsági be­rendezéseket. Szakértők sze­rint a General­ Motorsnak 35 millió dollárba kerül a „visz­­szahívási” akció.

Next