Ikarus, 1973 (21. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-01 / 3. szám
s A munkásosztály öntudata olyan erő, mely képes megváltoztatni a társadalom gazdasági rendszerét, sőt erkölcsét is. No, igen. Hát ez megtörtént. Megváltozott a társadalmi rend, megváltozott az erkölcs is. Mert, ugye hajdan, hogy hívták az ipari segéderőt? No? Ne találgassák. Megmondom. Napszámosnak. Valóban nagyon csúnya, illúzióromboló szó volt ez a napszámos. Emellett kevés pénzért sokat kellett dolgozni. Az öntudat nem tűrhette. Segédmunkás lett belőle. Ez már legalább munkás. Aztán még tovább fejlődtünk. Megkérdeztük, mi az, hogy segédmunkás? SM?! Szóval mindenki, akinek nincs szakmája. Az udvartakarító, meg az ülemelőkészítő? No, nem, ez megalázó. Igaz, hogy időnként többet keres, mint a szaki, de ez a cím ... Ekkor kezdtünk el differenciálni. A szállítómunkás expeditor lett.A raktári segédmunkás előkészítő úr. Az udvartakarító térrendező? S mi lett az üzemi anyagmozgató? Tefus. Tefus? Hogyhogy tefus? Ja igen. Szóval az úgy volt, hogy odaszólt az öreg ■ szaki a Jóska gyereknek, hogy „ejnye, fiam, fuss már el az anyagért!” Az meg csak ült ott a plathin és hanyag eleganciával snóblizott. A harmadik tét után csak enynyit vakkantott vissza: „Józsi úr nem fut. Ha kell, akkor tefussa’ 3. Vállalásuk s a program • Nem a termelésben — a termelésért A szocialista brandmozgalomban sok olyan közösség is igyekszik a maga módján szaporítani a vállalat eredményeit, amelyek tagjai nem a közvetlen termelésben dolgoznak. Ilyen a Marx Károly nevét viselő tízszeres szocialista brigád Fehérváron. Tagjai a programosztály dolgozói. 1. A brigád munkájáról Szabó Béla brigádvezetővel és Molnár Lajossal, a brigád egyik alapító tagjával beszélgettem. — A brigádunk 1962-ben alakult 10 fővel. Most tizenhatanvagyunk. Tagjainknak csaknem a fele egyszer vagy többször elnyerte a Kiváló Dolgozó címet — mondja ■nem kis büszkeséggel Molnár Lajos. — Milyen kapcsolata van a brigádnak a termeléssel? — Ez a kapcsolat nagyon közvetlen, hiszen mi írjuk elő a termelés feladatait. Kidolgozzuk az éves gyártásprogramot egységekre bontva, s mi programozzuk az előkészítő szerveket is. "Egy-egy feladatunk hivatalos átfutási ideje hat—hét nap. De a körülmények miatt ez az idő gyakran soknak bizonyul. Ilyenkor a brigád valamennyi tagjának összefogásával gyakran három-négy nap alatt végzünk el egy munkát. — Két csoportunknak szorosabb kapcsolata is van a termeléssel — veszi át a szót a brigádvezető. Ezek a nagy csarnoki részben dolgoznak és napra, kocsira lebontva, operatív jelleggel dolgozzák ki a programot. 2. — Munkájuk nem fizikai jellegű. Milyen társadalmi tevékenységet tudnak folytatni? — Brigádunk dolgozza ki három év óta a gyár munkaverseny-feladatait. Mi határozzuk meg, hogy az egyes területek milyen plusz tetvékenységet végezhetnek a termelés segítésére. Negyedévenként és év végén szervekre lebontva értékeljük a gyári munkaverseny-mozgalom eredményeit. E vállalásunk mellett mi szervezzük, bonyolítjuk legnagyobb részben az üzemi sportbajnokságokat. Gyakran fizikai területen is bekapcsolódunk társadalmi munkával a termelésbe. A brigádnak évente általában 1000 óra felett van a társadalmi munkája. Ne feledkezz meg az iskoláról sem! — szól közbe Molnár Lajos. — Rendszeresen segítünk a Petőfi Sándor általános iskolának a tantermek díszítésében, hogy a gyerekek barátságosabb környezetben tanulhassanak. — A brigád munkájából is következik, hogy a tagok ötven százaléka nő. Hogyan hat ez a brigádéletre? Szinte egyszerre legyintenek: — Ezen a gondon megértéssel, szervezéssel lehet segíteni! A legtöbb rendezvényre meghívjuk a családtagokat is, így a legnagyobb gond megoldódik. Számos jól sikerült kirándulást is szerveztünk már így. Február elején például Mórra látogatunk, ahol megnézzük a bormúzeumot is. Az előzetes felmérés szerint oda is szinte teljes létszámmal megyünk. — Munkájukat, vállalásaikat eddig lelkiismeretesen teljesítették Ezt a tizedik fokozat is bizonyítja. Mi a legtöbb céljuk?.. „ — Már két éve szeretnénk elérni a Kiváló Brigád címet— fogalmazza meg a brigád vágyát Szabó Béla brigádvezető. — Nagy örömlenne számunkra, ha végre sikerülne elnyernünk. De, ha most nem megy, akkor újra, töretlen akarattal megpróbáljuk, hogy munkánk színvonalának emelésével jövőre kivívjuk ezt a megtisztelő címet. — L. — tra esik a hé t tél gondjai közé tartozik a havas, sáros közlekedési utak megtisztítása. A budapesti gyár gondnoksága három tehergépkocsira és egytraktorra szerelhető hóekével, két Multicaron elhelyezett hótolóval és egy traktorra szerelt sószóróval takarítja, teszi biztonságossá az utakat. Nem csak a gyáron belül, a 3-as gyáregységben és a 1-es telepen, de a Keresztúri út—Vidámvásár út—Nagytarcsa- tanácshoz útvonalon is használható állapotban kell tartaniuk az utat a termelés segítésére. Mint ismeretes, ez buszaink próba útvonala. A hét géphez öt gépkocsivezető és két traktorvezető van. r' ' ‡,.i......... ›-;-.'›én is csak maximum 12 órát tudnak d '!1, váltásra nincs lehítség. Udvari munkás még kevesebb van. Négy ember látja el tizennyolc dolgozó munkáját. * Ezélen a hóel takarításban, nyáron a parkápolásban okozhat gondokat. IKAROS Meggyőződésből... Baráti segítség, közösségi erő A fehérvári munkásőr zászlóalj ünnepi ülésen értékelte az elmúlt év munkáját. Az értékelésben előkelő helyet foglalt el a 2. század ikarusi szakasza. A szakasz három raja közül egy Kiváló Raj kitüntetésben részesült. ■ Horváth Gyula szakaszparancsnokot munkahelyén, a galvánüzemben kerestem fel. Civilben csiszoló csoportvezető. Kihúzza magát. Az olajos munkaruha helyén szinte érzi a munkásőr-szerelés, jól ismert szorítását, amikor hozzákezd. — A fehérvári Ikarus munkásőrszakasz 1957-ben, az elsők közt alakult. Én csak hét éve vagyok szakaszparancsnok ... — Mit jelent a szolgálat? — Ha úgy érzi, hogy elfoglaltságban, akkor elég sok ■időt. Az éves terv 6 nap koncentrált kiképzést, minden 39. napon szolgálatot, politikai és honvédelmi továbbképzést ír elő. Ha meg arra gondol, hogy érzelmileg mit jelent számunkra, azt mondhatom, nagyon sokat. A szakasz tagjai olyan közösséget alkotnak, hogy öröm számunkra az együttlét. És... hogyan is mondjam...? Mikor a katonaságnál leszereltem, felsóhajtottam. Soha többet mindért nem veszek magamra! S most nagy veszteséget jelentene az életemben, ha végleg le kellene vetnem a munkásőrruhát. — De mit szól az elfoglaltsághoz, a szolgálathoz a csa■ lád? . .... .Van családom, két fiam, 6 és 13 évesek. Tudom, mit jelent ez. Mégis, szívesen csinálom, és a család megért. Így van ez a többiekkel is. Ebbenaz évben is új, elvtársakkal gyarapodott szakaszunk. A baráti segítség, a közösségi erő hatására máris beilleszkedtek a munkásőrélet feladataiba. Ilyen, közösségi munkának és bajtársaink lelkiismeretes helytállásának köszönhetjük a most kapott kitüntetéseket. Müller János (kárpitos , művezető) raja nyerte a Kiváló Raj kitüntetést, őt magát pedig Kiváló Rajparancsnok jelvénnyel és a 15 éves szolgálatért emlékéremmel tüntették ki. Ötéves szolgálatáért emlékérmet kapott Skrenyó Ferenc (gépkocsivezető), Smidéliusz István (kísérleti üzem dicspécser) szakaszparancsnok-helyettes Kiváló Parancsnok, Németh János (festőüzem) Kiváló Munkásőr kitüntetést kapott. De a kitüntetettek mellett is vannak lelkiismeretesen szolgáló elvtársaink, mint például Halász Lajos, aki 14 éve tagja a munkásőrségnek. Ésnemcsak a kitüntetettek, de a többi raj is példamutató munkát végzett. — Milyen elképzelésekkel indulnak az évnek? — Szeretnénk ebben az évben úgy ellátni feladatainkat, hogy munkánk alapján elnyerhessük a Kiváló Szakasz címet. Biztos vagyok benne, hogy a szakasz tagjai mindent megtesznek majd e cél érdekében. AZ 1942. JÚLIUS 17-től 1943. február 2-ig tartó sztálingrádi csata a második világháború legnagyobb ütközete, a háború fordulópontja volt. A 30. évforduló kapcsán emlékezünk, a történelmi csatára. *** A Szovjetunió ekkor volt a legnehezebb helyzetben. Az emberi és anyagi veszteségek óriásira növekedtek. Az európai második front megnyitása még mindig késett. A németek mindössze 170 kilométernyire álltak Moszkvától, reménytelen volt Leningrád helyzete. A megszállók kezükben tartották a Baltikumot, Belorusziát, Ukrajnát, Moldvát, az Oroszországi Föderáció nyugati és déli területeit. A német csapatok a Kaukázus és a Volga felé törtek előre. Németország vezetői 1942- ben azt a katonapolitikai célt szerették volna elérni, amit nem sikerült 1941-ben, vagyis szétzúzni a Szovjetuniót, kiiktatni mint fő ellenséget a a háborúból és utat nyitni a világ más térségei felé. Úgy döntöttek, hogy ez alkalommal a fő csapást a sztálingrádi—kaukázusi irányban mérik, hogy az ország déli részét elvágják a központi területektől. A NÉMET CÉLOKAT meglehetősen világosan fogalmazta meg Schröter nyugatnémet hadtörténész 1353-ban megjelent „Sztálingrád” című könyvében. Hitler fejében szüntelenül keringtek a kecsegtető szavak: ukrán termény és állat, szén és vas a donyeci medencéből, kaukázusi olaj, volgai blokád, török reagálás és természetesen a végső cél a Közel-Kelet olaja, amely az angol flottát táplálja, s szabad a kijárat India felé. Mindez meghatározta a Sztálingrád irányában történt előrenyomulás és harc kegyetlen jellegét. Ezt a harcot a német és a szovjet hadsereg fő erőinek kellett megvívnia. Az ütközet több mint hat és fél hónapig tartott, majdnem 100 000 négyzetkilométernyi területen. A harc egyes szakaszaiban mindkét fél részéről legalább kétmillió ember, 26 000 ágyú és aknavető, másfél millió harckocsi és több mint 2000 repülőgép vett részt. A szovjet hadtörténészek két szakaszra: védelmi és támadó szakaszra osztják a sztálingrádi csatát. SZTÁLINGRA HOSZ védelme 1942. július 17-én kezdődött és november 18-ig tartott. A szovjet filaitok féz idő alatt kibírták a túlerőben lévő német hadcsoportok csapásait és legyengítették azokat. A németek 700 000 halottat és sebesültet, több mint 1000 páncélost, több mint 2000 ágyút és aknavetőt és körülbelül 1400 repülőgépet vesztettek. A Sztálingrád bevételéért harcoló német 6. hadsereg és 4. páncélos hadsereg elvérzett. Október 14-én Hitler kénytelen volt kiadni a parancsot, hogy a német csapatok az egész szovjet— német arcvonalon térjenek át stratégiai védelemre. Ezzel egyben beismerte az 1942-es évi agresszív terveinek tökéletes kudarcát. A háborúk törvénye szerint a németeknek már régen el kellett volna foglalniuk a várost, de ismét kiderült, hogy az ember a döntő elem. Valóban: a sztálingrádi küzdelem kimenetelét jelentős mértékben a szovjet katona és a hátország szívóssága, hősiessége döntötte el. Magában Stálingrádban minden lakónegyed volt minden házért és minden emeletért külön harc folyt. Egyesen langtenger volt a város és a Volga víztükre, amely a kiömlött olajtól égett. Sztálingrád védői a folyó partjára szorultak. Úgy tűnt, hogy még egy nyomás és beszorulnak a Volgába. A szovjet katona azonban mindent kibírt... A szovjet csallatok ellentámadása három gondosan előkészített és egymás után következőstratégiai műveletből állt: az Urániusz (november 19—30.), a Szaturnusz (december 16—31.) és a Gyűrű (1943. január 10.—február 2.) A szovjet csapatok hatalmas harapófogója összeroppantotta a gyűrűbe zárt 22 német hadosztályt. A sztálingrádi harcokban Németország körülbelül másfél millió embert, legalább 3500 harckocsit és rohamlöveget, 12 000 ágyút és aknavetőt és mintegy 3000 repülőgépet vesztett. Stálingrád a szovjet—német fronton abban az időben harcoló német erők majdnem egynegyedét emésztette fel. A SZTÁLINGRÁDI GYŐZELEMNEK óriási nemzetközi jelentősége volt. Ez a győzelem jelentősen meggyengítette az egész agreszív tömböt, s szárnyat adott a nemzeti felszabadná mozgalmaknak a nácik álta meghódított európai orsokban és számos őrs/'"'1 arra késztetett, hogy mer "■ bacillaiíiil p JÜ újját. Vaszilij Morozov ezredes haditörténész (APN) iiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii iimmmiimimmiimiimiimiiimimimiiiimiimmimmmiiiimiii MUNKÁSÖRÖK Január 18-án a művelődési központban ünnepélyes egységgyűlést tartott a Mosolygó Antal munkásőr zászlóalj. Nagy Sándor zászlóaljparancsnok értékelte az egység 1972. évi tevékenységét, majd Horváth Árpád, az MSZMP XVI. kerületi Bizottságának titkára adta át a kitüntetéseket a kiváló parancsnokoknak, kiváló munkásőröknek, s a 10—15 éve szolgálatot teljesítőknek. Ezt követően rövid beszédben méltatta a helytállásukat. Az ünnepélyes egységgyűlés az újoncok eskütételével, s a feszerelők búcsúztatásával ért véget. Az eseményről bővebb beszámolót közlünk lapunk következő számában. Hermann László átadja fegyverét az újonc Csábi Ferencne 1973. február 1. Korunk honvédelme KEZDŐDIK A KIKÉPZÉS Ma, a szuperszonikus repülőgépek és rakéták korában nemcsak a hadsereg felkészültsége dönti el egy esetleges háború sorsát. Már a második világháború, de különösen az azóta kirobbantott helyi háborúk — koreai, vietnami — bizonyítják, hogy a tömegpusztító fegyverek nagyobb veszteségeket okoznak a hátországban, mint a frontokon. A felkészületlen, pánikra hajlamos tömeg szabad prédájává válhat az agressziónak. Ezért fontos a hadseregen kívül a jól szervezett, hátországi polgári védelem. Vállalatunknál is megszervezték a polgári védelmi egységeket, alegységeket. Szakszolgálati alakulatok és önvédelmi alegységek alakultak. Ezek fő feladata adott helyzetben a gyár berendezéseinek, anyagi eszközeinek, dolgozóinak védelme. Kinek kell részt vennie a kiképzésben? A rendelet értelmében minden 14—65 éves férfinak és 14—60 éves nőnek. 1972-ben befejeződött a parancsnokok felkészítése, s hamarosan megkezdődik irányításukkal a beosztottak általános kiképzése. Mindenkinek saját érdeke, hogy részt vegyen a foglalkozásokon, hiszen olyan ismereteket sajátíthat el, melyek adott esetben a saját és embertársai életben maradását biztosítják. A parancsnokokon kívül a gazdasági vezetők és kommunisták is kiveszik a részüket a polgári védelmi munkából. Nekik nemcsak a kiképzésben kell részt venniük, hanem rájuk hárul a tudatformálás, a foglalkozásokon való megjelenés biztosítása is. A polgári védelemben való részvétel tehát nemcsak honvédelmi, hanem politikai feladat is. Az itt szerzett ismeretekkel biztosítjuk a békés építés feltételeit a magunk területén, s egyben azt is, hogy a gyakorlatokon kívül soha ne kelljen felhasználni az itt szerzett tapasztalatokat.